A zseni, akit ostorral vertek gyerekkorában – 400 éve hunyt el Szalézi Szent Ferenc

François de Sales de Boisy-t jámbor, vallásos édesanyja már születése előtt, Boldogasszony napján az Úristennek ajánlotta. A család legidősebb fia 1567. augusztus 21-én született, keresztségben Assisi Szent Ferenc emlékére kapta a nevét. A délkelet-franciaországi Thorens-Glières mellett élt arisztokrata famíliából származó Szalézi Szent Ferenc (1567-1622) püspök – a római katolikus egyház egyik legnagyobb hatású teológusa – 400 éve hunyt el.

A Sales család kastélya (Kép forrása: religioncatholique.fr)

Szalézi Szent Ferencet édesanyja vallásosan, míg katonaviselt édesapja keményen nevelte. Már fiatalon megtanult írni, olvasni, ám engedetlensége miatt gyakran ostorral is igyekeztek megfegyelmezni. Tehetsége okán korán kikerült a családi fészekből, ám apja nem engedte, hogy pap legyen, mivel jogi pályára szánta. A La Roche-i és az annecy-i kollégiumokba járt, majd 1582-től a párizsi jezsuitáknál tanult. 1591-ben kapott jogi doktorátust.

Rómába utazva Szent Péter sírjánál az Úr szolgálatába ajánlotta életét, 1593. december 18-án szentelték pappá, majd a genfi püspökséghez került. Thono és Chablais vidékeinek lelkipásztori ellátását bízták rá, ahol a kálvinista hit nagyon elterjedt volt. Viták, prédikációk és kiadványok révén igyekezett a katolikus tanokat terjeszteni; hatására állítólag hetvenezer református tért át a katolikus hitre. Sikereinek köszönhetően segédpüspökké nevezték ki, majd 1602-ben Genf püspökévé választották. Szalézi Szent Ferenc barátságba került Chantal Szent Franciskával, vele alapították meg 1610-ben a vizitációs nővérek rendjét. Szalézi Szent Ferenc írásaival és levelezéseivel nem csak saját kora, hanem a későbbi idők emberére is hatott. Írásai többek között: Bevezetés a lelkiéletbe, Filótea, Értekezés az istenszeretetről, Teotimus. Művei, levelei jelentős hatást váltottak ki, azokat mai napig az egyházirodalom legfontosabb írásai között tartják számon.

Vizitációs apácarend alapítása (Kép forrása: wikiwand.com)

Az özvegyeket alázatosságra biztatta:

„…az egyháztanítók az alázatosságot jelölik meg, mint az özvegyek sajátos erényét. A szüzeknek megvan a különleges erényük, a vértanúknak, doktoroknak és lelkipásztoroknak is, mint a saját rangjukat jelző érdemjelök: de valamennyiben szükségképen megvolt az alázatosság, mert föl nem magasztaltattak volna, ha önmagukat megnem alázták volna.”i

Igyekezett erősíteni a papokat, hogy ne keseredjenek el, ha a hitet nem azonnal tudják a gyülekezetükben terjeszteni, megtartani, megerősíteni:

„…Istent azon a helyen kell szolgálnia, amelyen van s megtenni a kötelességét úgy, amint teszi. Nem úgy mondom ezt, mintha erényeinek növekedését vagy szívének fokozottabb tisztulását akadályozni akarnám. Tanácsom értelme az: tedd, amit teszel s tedd jobban, mint eddig tetted. […] Gondozza bátran a reá bízott szőlőt s szerény munkájával szolgálja a lelkek üdvét, akiket az Úr meghagyott magának, hogy térdök ne hajoljon meg Baal előtt (III. Kir. 19, 18.) a förtelmes ajakú nép között (Iz. 6, 6.). Ne csodálkozzék, ha a gyümölcs azonnal meg nem érik. Ha állhatatos és rendíthetetlen leszesz az Úr dolgában, munkád nem lesz hiábavaló az Úrban. (I. Kor. 15, 58.)ii

Próbálta vigasztalni a súlyos betegséggel küszködőket:

Kedves Nővér! Beteg lábáról szólok, amelyet meg kell nyitni. Nagy fájdalmak nélkül nem megy a nyitás. De, én Istenem mily fényes megpróbáltatást bocsát Önre az isteni jóság ebben a rendelkezésben! Bátorság, nővér! Az Úr Jézuséi vagyunk, íme Ő Maga küldi Önnek az ő szolgáinak egyenruháját. Becsülje meg a kést, amely lábát megnyitja, mintha a szegek egyike volna, amely átjárta az Úr Jézus lábát. Mily szerencse! Az Úr Jézus a földön magának a nyílt sebek kincsét választotta s sebeit annyira szerette, hogy a mennyországba is elvitte magával. Most Önnek is ily kincset küld. […] Nézze a keresztet, amely Önnek jutott, karolja át, ölelje szeretetből Az iránt, aki küldi. A lesújtott Dávid király így szólt az Úrhoz: Elnémultam és nem nyitottam föl számat, mert te cselekedted, amit szenvedek (Zsolt. 38, 10)iii

Szalézi Szent Ferenc buzgón prédikált a gyülekezeteknek. Beszédei, Isten igéjének hirdetései egyszerűek és természetesek voltak, és eltértek a korban szokásos túldíszítettségtől; hasonlatosak voltak az evangélium szövegére. Szalézi általában mindenhová gyalog járt az egyházmegyéjében is, hihetetlen erővel végezte missziós tevékenységét.

Szalézi Szent Ferenc (Forrás: donbosco.be)

A betegeskedő Szalézi Szent Ferenc 1622. decemberében – hívei ellenkezése ellenére – elkísérte a savoyai herceget a francia királlyal való találkozóra, Avignonból Lyonba. Itt Szent János napján, december 27-én még meg tudta tartani a szentmisét, de gyorsan romlott az állapota, és az orvosi beavatkozások ellenére elveszítette beszédképességét. 1622. december 28-án, Aprószentek napján, este 8 órakor elhunyt, 1623. január 24-én temették el. VII. Sándor pápa 1661-ben boldoggá, majd 1665-ban szentté avatta. Egyházi ünnepe: január 24. Védőszentje a hitvallóknak, a tanítóknak, a nevelőknek, az íróknak, az újságíróknak és a hallássérülteknek.

Hatására a szegény olasz parasztcsaládba született Giovanni Melchiorre Bosco Ochienna (Bosco János) 1859. december 18-án Torinóban alapította meg az elhagyott és szegény ifjak nevelésére a szalézi rendet. Szalézi Szent Ferenc és Bosco János iránymutatásai alapján beszélhetünk szalézi lelkiségről és pedagógiáról.

Szalézi Szent Ferenc halotti maszkja (Forrás: kn.nl)

Idehaza 1913-ban telepedtek le az első szaléziak, Csernoch János hercegprímás hívására, s a mai Komárom-Esztergom vármegyei Péliföldszentkereszten létesítették első rendházukat. 1950-ben (a szerzetesrendek betiltásakor) 250 szalézi szerzetes életét törték derékba. A tiltásokba belenyugodni nem akaró szaléziak közül Sándor Istvánt (1914-1953) a pártállam halálra ítélte és kivégezte. 2013-ban avatták boldoggá. 1989-ben 83 magyar szalézi révén kezdődött újra a rend élete. Jelenleg országosan hat szalézi rendházat, hat szalézi iskolát, valamint egy-egy szakkollégiumot, kiadót, sportközpontot és természeti, szakrális látogatóközpontot tartanak fenn a Szent Istvánról elnevezett szalézi rendtartományban.

Végső István

Jegyzetek

i Lepold Antal (szerk.): 1924: 52.

ii Lepold Antal (szerk.): 1924: 56.

iii Lepold Antal (szerk.): 1924: 39-40, 56.

Források

Beke Margit: A katolikus Budapest 4. Oktatási és nevelési intézmények. Budapest, 2019.

Bosco, Teresio: Don Bosco új életrajza. Don Bisco Kiadó, Budapest, 2010.

Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a Visitatio-Rend eredete I. kötet – Munkálatok 66. Budapest, 1903.

Cameroni, P. Pierluigi SDB: Boldog Sándor István, az örömhír vértanúja. Don Bisco Kiadó, Budapest, 2022.

Comte-Sponville, André: Kis könyv a nagy erényekről. Osiris könyvtár, Budapest, 1998.

Diós István – Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 17. A-Zs – Magyar Katolikus Lexikon 17. Budapest, 2014.

Diós István – Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 12. Seq-szentl – Magyar Katolikus Lexikon 12. Budapest, 2007.

Ghiglione, P. Gianni SDB: Igazi szalézi volt Don Bosco? Don Bisco Kiadó, Budapest, 2022.

Lepold Antal (szerk.): Szalézi Szent Ferenc válogatott levelei – Szent István Könyvek 17. Budapest, 1924.

Novák Lajos: A keresztény gyermekvédelem. Budapest, 1917.

Puskely Mária: Akik hittek a szeretetben. Budapest, 1979.

Rozmusz, Tadeusz: Út a szalézi életszentségre. Don Bisco Kiadó, Budapest, 2020.

Seregély István: Nevelnek a szentek. Budapest, 2005.

Szalézi Szent Ferenc. 1567-1622. Püspök és egyháztanító. In: Katholikusok Lapja, 1925. 5. sz. 73. sz.n.

Új magyar misekönyv. Miseszövegek az egyházi év napjaira és a szentek ünnepeire. Budapest, 1969. sz.n. Végső István (Clio Intézet)

 

Ezt olvastad?

A késő középkori kályhacsempék kutatásakor olyan kérdések merülhetnek fel a művészettörténészekben, mint a látszólag banális „milyen funkció(ka)t töltöttek be a