Döglött Nyulak vs. Bowery fiúk – New York bandái

Martin Scorsese 2002-ben forgatott New York bandái című filmje Herbert Asbury amerikai újságíró 1927-ben írott azonos című dokumentumkönyvén alapul. Annak idején Asbury könyvének alcíme azt ígérte, hogy bemutatja a New York-i alvilág titkos történetét. Az 1920-as években, a hírhedt szesztilalom idején a téma aktualitásához nem fért kétség, amikor az újságok szalagcímeken hozták a kor nagy bűnözőinek olasz, német és kelet-európai hangzású neveit, mellesleg bűnbakként feltálalva az Itáliából és Kelet-Európából érkezett bevándorlókat az első világháború idején felfokozott soviniszta érzületnek.

Asbury bemutatta, hogy a maffia nem a semmiből keletkezett, és hogy a korabeli szuperbűnözők – egyebek mellett Arnold Rothstein, Vito Genovese, Charles „Lucky” Luciano, Mayer Lansky és Alfonso Capone – előfutárait megtalálhatjuk a 19. századi New York-ban, különösen a hírhedt Five Points (Öt Pont) nyomornegyed rosszul megvilágított, piszkos utcáin. Ami a Victor Hugo A párizsi Notre-Dame című regényéből ismert Csodák Udvara volt a párizsi alvilágnak, az volt az Öt Pont az amerikai bűnözőknek. Százával akadtak François Villonhoz vagy Charles Dickens Twist Olivérjéből ismert Faginhez és Sikes-hoz hasonló figurák az Öt Pontba érkező angolszász szerencselovagok és ír bevándorlók között.

Asbury könyvében és az alapján forgatott, Leonardo DiCaprio, Daniel Day-Lewis és Cameron Diaz főszereplésével készült filmben két eseményszál ér össze: az ír katolikus és protestáns angolszász bűnözőbandák egymás elleni magánháborúja, valamint az 1863. július 13–16-án zajlott sorozásellenes lázadás, amely vérfürdőbe, rombolásba és gyújtogatásba torkollott.

Scorsese DiCapriot instruálja (Forrás: imdb.com)

A történet kezdetén hatalmas utcai csatát láthatunk két rivális banda között. Egyik oldalon a Döglött Nyulak állnak, vagyis ágrólszakadt ír bevándorlók bandája. A banda onnan kapta a nevét, hogy lándzsahegyre tűzött nyulat választott jelvényül. Az 1845 és 1852 között pusztító éhínség következtében egymillió ember halt meg az Ír-szigeten, és további egymillió örökre búcsút intett szülőföldjének. A jobb élet reményében, valamint, hogy minél messzebb kerüljenek az általuk érzéketlennek és kőszívűnek tartott angol földesuraktól és az angol kormánytól, sokan választották hazájuknak Észak-Amerikát. Azonban az Újvilágban azt kellett tapasztalniuk, hogy itt is angolszászok uralják a közéletet, akik vadembereknek tartják az íreket, főleg a katolikusokat. A hazájuktól és paraszti hagyományaiktól elvágott embereknek nem volt már visszaútjuk az Atlanti-óceán túloldalára, de sokan nem tudtak beilleszkedni a születő amerikai munkásosztályba sem. Akik vegetáltak a nyomornegyedekben, gyakran arra kényszerültek, hogy megélhetésből vagy pusztán önvédelemből és családjuk védelmében lesüllyedjenek a bűnözők közé. A filmben egy katolikus pap, Vallon atya próbálja összetartani az íreket. A nemesség emigrációja következtében a „csonka társadalommá” vált ír nép katolikus része az egyház köré tömörült az üldöztetés évszázadaiban, ezért Vallon atya sorsa nem egyedüli. A népbarát pap vált a Döglött Nyulak vezérévé.

(Forrás: imdb.com)

A másik oldalon a Bowery Fiúk állnak. A banda tagjai kizárólag angolszász protestánsok, akik gyűlölik a katolikusokat, kivált az íreket. Az óhaza angol–ír, protestáns–katolikus viszálya tehát újratermelődik az Öt Pont mocskos utcáin uralkodó erőszak-kultúrában. A Bowery Fiúk szándékosan elegánsan öltöznek, hencegve az ágrólszakadt, rongyos írek előtt. Hosszú császárkabátot és magas kürtőkalapot viselnek.

A hivatalosan hentesként dolgozó William Poole, azaz Hentes Bill a vezetőjük (Daniel Day-Lewis), egy fanatikus, kegyetlen férfi, aki gyűlöli az afroamerikaiakat, az íreket és a katolikusokat. Hentes Bill valóban élt, de ellentétben a filmbeli figurával, nincs biztos információ arról, hogy tapadt-e embervér a kezéhez. A valódi Hentes Bill oszlopos tagja volt az ír– és katolikusellenes Know Nothing mozgalom New York-i szárnyának.

(Forrás: imdb.com)

A katolikusok visszaszorítására, a protestáns arculatú ország megőrzésére alakult tömegmozgalom több mint száz kongresszusi képviselőt és nyolc kormányzót tudott a tagjai között, valamint polgármestereket, rendőrfőnököket és neves közéleti személyiségeket. A Know Nothing nem csupán a művelt politikai osztályban volt aktív, hanem sajnos az utcán is: lincselések, kolostorok felgyújtása terhelte a mozgalom számláját. Érdekesség, hogy a Know Nothing átmetszette a hagyományosnak vélt politikai szekértáborokat: déliek és északiak, rabszolgaság-pártiak és abolicionisták egyaránt voltak soraiban. A mélyen humánus Abraham Lincoln mélységesen elítélte a Know Nothing mozgalmat, melyről azt mondta: „Nemzetként azzal a nyilatkozattal kezdtük, hogy »minden ember egyenlőnek teremtetett.« (…) De ha a Know Nothing mozgalmon múlik, akkor ez úgy módosul, hogy »mindenki egyenlőnek teremtetett, kivéve a négereket, az idegeneket és a katolikusokat.«”

A Döglött Nyulak és a Bowery Fiúk véres csatájában az utóbbiak kerülnek ki győztesen. Hentes Bill megöli Vallont. A csatában egyébként az első valóban létezett amerikai gengszternő is részt vett a Döglött Nyulak, tehát az írek oldalán: a Pokol Macskája művésznéven ismertté vált Meggie, aki arról volt híres, hogy élesre reszelte a körmeit, és azzal osztott sebeket.

(Forrás: imdb.com)

Amsterdam Vallon (Leonardo DiCaprio) kisfiúként kénytelen végignézni apja halálát. Javítóintézetben nevelkedik. Elbocsátásakor egy Bibliát kap az igazgatóságtól, amelyet bedob a folyóba. A néző már tudhatja, hogy a fiú a bosszúra teszi fel az életét. A fiatal Amsterdam lassan beépül Hentes Bill környezetébe, és a gyönyörű zsebtolvajlány, Jenny Everdeane (Cameron Diaz) révén beférkőzik a nagyhatalmú gengszter bizalmába. Hentes Bill és társai ellenzik a bevándorlást, és kővel dobálják a hajókról leszálló szerencsétlen embereket, gúnyolódnak rajtuk, amiért nem beszélnek jól angolul. Nem értenek egyet a polgárháborúval és a rabszolga-felszabadítással, ennek nyomatékául Hentes Bill belevágja kését Lincoln elnök kifüggesztett portréjába.

Amsterdam merénylete meghiúsul, Bill összeveri, és megbélyegzi tüzes vassal. Később a fiú összeszedi az ír banditákat, apja egykori harcostársait, és újjászervezi a Döglött Nyulakat. Éppen azon a napon, amikor megütköznek a Bill vezette Bowery Fiúkkal, kezdetét veszi egy nagyobb szabású történelmi esemény: a New York-i lázadás, amelynek történetét több író feldolgozta, egyebek mellett – Asbury-n kívül – John Jakes a Szerelem és háború cím regényben (1985) és Edward Rutherfurd angol író a New York című regényben (2009).

(Forrás: imdb.com)

Ennek megértéséhez tudni kell, hogy a felekezeti ellentétektől szabdalt, korrupt városvezetés által irányított, és rettenetesen szegény tömegek által lakott New York egy időzített bombaként ketyegett a Lincoln vezette republikánus kormányzat alatt. Önmagában a polgárháború kitörése is rontotta a lakosság hangulatát, mert New York-ban a demokrata pártiak voltak túlsúlyban, és sokan igazságtalannak érezték a republikánus kormányzat háborús politikáját. Nem szabad elfelejteni, hogy a rabszolgatartó Délen a Demokrata Párt uralta a közéletet. Ennél is rosszabb volt, hogy a sorozás elrendelése rontott a politikai és pártellentéten.

Az amerikai függetlenségi háború óta az amerikai lakosság bizalmatlansággal viseltetett a kötelező katonáskodás iránt. Tekintettel arra, hogy a háború elején a Dél, csekélyebb lakosságszáma ellenére (9 millió fő, melyből le kell vonni 3,5 millió rabszolgát), több katonát volt képes kiállítani a háború kezdetén, mint az iparilag fejlettebb, népesebb Észak (22,5 millió fő), a republikánus kormányzat elrendelte a sorozást. A statisztika szerint négy harcképes felnőtt északi fiatal férfi jutott egy hasonló délire, de az északkeleti városias életmód egészségtelen levegője, a termelés fenntartásához szükséges munkások nagyobb száma, valamint a háborút elvi alapon ellenzők aránya (utóbbiak különösen sokan voltak New York-on kívül Illinois, Indiana és Ohio államokban) rontott az északi fölényen.

(Forrás: imdb.com)

A törvény értelmében 300 dollár megfizetéséhez vagy helyettes állításához kötötték a mentességet a hadseregbe sorozás alól. „De kinek volt New York-ban 300 dollárja”, teszi fel Amsterdam Vallon a költői kérdést. Napról napra nőtt az elégedetlenség a sorozás ellen, különösen annak fényében, hogy a gazdagok ki tudták vonni magukat az állampolgári kötelesség alól. Ráadásul a gazdagok között az angolszászok voltak felülreprezentáltak, míg New York szegény lakosságán belül az írek nagy arányt tettek ki. Az osztályharcos érzület így összekapcsolódott a vallási és nemzeti ellentéttel. Az nem vigasztalta az északiakat, hogy a déli államokban ugyanakkora, ha nem tömegesebb volt az ellenállás a sorozással szemben: 1863 végére a déli katonák egyharmada dezertált, Mississippiben pedig gerillamozgalom bontakozott ki a Konföderációval szemben. 1863-ban tehát mindkét országrész szegény emberei eljutottak oda, hogy elegük volt a háborúból és annak valós vagy vélt haszonélvezőiből.

A felhevült New York egy lőporos hordóhoz hasonlított. Már csak egy kanóc kellett. 1863. január 1-jén Lincoln kihirdette Emancipációs Nyilatkozatban a rabszolgaság eltörlését a „lázadók”, azaz a fellázadt déli államok területén. Bár a kormány katonai szükségszerűséggel indokolta e lépést, felkorbácsolta a fehér lakosság afroamerikai-ellenes érzelmeit. Sokan féltek New York-ban, hogy a feketék elveszik a fehérek munkáját, amíg ők a harctéren vannak. Ez a félelem teljesen alaptalan volt, de a gazdagok, a sorozóbizottságok és az afroamerikaiak összeolvadtak egy ellenségképbe a szegény rétegek számára.

(Forrás: imdb.com)

1863. július 13-án aztán a bomba robbant. A rongyos nők és férfiak lándzsával, botokkal és késekkel felfegyverzett tömegei megtámadták a sorozóbizottságokat, majd nekiestek a rendőröknek. Ágyúkat kellett felvontatni a Broadway-en. Barikádok emelkedtek, és New York órák alatt csatatérré változott. A csőcselék embertelenül meglincselte és megkínozta a feketéket, és felgyújtotta a Színesbőrűek Árvaházát, ahonnan szerencsére előzőleg sikerült kimenekíteni a gyerekeket. A bandák – Döglött Nyulak, Fehér Kezek, Bowery Fiúk, Valódi Kék Amerikaiak, Mocsárlakók – kihasználták az alkalmat a fosztogatásra, mások maguk is részt vettek a lázadásban és a gyújtogatásban. Néhány banda egymással is harcolt, de olykor közösen fordultak szembe a rendőrökkel és az erősítésül mozgósított katonákkal.

A károk felmérhetetlenek voltak. A köztudatban elterjedt, nem utolsósorban éppen Asbury művének köszönhetően, hogy a háromnapos káosz 2000 halálos áldozattal és 8000 sebesülttel járt. A megbízhatóbb becslések jóval kevesebbre, mindössze 120-ra teszik a halálos áldozatok és 2000-re a sebesültek számát. Bár utóbb néhányan gyanakodtak, hogy konföderációs ügynökök keze benne lehetett a lázadásban, erre vonatkozóan nem került elő bizonyíték. Egy éhező, nyomorúságos város kétségbeesett tömegeinek szervezetlen és kontroll nélküli indulatkitörése volt, mely a sorozás eltörlésén kívül nem fogalmazott meg politikai célokat, ezért a történtek nem is nevezhetők felkelésnek. Az eseménynek volt pozitív hatása: reformmozgalmak alakultak a városvezetés megtisztítására, és innentől jobban odafigyeltek a szociális kérdésre.

(Forrás: imdb.com)

A harc forgatagában Hentes Billt is halálos lövés éri a katonák részéről. Amsterdam temeti el a halott rivális bandavezért, akinek halála szimbolikusan lezárja New York véres, vad korszakát. Erre utalnak a film záró képei, amelyek bemutatják, miként épül fel az általunk ismert, fejlett New York, amelyet már nem szegénységéről és előítéletességéről, hanem éppen gazdagságáról és nyitottságáról ismerhetünk. De több százezer bevándorlónak kellett szenvednie odáig, amíg New York lakosai a nemzeti jólét kosarából egyenlő mértékben részesülhettek. Scorsese a várostörténet e névtelen hőseinek állított emléket.

Paár Ádám

 

Ezt olvastad?

1867. május 15-én a magyarországi történész közösség megalakította a Magyar Történelmi Társulatot, aminek első elnökeként később hídvégi gróf Mikó Imrét