A megtorlástól a megdicsőülésig – ’48 emlékezete

A nemzeti gyásznap alkalmából 2022. október 6-án az aradi vértanúk tiszteletére rendezett konferenciát a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. A megtorlástól a megdicsőülésig – ’48 emlékezete című rendezvény a Könyvtár Ötpacsirta Szalonjában zajlott. A konferenciát Farkas Ferenc, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtár megbízott igazgatója nyitotta meg, aki beszédében elmondta, milyen fontos az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékezetének és az aradi vértanúk emlékének megfelelő ápolása.

A konferencia plakátja

Kezdésként Bea Csaba váci helytörténész Az ország elsőnek tartott honvéd emlékműve című előadásával remek alaphangulatot adott a konferenciának. Bea elmondta, hogy a váci ’48-as emlékmű Magyarország egyik legrégibb honvéd-emlékműve, de nem az első, ahogy azt a közvélemény sokáig hangoztatta róla. A váci megemlékezések kapcsán megtudhattuk, hogy a város honvédeinek és a lakosságnak az 1849. július 15–17-i váci csata emlékezete volt az elsődleges a dualizmus idején, még a tavaszi hadjárat április 10-ei ütközetének emlékét is maga mögé utasította. Bea rávilágított arra is, hogy napjainkban ez pont fordítva van. Az előadásból megtudtuk azt is, hogy a Vác Városi Honvédegylet elnökének, Degré Alajosnak a verse – ami az emlékművön is látható – miként vált plagizálás áldozatává.

Bea Csaba előadása

Ezt követően Kreutzer Andrea, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvgyűjteményének gyűjteményvezetője 1848 – 1898 – 1908. Évfordulók és díszművek című előadásában a ’48-as szabadságharc 50. és 60. évfordulójának könyvészeti anyagába nyerhettünk bepillantást. Kreutzer elmondta, hogy nem csak a szabadságharcnak, hanem Ferenc József uralkodásának is 50. évfordulója volt 1898-ban, éppen ezért furcsa kettőség alakult ki. A háztartásokban egyszerre voltak a polcon a koronázási emlékalbumok és a szabadságharc történetét feldolgozó alapművek, mint például a Jókai Mór, Bródy Sándor és Rákosi Viktor-féle Negyvennyolcz – A magyar szabadságharcz 1848-49-ben több variánsa, vagy Gracza György szintén több változatban kiadott, ötkötetes kötete, Az 1848-49-iki Magyar szabadságharcz.

Kreutzer Andrea előadása

Harmadik előadóként Szoleczky Emese, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Dokumentációs Osztályának osztályvezető-helyettese, a Kéziratos Emlékanyag-gyűjtemény vezetője Az Aradi Ereklyemúzeumról címmel tartott előadást. Az előadásból megtudhattuk a Szabadságharcos Emléktárgyak Országos Múzeumának keletkezéstörténetét, valamint megismerhettük a múzeum sorsának alakulását. Az előadó elmesélte, hogy a 2009-ben kezdődő román–magyar közös nemzetközi együttműködés keretében a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, valamint az aradi Complexul Muzeal szakemberei miként tárták fel az aradi vértanúkhoz köthető relikviákat. Szoleczky számos műtárgyat megmutatott a gyűjteményből, ilyen volt például Haynau seprűjének egy darabja, amellyel állítólagosan elverték a bresciai hiénát 1850-es londoni látogatása során.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár időszaki kiállításának egy darabja: A 48-49-es agghonvédek menedékházának emlékkönyve

Az első szekció utolsó előadója, Kerék Eszter – a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Fotóarchívumának megbízott gyűjteményvezetője – ’48-as emlékezet a Hadtörténeti Múzeum Fotóarchívumában című előadásában különböző fotótechnikákon keresztül mutatta be a ’48-as vonatkozású fényképeket. Előadásának köszönhetően a múzeum gazdag ’48-as vonatkozású fotógyűjteményéből kaptunk szakmai szempontból is ízelítőt.

Kerék Eszter előadása

A második szekció nyitányaként Kazinczy Lajos, a tizenötödik aradi vértanú című előadásában Solymosi József, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Leváltár főlevéltárosa egy kevésbé ismert vértanú, Kacinczy Lajos pályafutását mutatta be. Az előadó a nyelvújító Kazinczy Ferenc legkisebb fia katonai pályájának felvázolása során arra is választ adott, hogy Kazinczy ezredesként miként került a hadbíróság elé és az aradi tizenhármak kivégzése után hogyan próbált meg védekezni. Az előadásban Solymosi a tizenötödikként kivégzett Kazinczy emlékezetét is bemutatta.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár időszaki kiállításának egy darabja

Ezt követően Somogyi Gréta (Hadtörténeti Intézet és Múzeum), a Hadtörténelmi Közlemények szerkesztője Kőváry László visszaemlékezései című előadásában betekintést adott a polihisztor Kőváry László életébe, személyiségének és munkásságának érdekességeibe, valamint az 1861-ben megjelent Erdély története című monográfia keletkezésének történetébe. Kőváry az erdélyi hadszínteret bemutató kötete a mai napig alapvető munkának számít, érdekes azonban összevetni a későbbi visszaemlékezésekkel.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár időszaki kiállításának egy darabja

Gulyás Adrienn, a Károli Gáspár Református Egyetem doktorandusza Az utolsó lélegzetig – Remények és félelmek az aradi özvegyek emlékezetének tükrében című előadásában a kivégzett honvédtisztek párjainak sorsát mutatta be. Az előadó rávilágított a kivégzések családokra és özvegyekre gyakorolt utóhatásaira, hiszen volt olyan özvegy, aki a férje után halt, többen pedig soha nem házasodtak újra. Az előadás bepillantást adott az aradi vértanúk magánéletébe, házasságaikba, kiemelve a kivégzés előtti reménykedő időszakot és az ítélet végrehajtása utáni súlyos gyászt. Az előadás során Gulyás kihangsúlyozta, hogy az aradi vértanúk emberi oldalról mekkora áldozatot vállaltak a szabadságharc oltárán.

Gulyás Adrienn előadása

A konferenciát végül Ress Zoltán, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvgyűjteményének gyűjteménykezelője zárta Újra mundérban – ’48-as honvédek protokoll szerepe az 1910-20-as években című előadásával. Az előadó elmondta, hogy a ’48-as honvédek az 1910-es és 1920-as évekre egyre inkább a protokoll résztvevői voltak az állami rendezvényeknek.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár időszaki kiállításának egy darabja: Egy honvéd naplójából (1869).

Ress bemutatta, hogy miként választották ki a különböző rendezvényekre a készülő fényképeken még vállalható fizikumú agghonvédeket, és miként vesztek a feledés homályába mindazok, akik nem voltak alkalmasak biodíszletnek. Az előadás során megtudtuk, hogy miként vonultak fel a ’48-as veteránok Görgei temetésénél, miként vettek részt a köztársaság kikiáltásánál 1918-ban, vagy épp miként nézett ki az utolsó seregszemle 1920-ban a budavári honvédünnepen. Ress bemutatta a tévesen utolsó honvédnek tartott Lebó István protokoll megjelenéseit is.

Ress Zoltán előadása

Összeségében elmondható, hogy a szakmai fórumot nagy érdeklődés fogadta, és az előadók segítségével a ’48-as szabadságharc utóéletének és emlékezettörténetének olyan fejezeteibe nyerhetett betekintést a publikum, amely kevésbé része a köztudatnak. A konferencia méltóképpen emlékezett meg az aradi vértanú tábornokokról, özvegyeikről, Kőváry Lászlóról, Kazinczy Lajos ezredesről, az agg honvédekről és a különböző gyűjteményeken keresztül a tragédia utóéletéről, emlékezetéről.

Ezt olvastad?

1953. november 25. a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja. Ezen a napon érkezett meg Magyarországra, Nyíregyháza-Sóstó vasútállomásra