Attilától Zsigmondig – Középkortörténeti könyvbemutató

2015. február 25-én a Debreceni Egyetemen került sor a Magyar Tudományos Akadémia-Debreceni Egyetem, Bárány Attila vezette „Magyarország a középkori Európában”  Lendület Kutatócsoport által támogatott két új, középkortörténeti könyv bemutatására.

Az első „Priskos rhétor töredékei. Követségben Attila, a hunok nagykirálya udvarában” című, az Attraktor kiadónál megjelent kötet volt, amit maga könyv szerkesztője, Szebelédi Zsolt mutatott be. A mű első fordítását Szilágyi Sándor készítette el 110 évvel ezelőtt. A szerkesztő elmondása szerint, a fordításról készült korabeli recenzió már kifejtette a mű hibáit, miszerint sok hiányosságot és pontatlanságot találunk a kötetben, a benne közölt jegyzetek pedig igen csekély számúak és rosszak. Ezen kívül nagyon nehezen lehet csak hozzáférni az eredeti fordításhoz. Ezért találták időszerűnek az írás újbóli kiadását. A könyv elkészítésében Patay-Horváth András segédkezett, átdolgozta és kiegészítette az eredeti szövegkiadást. A kötet nem kritikai kiadás, csupán csak szövegközlés. Görög, latin és magyar nyelven egyaránt megtalálhatjuk benne a töredékeket. A mű olvasmányos, és nemcsak a tudósok, hanem a történelem iránt érdeklődök számára is ajánlja a szerkesztő.

Szebelédi Zsolt (Fotó: Novák Ádám)

Szebelédi Zsolt végül röviden ismertette a szöveg keletkezési körülményeit: Priskos rhétór 448-449-ben bizánci követség tagjaként Attila udvarába ment, hogy a hunok követeléseinek csökkentését elérje. A tartalmi érdekességek közül egy orgyilkossági kísérlettet emelt ki, melyet Attila király ellen terveztek a bizánci követek.

Bárány Attila (Fotó: Novák Ádám)

A második, bemutatásra szánt kötetet, Zsigmond király Sienában címmel E. Kovács Péter készítette.  A könyvet a kutatócsoport vezetője, Bárány Attila a Debreceni Egyetem oktatója mutatta be.  A Corvina kiadó gondozásában megjelent kötet Zsigmond magyar király kilenc havi, Siena-beli tartózkodását mutatja be. Bárány Attila a munkát, a szerző néhány évvel ezelőtt megjelent Hétköznapi élet Mátyás király korában című alkotásához hasonlította, hiszen a Siénában fellelhető források alapján, részletes adatokat kaphatunk arról, hogyan éli Zsigmond király a mindennapjait. A rendkívül komoly levéltári kutatásra épülő munkából olyan információkat is megtudhatunk, hogy kik voltak a királyi kíséret tagjai; ezen személyek hol kaptak szállást; kik tartózkodhattak  a király környezetében; továbbá, hogy hogyan lehetett bejutni a királyhoz; hová utalta ki a király a zsoldosait; emellett azt is, milyen feladatot végeztek ezek a katonák.

E. Kovács Péter (Fotó: Novák Ádám)

A kötet a diplomáciatörténet kutatói számára is fontos – mivel a király a római koronázására igyekszik, és a munkából kiválóan lehet rekonstruálni, hogy milyen volt az uralkodó viszonya Firenzével vagy Milánóval. Ezek mellett a szerző olyan érdekességekkel szolgál, amiből megtudhatjuk, hogy a magyar bárók keresztapaságot vállaltak a városban, vagy példának okáért azt is, hogy a magyar uraknak milyen bohócai voltak. A könyv hasonlóan az elsőként ismertetett Priskos rhétor töredékei című kötethez, nemcsak a magas történettudománynak fogalmaz meg megállapításokat, hanem a történelem iránt érdeklődők igényeit is kielégíti. Bárány Attila végül arra kérdezett rá a szerzőtől, hogy mennyire érezhető Zsigmond király mindennapjaiban az éppen aktuális huszita és török betörés Magyarországon és észlehető-e, hogy elhanyagolta a király hazánk ügyeit a római császárság megszerzése miatt.

A könyvbemutató végén E. Kovács Péter válaszolt a feltett kérdésekre. Kifejtette, hogy semmiféle hátrány nem származott abból, hogy Zsigmond nem tartózkodott az országban huzamosabb ideig. Folyamatos levelezéssel tartotta a kapcsolatot az ország vezetésével megbízott főurakkal. Továbbá olyan háttéremberei voltak, akik a felmerülő problémákat meg tudták oldani, a támadásokat vissza tudták verni. A szerző a másik feltett kérdésre is választ adott, miszerint Zsigmond külföldi tartózkodása idején sem hanyagolta el a Magyar Királyság ügyeit, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy Siénában alkotta meg a magyarországi hadireformot.

(Fotó: Novák Ádám)

A szerző elmondása szerint a könyvében keveset ír a külpolitikáról, inkább azokra a problémákra fókuszál, amelyeket a siénai tartózkodási ideje alatt próbált megoldani. Ilyen volt a bázeli zsinat, Firenzével, Velencével és a milánói herceggel való kapcsolata. A Zsigmond király Siénában a magyar középokortörténet forrásainak sajátossága miatt ritka kincs, ez ugyanis egy microstoria (mikrotörténet). A szerző motivációjának hátterében több ok is áll, egyrészt érdeklődésének középpontjában áll ez a téma, másrészt bosszantotta az a dolog, hogy többször volt már lehetősége kutatni Siénában, de ezen források megvizsgálására eddig még nem jutott ideje.

A bemutató zárásaként az előadók megköszönték a megjelentek megtisztelő figyelmét ezután a bemutatott kötetek értékesítésre kerültek.

Ezt olvastad?

Az Árpád-ház nyomában

Milyen információkkal szolgálhatnak az Árpád-ház férfinevei a dinasztia kapcsolatrendszeréről? Attila valóban az Árpádok őse volt? Kende vagy gyula volt-e Árpád?

X