A Horizont rovat tíz legolvasottabb cikke 2014-ben

Horizont rovatunk azzal a céllal jött létre, hogy a különböző portrék, könyv- és filmbemutatások, konferencia- és kiállításbeszámolók mellett legyen egy klasszikus értelemben vett ismeretterjesztő cikkeket közlő fórumunk is. Évzáró cikkünkben a legolvasottabb tíz cikket mutatjuk be.

A rovatban júliusi indulásunk óta összesen huszonhat cikk jelent meg, melyet tizennyolc szerző jegyzett. Korban és témában változatos írásokat olvashattunk, e széles spektrumot a jövőben is szeretnénk megtartani. Köszönjük minden szerzőnk éves munkáját és minden olvasónk érdeklődését! Találkozunk jövőre!

10. Illik Péter: A Mohács-kód: egy mítosz alapvonalai

Hogyan van – vagy inkább lett – belénk kódolva Mohács? Mit gondolunk arról, mi és miért történt 1526. augusztus 29-én délután a mohácsi csatatéren? Azt mindenképpen fontos leszögezni, hogy a mohácsi csatavesztés – amely komoly katonai vereség volt – és az azt követő események vezettek a független és egységes Magyar Királyság megszűnéséhez. Ugyanakkor más népek történetében is előfordult hasonló méretű, jellegű és jelentőségű katonai vereség (például az 1402-es török vereség az ankarai csatában vagy éppen a Spanyol Armada veresége 1588-ban az angoloktól), ám az mégsem égett bele ilyen mértékig és ilyen negatív jelleggel a társadalom széles rétegeinek tudatába.

9. Árvai Tünde: A barátság lámpása – Lengyelek és magyarok a diplomás nők közös ügyéért

1918-ban Dean Virginia Gildersleeve (Barnard, USA), Caroline Spurgeon (London, NB) és Rose Sidgwick (Birmingham, NB) egyetemi tanárnők elhatározták, hogy létrehoznak egy olyan szervezetet, amelyben a diplomás nők összefogva majd megakadályozhatják egy újabb világégés kibontakozását. Egy évvel később, 1919. július 11-én Londonban jött létre az International Federation of University Women (IFUW), amely 1926-tól Magyarországot és Lengyelországot is soraiban tudhatta. A kutatás célja volt – a konferencia tematikájához igazodva – azt feltárni, hogy a magyar és lengyel egyetemet és főiskolát végzett nők az 1930-as évek második felében milyen színtereken erősíthették kulturális és baráti kapcsolataikat a szervezet munkájában való részvétel által, illetve kik voltak azok a mára a feledés homályába vesző személyiségek, akik a hatékony együttműködésen fáradoztak. A kutatás forrásbázisát az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesülete pécsi csoportjának levéltári anyaga, a helyi sajtóforrások és az egyesület hivatalos közlönye, a Magyar Női Szemle adta.

8. Veres Miklós: A jövő háborúi a dualizmus korának utópisztikus és sci-fi irodalmában

A „boldog békeidők” sci-fi irodalmának egész Európában egyik visszatérő témája egy jövőben lezajló óriási háború víziója. A később inváziósként emlegetett irodalmi tematika Nagy-Britanniából indult hódító útjára 1871-ben, ekkor, közvetlenül a francia-porosz háború után jelent meg a The Battle of Dorking című regény, a brit hadsereg tábornokának, George Tomkyns Chesneynek (1830-1895) tollából. A mű a német hadsereg szigetországbeli inváziójáról szólt, élénk színekkel ecsetelve a Brit Birodalom bukását.

7. Szeghő Patrik: „Áruló! … Soha!” Móricz Zsigmond és Görgey Artúr

Görgey Artúr áruló-mítosza nemcsak a generációkat átívelő Kossuth-kultusz meghatározó eleme volt, de a modernkori magyar irodalom nagyjait is gyakran megihlette. Móricz Zsigmond írófejedelmünk a Nyugat hasábjain 1930-ban megjelent Görgey Artúr című cikkében az akkor már lassan másfél évtizede elhunyt tábornok emlékét idézte fel, s mutatott rá az általa a magyar történelem legkiválóbb katonai vezérei között számon tartott Görgey kétségkívül méltatlan helyzetére a magyar emlékezetben.

6. Bern Andrea: Miért szállt gépbe Horthy István 1942. augusztus 20-án?

Horthy István halála körül számos körülmény máig tisztázatlan. Az egymásnak ellentmondó források között embert próbáló feladat rendet tenni. Ma mégis megpróbáljuk ezt, azaz arra a kérdésre keressük a választ, hogy miért szállt repülőgépbe a kormányzó-helyettes halála napján, annak ellenére, hogy parancsa volt arra, hogy ne tegye?

5. Szeghő Patrik: A Fekete Kéz titkos szerb katonai szervezet és az első világháború

Cikkünk betekintést nyújt a 20. század elején a szarajevói merénylet kapcsán elhíresült, Fekete Kéz néven emlegetett titkos szerb katonai szervezet működésébe. A szervezet elő- és utóéletének taglalása mellett a Fekete Kéz által a szerbiai hatalmi térben betöltött szerepre és befolyásra is kitérünk, bemutatva, miként alakította az első világháború a délszláv állam belső viszonyait.

4. Baracs Róbert: Harc a trópusokon – Belga-Kongó az I. világháború idején

Az idei évet, bátran kijelenthetjük, az első világháború kitörésének centenáriuma tematizálja. A legtöbb hazai történeti munka azonban szinte kizárólag az európai hadszíntér eseményeire koncentrál, azon belül is Magyarország I. világháborús szerepvállalására.  Írásunkban egy sokak számára talán kevésbé ismert ország, Belgium, s egyetlen korabeli gyarmata, Belga-Kongó világháborús történetére kívánjuk felhívni az olvasók figyelmét.

3. Nagy Enikő: A Magyar Természettudományi Múzeum tragédiája 1956-ban

Minden múzeum életében történnek tragédiák, sorscsapások. Az 1838-as nagy árvíz, a második világháború eseményei sem kímélték a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményét, azonban ehhez nem mérhetők mindazok az események, melyek az 1956-os forradalom során történtek. A tragédia oka a hirtelen kirobbant forradalom, mely alatt sem idő, sem mód nem volt arra, hogy a múzeumi anyag védelméről bárki gondoskodjon.

2. Mihalik Béla Vilmos: Az Arlberg-expressz hálókocsija. A magyar jezsuiták külföldre szökése (1948–1956)

lig értek véget a II. világháború megpróbáltatásai, a magyarországi szerzetesrendeknek új kihívásokkal kellett szembenézniük. A Kommunista Párt előretörése, majd hatalomátvétele olyan ellenséges közeget teremtett meg, mely a szerzetesek jelentős részét menekülésre késztette. A külföldre szökés körülményeit a jezsuita rend példáján keresztül mutatjuk meg.

1. Szeghő Patrik: Savoyai Jenő és a zentai csata: A török kor vége Magyarországon

Az Oszmán Birodalom másfél évszázados terve volt a keresztény Európa jelképes városának, Bécsnek az elfoglalása. A 17. század végén a Porta ismét kísérletet tett Bécs elfoglalására, de a város védelmére összeállt keresztény koalíció az ostrom visszaverését követően a római pápa diplomáciai erejét latba vetve az iszlám európai kiszorítását vállaló Szent Ligává avanzsált. A keresztény szövetségben egyesült hadak nemcsak Budát foglalták vissza, de 1690-re – ideiglenesen – egészen Szkopjéig sikerült a török vonalat visszaszorítani. A rég nem tapasztalt összefogásban és elhatározás nyomán megvalósult törökellenes háborúban tűnt fel először, majd emelkedett a kora újkor legkiválóbb hadvezérei közé Savoyai Jenő herceg, aki a keresztény hadak fővezéreként 1697. szeptember 11-én meghatározó vereséget mért a török erőkre Zentánál.

Ezt olvastad?

Az utóbbi napokban rovatonként összesítettük idei legolvasottabb cikkeinket. Összesítettük a hat rovatot, zárásként közöljük a végeredményt. A top 15 az