Baranya vármegye első leventeversenye

Az 1921–1945 közötti években a magyar társadalom hétköznapjainak szerves részeként működött a leventeintézmény. Az idén 100 éve alapított állami ifjúságnevelő szervezet fennállásának első éveiben több ezer leventeegyesület jött létre országszerte, mígnem minden településen kiépült a szervezet. Heti rendszerességű foglalkozások, zászlóavatások, nemzeti ünnepek, nyári táborok és különböző sportágakhoz kötődő versenyek keretezték az iskolába nem járó ifjúság életét. Az intézmény 1926-tól szorgalmazta az ún. leventemúzeumok létrehozását tárgyak és emlékek megőrzésére. E törekvés ellenére napjainkra kevés dokumentum maradt fenn a Horthy-korszak ifjúságnevelő szervezetéről és kiemelt eseményeiről. Ennek oka, hogy a vonatkozó levéltári állomány jelentős része a háború alatt megsemmisült. Így viszonylag keveset lehet tudni a szervezet kiépüléséről és rendezvényeiről. Különleges módon a Janus Pannonius Múzeum Új és Legújabbkori Gyűjteményi Osztály (JPM ÚLGYO) gyűjteménye számos forrást őriz Baranya vármegye első leventeversenyéről, melyet 1926. szeptember 5-én, tehát 95 éve rendeztek meg Pécsett.  Ezen rendezvény rekonstruálásán keresztül a leventeintézmény kezdeti történetét járjuk körbe.

Lovasok csoportjának felvonulása a versenyen. Háttérben a már megérkezett leventékkel. (JPM ÚLGYO F. 5217)

A szerző átfogó cikkét a leventeintézményről lásd:

A levente – egy emblematikus ifjúságnevelő szervezet a Horthy-korszakból

Intézményes környezet kiépülése

A leventeintézmény kiépítése nem sikerülhetett egyik napról a másikra. Többéves folyamat és munka eredményeként országszerte megalakultak az intézmény alappillérei, a helyi leventeegyesületek. Így az 1921 decemberében elfogadott testnevelési törvényből nem következett, hogy 1922. január 1-től minden leventeköteles – 12-21 éves kor közötti iskolába nem járó fiú – eljárt a leventeképzési alkalmakra, foglalkozásokra. A trianoni békeszerződés következményeit traumaként megélő társadalomnak és állami-hivatali apparátusnak számos egyéb kihívással kellett szembenéznie, így a leventeintézmény ügye könnyen a prioritási lista végére sorolódhatott. Ehhez járult hozzá a testnevelési törvény kerettörvény-jellege, mely többek között nem szabályozta részletesen azt sem, hogy meddig kell létrehoznia a településeknek a leventeegyesületeket. Végül a helyzetet a vallás és közoktatásügyi miniszter 1924. évi 9.000 sz. rendelete tisztázta, mely a testnevelési törvény végrehajtási utasítását jelentette. Az első két évben önkéntes módon próbálták megszervezni a leventék képzését, majd a végrehajtási utasítást követően kötelező érvényűvé vált a részvétel, a leventeképzésből való kimaradást szankcionálni kezdték.

A résztvevők közös tornabemutatója, baloldalon a pécsváradi leventék csoportja. Háttérben a Mecsek látható. (JPM ÚLGYO F. 5247)

1921-1924 közötti időszakban könnyebb dolga volt annak, aki a leventeképzés alól ki szerette volna vonni magát. Bár 1923-ra már közel 1000 leventeegyesület alapítása történt meg, számos településen nem jött még létre a leventeegyesület, amely a leventeképzést helyi szinten koordinálta volna. Néhol meglepő módon nem csak a periférián (pl.: tanyákon, zsákfalvakban) alakultak megkésve a leventeegyesületek. Van utalás arra, hogy Baranyában volt a legtöbb leventeegyesület a végrehajtási utasítás megjelenése előtti időszakban. Sajtóforrás szerint 1923 májusában a pécsi járásban 26, a vármegyében – vagy ahogy akkor írták Csonka-Baranyamegyében – összesen 236 leventeegyesület működött. Mindezek mellett Pécsett Baranya vármegye központjában megkésve, végül 1926. január 30-án tartotta alakuló ülését a városi testnevelési bizottság, és ezzel megalapították a város leventeegyesületét. Így csak az ezt követő hónapokban indult el a városban a leventeoktatás tényleges megszervezése, miközben a térségben és a szomszédos településeken a már évek óta megszervezett leventeköteles ifjúság éppen farsangi programokat és műsoros esteket rendezett. Pontosan nem ismert annak indoka, hogy Pécsett miért haladt megkésve a leventeintézmény kiépülése, de a térségben 1921 augusztusáig elhúzódó szerb megszállás is hozzájárulhatott ehhez.

Mohácsi leventék fapuskákkal és magyar címeres egyenruhában az 1926-os baranyavármegyei leventeversenyen. (JPM ÚLGYO F. 5221)

Leventeversenyek

A leventeintézmény létrehozásakor több érdek és célkitűzés keveredett egymással. Kezdetben a népművelő előadások, felzárkóztató ABC-s foglalkozások voltak hangsúlyosak, a honvédelmi nevelés a második világháborúhoz közeledve erősödött fel. Ugyanakkor a sport és ezáltal az egészséges életmódra nevelés a leventeintézmény fennállásának teljes ideje alatt jelentős részét képezte a leventeképzésnek.

A versenyek a Leventeintézmény népszerűségét nagyban növelik.” (Tornay 1936. 67.)

– fogalmazták meg az intézmény történetével kapcsolatban a szervezet vezetői, tehát nem csak sport-, de propaganda-célt is szolgáltak ezek a rendezvények, ahol rendszerint a politikai elit képviselői is megjelentek. Az intézményesített tömegsport színtereként funkcionáló leventeegyesületekben már a megalakulásuktól kezdve rendeztek versenyeket. Ezekről a rendezvényekről az intézmény kiadványain felül a sajtó is folyamatosan beszámolt.

Bevonulás megkezdése a leventeverseny helyszínére. A sort elején a dunaszekcsői lovasleventék csoportja. (JPM ÚLGYO F. 5362)

Eleinte házi versenyeket írtak ki az egyesületek, de később szűknek találták ezt a szerény keretet és egyesületek közötti versenyeket rendeztek. Idővel ez is gyenge erőpróbának bizonyult, minek következtében kialakultak a járási versenyek.” (Zuber F. 1926. 363)

– foglalták össze a versenyek kialakulási folyamatát a szervezet képviselői. Következő lépésként a települési szint feletti járási leventeversenyek indultak el, természetesen a központi irányítás elvárásainak megfelelően. Így a pécsi járás leventéinek első közös sportünnepélyére 1925. október 4-én került sor Nagyárpádon, ami akkor még önálló település volt, és nem Pécs városrésze. Közel 3000 levente gyűlt itt össze a járásból, de ide Pécsről nem érkeztek fiatalok hiszen ekkor nem zajlott még leventeképzés a megyeszékhelyen. A járási versenyeket követő lépésként vármegyei szintű versenyeket szerveztek. Vármegyei leventeversenyre legelőször 1924-ben került sor, majd 1925-ben már országszerte megrendezték ezeket a viadalokat. A kezdeti felbuzdulás miatt kialakult eltérések elkerülésére, egységesítés céljából hamarosan szabályozták a versenyek megrendezésének részleteit, hogy azok illeszkedjenek egymáshoz. Baranya vármegyében ezen a téren is észlelhető az 1-2 éves lemaradás, hiszen a városi leventeegyesület megalakulását követően, végül 1926. szeptember 5-én került megrendezésre Pécsett a vármegye első leventeversenye.

Ráctöttös község levente egyesületének felvonulása az 1926-os baranyavármegyei leventeversenyen. (JPM ÚLGYO F. 5222)

A délelőtti program: atlétikai versenyek

1926. szeptember 5-én Pécsett gyűltek össze a vármegye különböző pontjairól érkező leventecsoportok. A rendezvény helyszínét Pécs szigeti városrészében elhelyezkedő lóverseny- és gyakorlópálya adta. A vármegye különböző részeiről érkező – az összesen 188 település leventéinek – utazását különböző módokon oldották meg. Közülük sokan vonattal érkeztek meg már a hajnali órákban a megyeszékhelyre. A csapatok megérkezését követően istentisztelettel vette kezdetét a program. Egymással párhuzamosan katolikus, református, evangélikus és izraelita szertartások zajlottak le a helyszínen, tábori körülmények között. Nem véletlen, hogy istentisztelettel kezdődött az esemény, bevett szokásként működött ez a leventeintézmény rendezvényein, hogy ezzel is megvalósítsák az intézmény vallásos nevelési célkitűzéseit.

Igaz Béla katolikus misét celebrál az első baranyavármegyei leventeversenyen. (JPM ÚLGYO F. 5250)

Ezt követően került sor az atlétikai versenyre, melyen nem minden jelenlévő levente vett részt, hanem járásonként a három-három kiválasztott legtehetségesebb fiatal. Tehát miközben zajlottak a magasugrás-, távolugrás-, gerelyhajítás-, diszkoszvetés-, súlydobás-, 100 méteres síkfutás- és a céllövészet-versenyek, nagyszámú, leventékből álló szurkolótábor volt jelen. A vármegyei leventeversenyek első néhány évében volt ez az eljárás jellemző, ezt követően kisebb létszámú delegációk utaztak el a versenyekre és a megjelentek nagyobb aránya mutatta meg sporttudását. A kisebb csoportok utaztatásának hátterében elsősorban gazdasági okok húzódtak, de kezdetben a tömeg felvonultatásának reprezentatív funkciója került előtérbe. Ezek a versenyek az akkori ingerszegény vidéki környezetben nagy feltűnést keltettek, így a szervezet gyorsan magára tudta vonni a figyelmet, elnyerni a lakosság, a szülői generáció szimpátiáját.

A sportágak első helyezéseit a vármegye vidéki települései vihették haza. Pécsi levente egyik sportágban sem végzett az első három között, mely szintén árulkodó tény; a vármegyei viszonylatban megkésve induló leventeképzésről, így az itteni leventék feltehetően még nem tudták behozni a lemaradást.

Díjjátadó és az leventeversenyen résztvevő tömeg. (JPM ÚLGYO F. 5322)

A délutáni program: felvonulás és díjátadó

Mint ahogyan országos szinten szokás volt a leventeintézmény történetében, az első Baranya vármegyei leventeversenyen is képviseltette magát az arisztokrácia és az előkelőségek. Ez a szervezet számára a legitimálás megteremtése miatt volt fontos, ezért rendszerint a helyi és országos előkelőségeket is igyekeztek meghívni a versenyekre. A rendezvény fővédnökségét József Ferenc herceg vállalta, aki feleségével, Anna hercegnővel érkezett Pécsre. Miközben zajlottak az atlétikai versenyek, őket a püspök látta vendégül, majd díszhintón hajtottak a délutáni program kezdetére. A jelenlévő előkelőségek soraiban ott találjuk Albrecht herceget, Montenuovo Nándor herceget, Virág Ferenc megyéspüspököt, Fischer Ferenc főispánt, Fischer Béla alispánt, Nendtvich Andor polgármestert, és Gyomlay Gyula egyetemi rektort, akik a pálya kilátójának kiemelt helyén gyülekeztek.

Anna hercegnő díjakat ad át a leventeverseny győzteseinek. (JPM ÚLGYO F. 5253)

A látogatók többségének azonban nem állt rendelkezésére hintó vagy saját jármű. Ezért sokan érkeztek gyalog, vagy a tömegközlekedést vették igénybe. Pécsen belül autóbuszok sűrű indításával segítették elő a kijutást a gyakorlótérre. Az érkezők száma meghaladta az ötezer főt; útjukról így írt a helyi sajtó:

A fenségek megérkezése előtt már egy órával szokatlanul és látványosságszerüen mozgalmas volt a Szigeti gyakorlótér környéke. Zsúfolt villamosok, autók és kocsik százai vitték a közönség ezreit a zászlódíszbe öltözött versenypályára.” (Dunántúl, 1926. szeptember 7. 3.)

A délelőtti atlétikai program 9:00-11:00 között zajlott, míg a program ünnepélyes része 14:00-kor kezdődött. A díjköteles belépés ellenére megtelt a lelátó nézőkkel, ahogyan azt a fotódokumentáció is bizonyítja. Számítottak a tömegre, így a több ezer látogató koordinálását előre megszervezték, lovasrendőrök biztosították a helyszínt, akiknek cserkészek is segítségére voltak.

A leventeversenyen résztvevő dunaszekcsői népviseletbe öltözött lányok csoportképe. (JPM ÚLGYO F. 5425)

A 14:00-kor kezdődő felvonulás, amelynek keretében különböző településekről érkező csoportok vonultak be a helyszínre, másfél órán keresztül tartott. Nem pécsiek nyitották a sort, hanem a Dunaszekcsőről érkezők, akiket 12 biciklis levente vezetett fel, őket pedig a település népviseletes lovasleventéi követték. A kerékpáros és lovasleventék különleges alakulatnak számítottak. Díszes településtáblák és lobogók alatt menetelve vonultak be a leventecsoportok élükön a leventeoktatókkal. Mikor mindegyik csoport elfoglalta a helyét, egy katonazenekar eljátszotta a Hiszekegyet. Ezt követően nagyjából 15:30-16:30 között különböző látványos szabadgyakorlatokat, attrakciókat és népviseletes táncokat mutattak be az egyes települések képviselői (pl.: palotás, magyar kettős). Látványosságok közül kiemelkedtek a siklósi leventék gúlagyakorlatai és a vasasiak által bemutatott hasonló létrás gyakorlatok.

Leventék létrával és csoportosan bemutatott gyakorlata. (JPM ÚLGYO F. 5252)

Baranya vármegye első leventeversenyének hangulatáról az intézmény lapja, a Levente is hírt adott. Érthető módon nem kritikai szempontból mutatta be az eseményt:

A közönség örült, tapsolt, tombolt a nagyszerű látványnak, amilyet Pécs város közönsége eddig még nem látott.”

Népviseletbe öltözött lányok felvonulása a leventeversenyen. (JPM ÚLGYO F. 5234)

Másrészről a grandiózus programot szemlélődő tömeg soraiban Arató Jenő pécsi jogász is ott volt, aki a délutáni eseményeket illető benyomásairól így számolt be naplójában:

A sok hideg és esős idő után végre most szeptemberben megjön a nyár s a napsütésben fürdő nyári délutánon kinn a gyakorlótéren végeláthatatlan sorokban vonul fel a leventehad, község község után jön lobogó zászlók alatt, harsogó zenével, jönnek közelről-távolról, a vármegye legeldugottabb zugaiból is; a sorokban erős, izmos, naptól barnitott parasztlegények ütemes lépése dobban, közben-közben délceg lovascsapatok vonulnak, majd meg mintha egy-egy virágoskert mozdulna meg, cifra rokolyás, szalagos, pántlikás parasztlány csapatok lépdelnek – hatalmas menet ez, beletart másfél órába míg felvonul a levente hadsereg. És felejthetetlen látvány mikor a hatalmas négyszögben felállott 8000 levente – hátuk mögött a Mecsek és Pécs város gyönyörü díszletével – tömeggyakorlatokat végez fegyelmezetten, nyugodtan…” (JPM ÚLGYO A.353.75.2. 560–561.)

Népviseletbe öltözött lányok és legények táncbemutatója a leventeversenyen. (JPM ÚLGYO F. 5249)

A naplórészletből kitűnik, hogy nem csak fiúk vonultak fel a leventeversenyen. A délelőtti sportmérkőzéseken a fiúk versenyeztek, ám a délutáni programon néhány népviseletbe öltözött lánycsoport is képviselte települését a felvonuláson. Ez azért is érdekes, mert a lányok leventeegyesületbe szervezését nem írta elő az 1921-es testnevelési törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási utasítás. A kezdeti időszakban akadt néhány település, ahol a leányok csoportjainak önkéntes megszervezése is megtörtént, de ezek történetéről keveset lehet tudni. Biztosra vehető, hogy a vármegyében ekkor Dunaszekcsőn és Nagyharsányban működött leánylevente csapat, mert ők díjazottak lettek. Nem kizárólag a lányok népviselete tetté sokszínűvé a felvonulók ruházatát. Fotók alapján egyértelmű, hogy ekkorra nem volt még egységes a leventék egyenruhája. Ugyanakkor azt már elérték, hogy az adott településről érkező fiatalok ugyanolyan ruhát viseljenek. Ebből egyfajta szedett-vedett egységesség alakult ki végül, mivel az egyenruhák legtöbbjén már megjelent a magyar címer vagy a leventeintézmény emblémája.

A vármegyei leventeverseny díjai, serlegei, érmei, szobrai és az ezeket őrző hajdúk. (JPM ÚLGYO F. 5308)

A különböző bemutatókkal tűzdelt leglátványosabb részt követte a 17:30-as díjátadó, melynek kezdetét kürtszó jelezte. Az akkori alispán, Fischer Béla negyedéves jelentésében felsorolta, hogy kik tettek adományokat a verseny vonatkozásában. A felajánlók között Montenuovo Nándor herceg, Virág Ferenc pécsi püspök neve is feltűnik számos arisztokrata adományozóval egyetemben. A több tucat díj zömét serlegek és szobrok alkották, de akadt köztük stopperóra és több céllövő puska is. Nem csak a felvonuló csapatokat, de a kiemelkedő leventeoktatókat is díjazták, volt aki ezüst cigarettatárcát, de olyan is, aki egy ekét kapott munkája elismeréséül. Személyesen József Ferenc herceg és neje, Anna hercegnő adta át a díjakat, néhány elismerő szó kíséretében. A délelőtti atlétikai versenyek szereplői helyezések szerinti érmeket vehettek át.

Anna hercegnő díjakat ad át a leventeverseny győzteseinek. Mellette József herceg, Albrecht herceg és Fischer Ferenc főispán. (JPM ÚLGYO F. 5321)

Összefoglalás

Az első világháborút és a trianoni békeszerződést követően 1921-ben hoztak törvényt a leventeintézmény létrehozásáról. Első lépésként a szervezet országosan létrehozta alapszervezeteit, a leventeegyesületeket. A szervezeti kiépüléssel párhuzamosan fokozatosan szabályozták a felmerülő részletkérdéseket, így a leventeverseny ügyét is. Ezek a rendezvények fontos szerepet játszottak abban, hogy az ország lakossága megszokja és elfogadja a frissen létrehozott leventeintézmény létezését. Az első, 1926. évi Baranya vármegyei leventeversenyt követően – az országos trendbe illeszkedve – továbbra is folyamatosan rendeztek helyi és járási versenyeket. Ezen rendezvények közül azonban továbbra is kiemelkedtek a vármegyei szintű versenyek, amelyek több ezer látogatót vonzottak. Így 1927. szeptember 11-én tartották a második vármegyei leventeversenyt, szintén Pécsett. Erről a rendezvényről filmfelvétel is készült, mely máig fennmaradt és egy részlete elérhető online.

">

Az 1926-os és 1927-es rendezvényt ugyanazon a helyszínen, megegyező forgatókönyvvel rendezték meg, így a felvétel az első eseményről is árulkodik. Az 1920-as évek második felétől országos szinten, és így Baranyában is az élet részévé váltak a települési, járási és vármegyei leventeversenyek, ahol közönség előtt a különböző települések fiataljai találkoztak egymással és nyilvános sportversenyeken mérték össze képességeiket.

Várdai Levente

Csoportos tornabemutató az 1926-os baranyavármegyei leventeversenyen. (JPM ÚLGYO F. 5248)

A cikk képanyaga az Újkor.hu és a Janus Pannonius Múzeum együttműködésében kerül közlésre.

Felhasznált sajtótermékek:

Baranyavármegye Hivatalos Lapja, Pécsi Napló, Dunántúl, Levente, 8 Órai Újság, Magyarság.

 

Felhasznált irodalom:

Árvai Tünde: Honleányok, Honvédelmi nevelés és munka a leánylevente-mozgalomban. In: Századvég. 2013, 68. szám. 23–40.

Gergely Ferenc–Kiss György: Horthy leventéi, A leventeintézmény története. Budapest, 1976. 125–131.

Szabó János 1989: Hétköznapok és ünnepek a leventeintézményekben. Ifjúsági Szemle. 1989. 3. szám. 65–76.

Tornay Károly: A leventeintézmény története, Budapest, 1936. 52–85.

Zuber Ferenc (szerk.): Magyar Sport Almanach 1925. Az Országos Testnevelési Tanács kiadása. Budapest, 1926. 67–71, 78–98, 358–366.

Ezt olvastad?

2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A
Támogasson minket