A világrend vége és az utolsó ember – Robert Kagan: A dzsungel visszavág

Mai világunkat, annak értékeit és a liberális demokratikus berendezkedést sokszor természetesnek, magától értetődőnek és öröknek tekintjük. Robert Kagan A dzsungel visszavág. Amerika és veszélyeztetett világunk című könyve azonban rávilágít, a történelem egy ritka pillanatában élünk, és világunk rendjére vigyáznunk kell.

Napjaink világáról és politikai környezetünk megértéséről a hidegháború után számos politikai–filozófiai munka született, melyek rendszerint a történelemben és a történelmi fejlődésben keresték a választ. Elég csak Francis Fukuyama híres-hírhedt „történelem vége” elméletére gondolni, vagy Samuel P. Huntington „civilizációk összecsapása” ideájára. Bár a két idea alapvetően eltér egymástól, abban Huntington és Fukuyama is egyet értett, hogy a hidegháború egy új korszak, valamint annak lezárása szintén egy új korszak kezdete. Ezt a nézetet általában a történettudomány is magáénak tekinti. De mi van, ha tévedtünk, és a hidegháború végével nem kezdődött egy új korszak? És mi van akkor, ha nem egy természetes fejlődési folyamat része a második világháborút követően az európai béke? Robert Kagan amerikai történész többek közt ezekre a kérdésékre is választ kínál saját politikai–filozófiai esszéjében, melyben napjaink kihívásaira reflektál és a történelemben keresi a választ.

Robert Kagan amerikai történész, a neokonzervatív politikai iskola egyik legismertebb tudósa. Egyik alapítója volt az 1997 és 2006 közt működő Project for a New American Century agytrösztnek, mely jelentős hatással volt George W. Bush 2000 és 2008 közti kormányzásának külpolitikájára. Kagan maga is a Republikánus Párt tagja volt, egészen addig, míg a Republikánus Párt elválasztásán Donald Trump győzedelmeskedett, és lett ezzel a párt jelöltje a 2016-os elnökválasztáson – melyet végül meg is nyert.

Legújabb könyve, melynek címe a bevezetőben is említett A dzsungel visszavág. Amerika és veszélyeztetett világunk 2018-ban jelent meg az Egyesült Államokban. Magyarországon a könyv idén jelent meg az Antall József Tudásközpont gondozásában, ahol korábban már Kagan egy másik könyve (Made in America. Acagy kitart-e az amerikai világrend?, 2015) is megjelent. A könyv címválasztása érdekes, a kiadó némileg megváltoztatta az eredeti címet (The Jungle Grows Back, magyar tükörfordításban A dzsungel visszanő), azonban a magyar címválasztás jól reflektál a könyv fő mondandójára.

Ez pedig nem más, mint hogy a történelem „természetével” ellentétes az a hidegháború során kialakult helyzet, miszerint a nemzetállamok képesek félretenni nézeteltéréseiket és együtt dolgozni. Az, hogy ez lehetségessé vált, az csak az Egyesült Államok világrend feletti gyámkodásának, és a biztonsági garanciák biztosításának köszönhető.

A könyv három részre bontható – egy történelmi áttekintésre, egy napjainkat vizsgáló részre, illetve egy a jövőt boncolgató rövid szakaszra. Ebből a leghangsúlyosabb része a történelmi áttekintés. Hogy érvelését alátámassza, Kagan az Egyesült Államok függetlenné válásától vizsgálja a világrend alakulását és az USA szerepét az ezalatt az idő alatt végbe menő fejlődésben. A legnagyobb hangsúlyt a második világháborúhoz vezető politikai események – például az Egyesült Államok „kivonulása” a világpolitikából – illetve a hidegháború kapja. Főleg utóbbival foglalkozik hosszan a szerző, kiemelve az Egyesült Államok 1945 utáni példátlan szerepvállalását és elköteleződését az európai rend megőrzése érdekében. Kagan szerint a (nyugat)-európia rend nem jöhetett volna létre, ha Washington nem biztosítja az európai hatalmakat – például Franciaországot és Németországot – arról, hogy megvédi biztonságukat egymástól és más fenyegetésektől, ezzel biztosítva a kooperatív és prosperáló légkört.

A másik dolog, amit a szerző kiemel, hogy a hidegháború során az USA végig kitartott a feltartóztatás politika mellett, és ha ezt hibásnak is gondolták sokan, végül ez vezetett el a hidegháború győzelemhez. Persze Kagan szót emel azzal szemben is, hogy az Egyesült Államok gyakran viselkedett Janus-arcú „gyámként” a feltartóztatás nevében, például támogatott szélsőjobboldali diktátorokat és autoriter rezsimeket a liberális világrend védelmének égisze alatt, de ezeket a „kilengéseket”, hasonlóan az USA által viselt háborúkhoz, mind például Vietnám, mind a globális biztonság és rend érdekében tette.

Napjaink koráról úgy nyilatkozik, hogy az Egyesült Államokban a hidegháború után megszűnt a társadalmi konszenzus azzal kapcsolatban, hogy vajon az USA-nak gyámként kell-e viselkednie a világban. Erre utal Kagan szerint, hogy Obama, majd Trump is alapvetően befelé forduló politikával és ígéretekkel nyerte meg az amerikai elnökválasztásokat. Fukuyamara reflektálva úgy fogalmaz, hogy egy (amerikai) biztonsági garanciák nélküli világban„A történelem visszatér. A nemzetek visszatérnek régi szokásaikhoz.” Kiemeli a konklúzióként is értelmezhető, jövőről szóló szakaszban, hogy Kína és Oroszország – és más autoriter rendszerek – tesztelni fogják a globális liberális világrendet, ha gyengének látják, és a 2022. februári események fényében úgy érezhetjük, Kagannek igaza van, és ez a „tesztelés” már megkezdődött.

Számomra az egyik legérdekesebb része a könyvnek az amerikai hidegháborús politika bemutatása, és általában a hidegháborúról való neokonzervatív gondolkodás. Szintén fontos kiemelni, hogy a történelmi rendről, és a történelem irányáról vallott gondolatai igen érdekesek: Kagan elveti a történelmi fejlődésbe vetett hitet, és helyette egyfajta ciklikusságról és a „barbár hagyományok”, mint az egymással szembeni törzsi/csoportalapú versengés visszatéréséről ír.

Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy ez csak egy nézőpont jelenlegi világunkról és a történelmi tapasztalatokról. A történelem értelmezésével és napjaink globális politikai helyzetével kapcsolatban számos teória lelhető fel napjainkban is, Kagan ezek közül egyértelműen egy Amerika-központú, az ő neokonzervatív gondolatiságát megtestesítőt prezentál az olvasó számára. A könyv egyik nagy előnye, hogy igen olvasmányos és könnyen érthető, ráadásul nem, is túl hosszú – körülbelül 180 oldal – így gyorsan „ki is lehet végezni”.

Akit érdekel napjaink világa, és az Egyesült Államok egyik befolyásos politikai-filozófiai csoportjának gondolkodása, annak mindenképpen érdemes elolvasnia. Szintén érdekes lehet a könyv a hidegháborúval foglalkozó kutatók, a téma iránt érdeklődő hallgató számára, valamint politológusok, nemzetközi tanulmányok művelőinek is. Azonban aki kezébe veszi Kagan könyvét, az ne feledkezzen meg arról, hogy a mű részben egy politikai program is!

Lengyel Ádám

Ezt olvastad?

Lehetőségek, dilemmák, kompromisszumok

Magyarország 1945 utáni külpolitikájáról, illetve annak lehetőségeiről jóval kevesebb ismerettel rendelkezünk, mint hazánknak a korábbi évtizedek, évszázadok során folytatott diplomáciai

X