„A férfi, aki Franciaország királyának hitte magát” – Könyvbemutató az Olasz Kultúrintézetben

2023. március 1-jén a budapesti Olasz Kultúrintézetben (Istituto Italiano di Cultura Budapest) is bemutatták Tommaso di Carpegna Falconieri olasz medievista A férfi, aki Franciaország királyának hitte magát című, 2005-ben megjelent művének magyar fordítását. A kötet a Maurice Druon-féle, Az elátkozott királyok (Les Rois Maudits) című történelmi regénysorozatból is jól ismert történetet vizsgálja: az elcserélt I. Utószülött János francia király legendáját, illetve annak a sienai kereskedőnek, Giannino di Gucciónak az életét, akiben egy római tribunus, Cola di Rienzo megtalálni vélte az elveszett francia királyt. A kötetet Csukovits Enikő, Galamb György, továbbá a magyar fordító, Vígh Éva mutatta be, az eseményt pedig a jelenlévő szerző, Tommaso di Carpegna Falconieri rövid előadása zárta. Az esemény moderátora Molnár Antal volt.

I. (Utószülött) János síremléke a párizsi Saint-Denis-székesegyházban, a francia uralkodók hagyományos temetkezőhelyén. Forrás: Wikimedia Commons

A régi országgyűlési Képviselőház épületében összegyűlt közönséget a budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója, Gabriele La Posta köszöntötte, majd átadta a szót a bemutató moderátorának, Molnár Antalnak, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (BTK TTI) igazgatójának. Molnár a szerző rövid méltatásával kezdte meg az eseményt, aki maga is részt vett a budapesti könyvbemutatón. Tommaso di Carpegna Falconieri az Urbinói Egyetem professzora, híres középkorkutató, akinek széles érdeklődési köre kiterjed többek között az egyháztörténetre és a medievalizmus kérdésére, amely azt vizsgálja, hogyan interpretálták a középkort az újkorban, valamint a 19–20. század során. Falconieri mindezeken túl nem mellesleg még gyermekkönyvírással is foglalkozik.

Fotó: Kovács Petra / Budapesti Olasz Kultúrintézet (Istituto Italiano di Cultura Budapest)

Molnár Antal felvezetését követően kezdődött meg a könyv ismertetése, amelyet Csukovits Enikő, Galamb György, továbbá a fordító, Vígh Éva vállalt. A sort Csukovits Enikő, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója és az Anjou-kor elismert kutatója nyitotta meg, aki a könyv szerkesztésében is közreműködött, továbbá az utószót is ő jegyzi. Csukovits elmondta, hogy nem volt számára teljesen ismeretlen a sienai kereskedő hihetetlen története, a szakirodalom azonban Falconieri kutatását megelőzően nem tudott mit kezdeni Giannino alakjával; sokszor csak kitalált, irodalmi hősnek titulálták.

Ezért is nagyon fontos, hogy Falconieri részleteiben feltárta és bemutatta Giannino fordulatos élettörténetét, és végre bizonyosságot szerezhetünk a magát királynak gondoló sienai kereskedő létezéséről.

A bemutató résztvevői: balról jobbra Tommaso di Carpegna Falconieri, Vígh Éva, Molnár Antal, Csukovits Enikő és Galamb György. Fotó: Kovács Petra / Budapesti Olasz Kultúrintézet (Istituto Italiano di Cultura Budapest)

Véleménye szerint a lehető legjobb kezekbe került a forrás, hiszen nem csupán egy hozzáértő kutatóról van szó, hanem egy gördülékeny, olvasmányos stílusú íróról is, akinek megvan az érzéke a meséléshez. Az életrajz népszerűségét is bizonyítja, hogy megjelenése óta több nyelvre is lefordították. Ezt követően Csukovits részleteiben is ismertette a kötetet, kitérve a forrás keletkezésére, a történet főszereplőire, majd arra, hogyan jutott Giannino di Guccio az információ birtokába, aztán pedig hogyan próbálta érvényesíteni „igényét” a trónra. Bár életrajzról van szó, a kötetből nem hiányoznak a köztörténeti tanulságok sem. Csukovits hangsúlyozta, hogy a kötetben tetten érhetőek az Anjouk által uralt területek egységére utaló mozzanatok, továbbá az is, hogy milyen tekintélye volt az Anjou Európában a magyar trónon ülő I. Nagy Lajosnak, akinél Giannino igyekezett elérni, hogy elismerje rokonaként. A történész zárszóként olvasásra ajánlotta mindenkinek a kötetet, akit érdekel a történelem, a legendák, a szerencse forgandósága és az emberi becsvágy.

Csukovits Enikőt követően Galamb György, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Középkori Egyetemes Történeti Tanszékének egyetemi docense Falconieri további munkásságáról és a medievalizmus kérdéséről, míg Vígh Éva, az SZTE Olasz Tanszékének egyetemi tanára a kötet fordítási munkálatainak kulisszatitkairól beszélt.

Galamb szintén a szerző munkásságának rövid bemutatásával kezdte hozzászólását, majd rátért a kötet elemzésére. Véleménye szerint fontos megjegyezni, hogy Falconieri szakmai tudása természetesen vitathatatlan, ugyanakkor szerinte az egyik legérdekesebb aspektus mégis az az empátia és pszichológiai érzékenység, amellyel a szerző a témához, valamint magához a történet hőséhez közelített. Falconieri alkalmas volt a történet befogadására és kiválóan árnyalta Giannino karakterét, félelmeit, reményeit és motivációit. Ami külön pozitívum, hogy nem csak a sienai kereskedőnek, hanem a történet más szereplőinek is igyekezett feltárni szándékait és vágyait. Példának elegendő megemlíteni a budai születésű zsidó kereskedőt, Daniellót, aki beállt sienai támogatói közé.

Fotó: Kovács Petra / Budapesti Olasz Kultúrintézet (Istituto Italiano di Cultura Budapest)

A könyvből nem hiányoznak a mentalitástörténet szempontjából érdekes részletek sem. Pontosan mit jelenthetett egy polgár számára királynak lenni? Mit láthatott a királyi hatalomban? Nem a szakralitást – földhözragadt módon, egy kereskedőhöz méltóan Giannino az írásbeliséghez ragaszkodott, és ennek érdekében nem riadt vissza az okirat- és pecséthamisítástól sem.

Végül pedig Galamb kiemelte, hogy bár apró, ugyanakkor nagyon fontos része a kötetnek a fenyegetett gyermekek mitológiájának elemzése. Itt azokra az ismert istenekre, királyokra gondolt, akiknek az életben maradásért menekülniük kellett, elrejtették őket és a végén diadalmasan visszatértek. Párhuzamként felsorolható Zeusz, Kürosz vagy Artúr király története. Galamb Giannino hihetetlen életét mind a szakmai, mind pedig a tájékozottabb laikus olvasók számára is szívesen ajánlotta.

A bemutatók sorát végül Vígh Éva irodalomtörténész, a könyv fordítójának szavai zárták, aki a fordítás módszertani kérdéseiről beszélt. Vígh szerint az ilyen munkák fordításakor a legnagyobb kihívást a szaknyelvi fordulatok, illetve a magyar kormányzattörténetre nem jellemző tisztségek fordítása jelenti. Ehhez elengedhetetlen nem csak a nyelvismeret, hanem a korszak társadalom-, kultúr- és irodalomtörténeti ismerete egyaránt. A könyv bemutatása után maga a szerző, Tommaso di Carpegna Falconieri tartotta meg olasz nyelvű előadását, amelyhez az Olasz Kultúrintézet szinkrontolmácsolást biztosított az olaszul nem tudó résztvevőknek.

Falconieri először bemutatta kutatásának hőseit, majd végigvezette a hallgatóságot a Giannino di Guccio által bejárt úton, a kezdetektől a történet végéig, Cressay-től egészen a nápolyi börtönig.

Az előadásokat követően az Intézet állófogadást készített elő a közönségnek, illetve a kötetet is meg lehetett vásárolni a helyszínen.

A BTK Történettudományi Intézet gondozásában és kiadásában jelent meg Tommaso di Carpegna Falconieri A férfi, aki Franciaország királyának hitte magát című kötetének magyar fordítása a Magyar Történelmi Emlékek – Európai Horizontok sorozat első részeként. A borító forrása: BTK TTI

Az eseményhez kapcsolódóan fontos kiemelni a Molnár Antal bevezetőjében elhangzó egyik hozzászólást. Az 1970-es években megindult a törekvés a magyar könyvkiadásban, hogy az idegennyelvű külföldi kutatások magyar fordításban is megjelenhessenek. Ennek egyik legemlékezetesebb darabja Carlo Ginzburg A sajt és a kukacok című műve, amelyet a már korábban említett Galamb György fordított. Ezeknek a munkáknak a megjelentetése sokat jelentett és jelenthetne a magyar történettudomány számára, hiszen tőlünk nyugatra egészen mások a forrásadottságok, más lehetőségei vannak egy történésznek, a fordítások pedig komolyan hozzájárulnak a magyar történészek látókörének szélesítéséhez. Ez a törekvés megállt az 1990-es évekre, átalakultak a magyar könyvkiadás viszonyai és lehetőségei is.

Most azonban a BTK Történettudományi Intézet szeretné ismét feleleveníteni ezt a tradíciót és egy új sorozatot indított a Magyar Történelmi Emlékeken belül Európai Horizontok címmel, amelynek célja a magyar történelemmel kapcsolatban álló, de módszertanilag és szemléletükben egészen új nézőpontot kínáló művek magyar nyelvre fordítása.

Az A férfi, aki Franciaország királyának hitte magát ennek az új törekvésnek az első kötete, amely az olasz nyelvű eredetit követően megjelent többek között angolul, franciául és törökül is, immár pedig a magyar közönség is kézbe veheti és anyanyelvén olvashatja azt.

Bachusz Dóra

Ezt olvastad?

Idén jelent meg a Zrínyi Kiadó gondozásában Ion Valer Xenofontov Az afganisztáni háború (1979–1989) című könyve. A kötet a szovjet
Támogasson minket