Átfogó Magyarország-történet Romsics Ignáctól

Ritka az olyan történész, aki vállalkozik arra, hogy egy adott ország teljes történetét összefoglalja egyetlen monográfiában, méghozzá társszerzők nélkül. Ez nem véletlen, hiszen pont a történészek tudják legjobban, hogy ez a munka mennyi buktatót rejthet magában. Romsics Ignác mégsem rettent vissza a feladattól. Nemrég megjelent, Magyarország története című könyvét november 16-án mutatták be az MTA KIK-ben.

Az évente nagyjából háromszázötven címet megjelentető Kossuth Kiadói Csoport elnök-vezérigazgatója, Kocsis András Sándor köszöntőjében az év egyik legfontosabb könyvének nevezte Romsics Ignác munkáját. Megtudhattuk tőle azt is, hogy Romsics szerkesztésében új könyvsorozat indul, amelynek címe Sorsfordítók a magyar történelemben, amelynek mindegyik kötete egy-egy kimagasló történelmi személyiséget mutat be.

Ormos Mária történész rövid előadásában a Magyarország története c. könyv legnagyobb erényének azt nevezte, hogy megszületett. A professzor asszony szerint ez az első, magyarországi közönségnek szánt, egyszerzős Magyarország történetét komplexen feldolgozó könyv. A komplex feldolgozás a második erény, ugyanis nemcsak a politika-, hanem gazdaság- és társadalomtörténeti szempontok is érvényesültek megírásakor. A harmadik erény, hogy a szerző, többi könyvéhez hasonlóan minden kérdéshez elemző szemlélettel állt hozzá, nincsenek benne felhevültségre utaló, vagy elítélő gesztusok. Ormos Mária hangsúlyozta, hogy tudja, hogy a terjedelmi korlátok miatt nem mindent lehetett kellő mélységben kifejteni, mégis javasolta, hogy egy esetleges második kiadás esetén két témát bővítsen a szerző. Az egyik az az időszak, amelynek során a magyar nép a Kazár Kaganátusban élt, a másik Erdély. Ormos Mária új téma felvetését is javasolta, mégpedig az 1960-as években kibontakozó új zenei kultúráét, amelynek dalszövegei az ellenállás kialakulásában fontos szerepet játszottak.

A kiadói csoport kommunikációs vezetője, egyben az este moderátora, László Ágnes Ormos Mária előadása után örömmel jelentette be, hogy a Kossuth Kiadói Csoport elindítja professzor asszony könyveinek kiadását 2018-ban.

Markó Béla költő, író, politikus elmondta, hogy noha Erdélyben magyar iskolába járt, mégsem tanult magyar történelmet. Romániában ugyanis mindenkinek román történelmet kellett tanulnia, méghozzá románul. Ebből fakadóan magyar történelemre vonatkozó ismeretei inkább a szépirodalomhoz, például Jókai Mór vagy Gárdonyi Géza regényeihez kötődnek. Úgy gondolja, korosztályának magyarországi tagjai is hasonlóan lehetnek ezzel az akkori korszak ideologikus történelemtanítása miatt. Romsics Ignác kötete kiegyensúlyozottságával és részletességével számos tévhitet tehet helyre. Egyik legfontosabb tanulsága, hogy a magyar történelem legtöbb konfliktusában mindkét oldalon megtalálhatjuk a magyarokat, amelyre a török hódoltság kora vagy a Rákóczi-szabadságharc kiváló példák. Markó Béla a kötet fontos részének nevezte a benne található demográfia- és életmódtörténeti elemzéseket is. Az előadó szerint a könyv és Magyarország történetének közös nagy dilemmája a nemzeti identitással kapcsolatos kérdések feloldatlansága. Nemcsak a magyaroké, hanem a velük együtt élő más nemzeteké is.

Az este következő részében Papp Gábor, a BBC History magazin főszerkesztője beszélgetett Romsics Ignáccal, amely során elhangzott, hogy a szerző negyven éve oktatja és kutatja a 20. század történetét, szeretett volna ebből egy kicsit kilépni. A kötet megírásakor maga is számos új dolgot tanult, különösen az életmódtörténetet tekintve. Ezzel korábban egyáltalán nem foglalkozott, ezért nagy élvezettel mélyedt el az ennek kapcsán felmerülő kérdésekben. Tisztában van azzal, hogy nagyon sokminden kimaradt ebből a kötetből, és hogy valamennyi részterület kapcsán vannak alaposabb, csak azokkal foglalkozó munkák. Ugyanakkor mégis fontosnak tartotta, hogy ezt az összefoglaló könyvet megírja, mivel sok olyan tévhit, nem tárgyszerű megnyilvánulás kering a sajtóban és a közbeszédben, ami ellen tenni szeretett volna. Kiemelte, hogy a legnagyobb hibának egy adott történelmi kérdés egyoldalú bemutatását tartja. Példaként az 1918–1919-es eseményeket hozta fel, rámutatva, hogy a vörös- és a fehérterror egyaránt bestiális volt és sokan estek mindkettő áldozatául. A kettő közül csak az egyikről beszélni tulajdonképpen nem több, mint a hallgatóság manipulálása. A történeti eseményeket nem szabad feketére és fehérre leegyszerűsíteni, ehelyett a maguk összetettségében, a lehető legteljesebben kell ábrázolni őket, törekedve a minél elfogulatlanabb szemléletre.

Romsics Ignác könyve az esten megszólalók szerint teljesíti ezt a hitvallást.

Szőts Zoltán Oszkár

Ezt olvastad?

Granasztói 85 – Portréfilm Granasztói Györgyről

Granasztói György (1938–2016) születésének 85. évfordulójára Molnár Adrienne és Hegedüs Márton készített dokumentumfilmet. Nem sok magyar történész életpályája ihlette meg

X