két világháború közötti időszak
Tanácstalanságból újraértékelés
Veszprémy László Bernát nemrégiben megjelent kötetével (Tanácstalanság. A zsidó vezetés Magyarországon és a holokauszt, 1944–1945) ismét bizonyította, hogy korosztályának egyik – ha nem „a” – legtehetségesebb historikusa, a két világháború
Olasz–magyar kapcsolatok, futball és maffia – az elBeszélő podcast vendége Andreides Gábor
Andreides Gábor fő kutatási területe Olaszország 20. századi története. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalában tudományos főmunkatársként és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar óraadó oktatójaként dolgozó történész sokszínű munkássággal bír.
A Horthy- és a Kádár-korszak mélyállamainak metszéspontjain – interjú Pócs Nándorral
Pócs Nándor történész 1988-ban született Margittán. Történelem szakos diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte 2013-ban. 2016 óta dolgozik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, jelenleg kutató levéltáros, a
Augusztus 20. jelentésváltozásai – az ünnep története 1038-tól napjainkig
Magyarország alaptörvénye három ünnepet tart nyilván nemzeti ünnepként. Ebből kettőn szabadságharccal egybekötött forradalomra emlékezünk: március 15-én az 1848/49-esre, október 23-án az 1956-osra. Augusztus 20. tartalma teljesen más: nemzeti, állami és
Angelo Rotta, a Világ Igazává vált magyarországi nuncius
A budai várban sétálgatva az egyik épület falán emléktáblára lehetünk figyelmesek, amelynek felirata a következő: „Ebben az épületben dolgozott Angelo Rotta (1872–1965) c. érsek, apostoli nuncius, aki 1930-tól 1945-ös kényszerű
A rapallói egyezmény születése
Száz évvel ezelőtt, 1922. április 16-án kötötték meg a Német Birodalom (a weimari köztársaság kormánya) és Szovjet-Oroszország (a későbbi Szovjetunió) képviselői a rapallói egyezményt. A szerződés a két állam közötti
Tátraváralja – Szepesi menekültek a Horthy-korszak Magyarországán
Napjainkban rengeteg törekvés létezik arra, hogy általában a tudomány és különösen a történettudomány eredményeit új módokon mutassák be a nagyközönségnek, túlmenően a térkép-fotó-grafikon örök szentháromságán. Ennek a törekvésnek egyik látványos
Egy fajvédő főispántól a vármegyei archontológiáig – interjú Fábián Mátéval
Fábián Máté fiatal kora ellenére több kutatócsoportot vezetett már. 2021-ben új projektje Politikai átmenetek és rendszerváltások – Az észak-magyarországi vármegyék tisztviselőinek társadalomtörténeti vizsgálata (1944–1950) címmel elnyerte az NKFIH OTKA-támogatását. Fábián
„A béke diplomatája”, „helóta lélek”, „jövőbe látó magyar”? Br. Szilassy Gyula első világháborús visszaemlékezéseinek 1921. évi sajtóvisszhangja
A Dunai Monarchia alkonya című kötet száz évvel ezelőtt 1921-ben a berlini Berger kiadónál látott napvilágot. A német nyelven publikált visszaemlékezés magyar nyelvű kiadására nem került sor az elmúlt száz
„A történelem végül is ugyanolyan emberi konstrukció, mint az irodalom” – interjú Kántás Balázzsal
Kántás Balázs irodalomtörténetből doktorált, értekezését Paul Celan bukovinai német zsidó költő életművéből írta. Költőként, műfordítóként is jegyez köteteket, ugyanakkor levéltárosként dolgozva sorra adja közre forráskiadványait, és történettudományi doktori eljárását is