A szabadságharc utóélete és kultusza – Az I. Szegedi Történész Borest

2022. március 10-én hagyományteremtő céllal rendezték meg az I. Szegedi Történész Borestet a Jókai Borház és Kultúrpontban. A kezdeményezés ötletét a Budapesten 2016 novembere óta megrendezett Történész Sörest adta, ami ingyenes, havi rendszerességgel zajló tudományos előadássorozat a kötetlenebb szakmai érintkezés érdekében. Az ötlet egyik szülőatyja támogatásával Szegeden is útjára indulhatott a fővárosban népszerű rendezvény.

Tóth László, a Hősök Kapuja Hagyományőrző Baráti Kör vezetője, a szegedi program szervezője elmondta, hogy az első alkalom apropóját március 15-e adta, de a továbbiakban havi rendszerességgel kerülnek terítékre különböző témák. Áprilisban Kovács Szilvia (adjunktus, SZTE BTK Középkori Egyetemes Történeti Tanszék) és Kovács Attila (tudományos segédmunkatárs, MKI Történeti Kutatóközpont) a besenyők és kunok történetéről fognak előadást tartani, melynek időpontja még egyeztetés alatt van, de hamarosan felkerül a kör Facebook-oldalára.

Az első szegedi borest alkalmával Akkor és most – A szabadságharc utóélete és kultusza a fegyverletételtől napjainkig címmel Pelyach István (Szegedi Tudományegyetem) és Ress Zoltán (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) beszélgettek az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékének ápolásáról, a megtorlás emlékezetéről, március 15-e ünneppé válásáról és a ’48-as kultusz formálódásáról.

Március 15-e egy szimbolikus dátum, amihez számos olyan legenda és mítosz kapcsolódik – mint például Petőfi szavalata vagy Jókai szerepe – amelyekről a történelemtudomány már rég lerántotta a leplet, ennek ellenére azonban makacsul tartja magát napjainkig.

Az előadók olyan mítoszokat romboltak le, mint például Vécsey Károly kézcsókja Damjanich Jánosnak, ami csak az 1890-es években merül fel első ízben és a szemtanúk egyike sem említi, vagy a sörrel koccintás legendája, ami nem igazolható és valószínűleg a bortermelők érdekei miatt alakult ki. Természetesen szó esett a Kossuth-kultuszról és a Görgei mint áruló-mítoszról is. Pelyach István felhívta a figyelmet, hogy nem szerencsés szembe állítani Kossuth Lajost Deák Ferenccel, Széchenyi Istvánnal, vagy akár Görgei Artúrral, illetve óva intett az ítélkezéstől, hiszen napjainkban olyan ismeretekkel és összképpel rendelkezünk az eseményekről, amivel a kor embere nem rendelkezett. Az előadók kiemelték, hogy az emigráció ezzel kapcsolatos álláspontja sem volt egységes, minden résztvevőt a saját politikai érdekei motiváltak, ilyen helyzetekben pedig mindig egyszerűbb egy bűnbak kikiáltása.

Ehhez kapcsolódóan az előadók bemutatták a Görgei Artúr rehabilitációjára tett lépéseket. Ress Zoltán ezt követően a Honvédegyletek kialakulását ismertette, bemutatva szerepüket a ’48-as megemlékezésekben és az emlékezet kialakulásában. Az előadás végére megtudhattuk, hogy ki lehetett az utolsó ’48-as honvéd, illetve a különböző emlékművek és szobrok történetéről is hallhattunk érdekes információkat.

Az érdeklődők számos kérdésre kaphattak hiteles választ, mindezt közérthetően és magával ragadó stílusban. Reméljük, sikerül meghonosítani Szegeden az előadássorozatot, amely számos kiváló beszélgetéssel járulhat hozzá a történelem jobb megismeréséhez.

Hargitainé Bartha Annamária

Ezt olvastad?

Mi lett veletek honvédek? – Az 1848/49-es honvédek sorsa a megtorlás és a dualizmus alatt

A Szegedi Történészhallgatók Egyesülete (SZETE) legutóbbi kerekasztal-beszélgetésének középpontjában az 1848/49-es honvédek sorsa és utóélete állt, a forradalom és szabadságharc leverését

X