Az első népképviseleti országgyűlés mártírjai – Csány László-emlékülés

Az Országgyűlési Múzeum 2021. október 6-án, immáron hatodik alkalommal rendezte meg Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjai című konferenciasorozatát, amelyen ezúttal Csány László volt kormánybiztos, a Szemere-kormány (1849. május 2.–augusztus 11.) közmunka- és közlekedésügyi minisztere, valamint Batthyány Lajos után a szabadságharc legmagasabb rangú polgári civil áldozata került a középpontba.

Az Országház Delegációs termében tartott konferencia résztvevőit Bellavics István, az Országgyűlés Hivatalának közgyűjteményi és közművelődési igazgatója köszöntötte. Beszédében elmondta, hogy 2015-től kezdve, azaz az elmúlt hét évben – a tavalyi évet kivéve – évente került megrendezésre a konferencia, melyekből minden alkalommal konferenciakötet is készült. Ezt követően Hiller István, az Országgyűlés alelnöke nyitóbeszédében kiemelte, hogy a Magyar Országgyűlés tudományos munkája maradandó emléket adott az utókornak, mert a szabadságharc tudományos elemzése, mártírjainak emlékezete rendkívül fontos.

Csány Lászlóval kapcsolatban Hiller kihangsúlyozta Zala megye lokálpatrióta hozzáállását, ahol Csány kultuszát napjainkban is ápolják. A konferencia levezető elnöke, Gyimesi Endre, Zalaegerszeg korábbi polgármestere felvezető beszédében elmondta, hogy a hősök mellett, akik megmaradtak a nemzeti emlékezetben, fontos beszélnünk az 1849. évi megtorlás áldozatairól is.

Ezt követően Völgyesi Orsolya (tudományos főmunkatárs, BTK Történettudományi Intézet) mutatta be Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjai című konferenciasorozat ötödik tanulmánykötetét, amely Perényi Zsigmond báró címmel jelent meg. A kötetet Kedves Gyula és Pelyach István szerkesztette, és összesen hét tanulmányt tartalmaz.

Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjai c. sorozat Perényi Zsigmond báró című kötetének (2020) borítója (forrás: Országház Könyvkiadó)

Molnár András, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárának igazgatója „Csányi Laci jár a notoriussággal vagy infámiával jegyben.” Előkészületek a zalai ellenzék vezetőjének hűtlenségi perbe fogására című előadásában Csány László 1837–1838-as felségsértési ügyét mutatta be. Az előadó kitért arra, hogy ezzel az eljárással a zalai ellenzék vezetőit próbálták meg perbe fogni egy titkos nyomozás alapján, amelyben más megyékből származó tanúk ellenére sem sikerült elegendő bizonyítékot gyűjteni Csány ellen. A tanúk közül mindösszesen egy személy vallott Csány ellen, valamint két egyházi személy erősítette meg, hogy a kifogásolt mondatok valóban elhangzottak a zalai megyegyűlésen. A többi tanú vagy nem emlékezett, vagy azt vallotta, hogy nem hallotta ezeket a mondatokat. Molnár kiemelte, hogy az eljárás eredménytelensége ellenére a zalai ellenzék visszafogottabb lett, Csány László pedig országos ismertségre tett szert.

Kemény Krisztián, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltárának főlevéltárosa az Itáliától a Dráva partjáig, avagy Csány László és Franz Ottinger pályafutásának találkozási pontjai címmel adott elő. Ebben rávilágított arra, hogy Csány és Ottinger a napóleoni háborúk idején az V. Radetzky Huszárezredben szolgált, akik bajtársak és barátok voltak. Kölcsönös szimpátia alakult ki közöttük, hiszen osztoztak a katonasorsban és mindketten súlyosan megsebesültek a harcok során. Leszerelésük után sorsuk különvált, 1839-ben azonban ismét felvették egymással a kapcsolatot. Hasonló habitusúak voltak, alapvetően jól kijöttek egymással és egészen 1848-ig félre tudták tenni politikai ellentéteiket. 1848 nyarán Ottinger együttműködött a forradalmi szervekkel, majd a Batthyány-kormánnyal.

Csány 1848 júniusától egészen augusztusig – mint a Dráva-vonal védelmi rendszerének királybiztosa – kiválóan együtt tudott működni Ottingerrel. Augusztusban azonban kirajzolódott, hogy míg Ottinger a birodalom érdekeit tartotta szem előtt, addig Csány számára a magyar érdekek számítottak igazán. Ez az ellentét vezetett a két egykori bajtárs kapcsolatának megromlásához.

Csány László
A konferencia levezető elnöke és néhány előadója; balról jobbra: Hermann Róbert, Kedves Gyula, Gyimesi Endre, Németh György, Béres Katalin (fotó: Polgár Julianna)

Pelyach István, a szegedi bölcsészkar Modernkori Magyar Történeti Tanszékének tudományos munkatársa Királyi biztosként a forradalom szolgálatában címmel tartotta meg előadását. Az előadó kiemelte, hogy Csány szerint a lázadást féken kell tartani és ez a liberális ellenzék feladata. Csány csatlakozott a forradalmi csoportokhoz és testközelből látta a tömeg erejét, éppen ezért fontosnak ítélte a közbiztonság fenntartását. Különösen határozottan lépett fel a zsidóság elleni atrocitásokkal szemben, valamint a földfoglaló mozgalmak ellen. 1848. június 2-tól királyi biztosként a nemzetőrség megszervezése, ellátása és felszerelése Csány kiemelt feladatai közé tartozott. Ennek is köszönhető, hogy a magyar haderő esélyei szeptember közepére javultak a báni hadsereggel szemben.

Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosa és parancsnokának tudományos helyettese A képviselőház elnöke és a kormánybiztos – egy rövid kapcsolat története. Ifj. Pázmándy Dénes és Csány László együttműködése és konfliktusa 1848 őszén című előadása kronológiailag is kapcsolódott a korábban elhangzottakhoz. 1848. szeptember 29-én Csány a Honvédelmi Bizottmánynak jelentett a pákozdi csatáról, amelyre Pázmándy válaszolt. A két férfi előtte nem ismerte egymást. Csánynak tizenhat, Pázmándynak tíz levele ismert abból, amit egymásnak írtak. Pázmándy intézte a hadsereggel való kapcsolattartást. Egyet nem értésük Jelačić üldözésével kapcsolatban bontakozott ki; Pázmándy október 6-án utasításba adta, hogy a határon túl nem szabad üldözni Jelačićot. Csány úgy vélte, hogy ez hiba, mert így hagyják egyesülni az osztrák és a horvát sereget. Végül a határ átlépését több alakalommal elhalasztották. 1849 májusában Csány Pázmándyt okolta azért, hogy Jelačić üldözése elmaradt. Pázmándynak meghatározó szerepe volt a honvédség szervezésében, de Csányval a határátlépés kérdésében nem tudtak közös nevezőre jutni.

Hermann Róbert előadása (fotó: Polgár Julianna)

Kedves Gyula, az Országgyűlési Múzeum szakmai vezetője Kormánybiztos katonai feladatkörben, avagy a huszár virtusa politikusbőrben is megmarad címmel tartotta meg előadását.

Kedves előadásából kiderült, hogy 1848–1849 fordulóján a fővárosnak és környékének kormánybiztosaként Csány miként tette félre politikai meggyőződését és döntött úgy, hogy a katonai szakemberekre hallgatva végül elfogadja Görgei haditervét.

Így feladták a fővárost, annak ellenére, hogy Kossuth mindenképpen a csata felvállalását szorgalmazta. Szintén katonai tapasztalatának köszönhetően sikerült megfékezni Urban csapatait a Kolozsvárnál lévő erőkkel.

Kedves György előadása (fotó: Polgár Julianna)

Németh György, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főlevéltárosa „Tiszta jóakarat és rendíthetetlen hűség.” Csány László, a Szemere-kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztere című előadásában Csány szűk három hónapos miniszteri tevékenységét mutatta be. Az előadásból kirajzolódott a vasúthálózat fejlesztésének, a hidak biztosításának, valamint a Pest körüli csatornázásnak a terve is. Csány miniszterként segített meggyőzni Görgeit, hogy csapataival vonuljon Komáromból Aradra, továbbá Kossuth Lajos lemondásában is fontos szerepet játszott. Emigrálhatott volna, de ő tudatosan vállalta a sorsát.

Németh György előadása (fotó: Polgár Julianna)

Béres Katalin, a Göcseji Múzeum történész-főmuzeológusa „[…] a vármegye nagy fiának emléke méltóképpen megörökíttessék”. Csány László kultusza Zala megyében című előadásával zárta a nap programját. Az előadó bemutatta, hogy mennyire nehéz körülmények között született meg a zalaegerszegi Csány-szobor és megtudhattuk azt is, miként ápolták Zala megyében Csány László emlékét.

Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjai elnevezésű konferenciasorozatot záró Csány László-emlékülés méltó zárása volt a 2015-ben életre hívott programnak, amelynek konferenciái és tanulmánykötetei jelentősen hozzájárultak a mára elfeledett, kevésbé reflektorfénybe kerülő vértanúink emlékének és kultuszának ápolásához.

Ress Zoltán
(
történész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvgyűjteményének főelőadója)

Csány László

A Csány Lászlóról megemlékező konferencia tanulmánykötete – amely Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjai című sorozat hatodik, egyben utolsó kötete – közvetlenül elérhető az Országház Könyvkiadó oldaláról, ahol bele is lehet lapozni a munkába.

Ezt olvastad?

A nemesi család csíkszentkirályi és krasznahorkai ágából származó id. gróf Andrássy Gyula neve a közbeszédben ma a róla elnevezett, főváros