Emlékérme a 100 éves Szegedi Tudományegyetem tiszteletére
Az első világháborút követő trianoni békeszerződés hazánk oktatás– és kultúrpolitikáját is új kihívások elé állította. Ennek keretén belül a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem elhagyni kényszerült addigi városát. A kolozsvári egyetem Szeged városába költözésének és befogadásának 100. évfordulóját ünnepli a 2021 őszen a Szegedi Tudományegyetem. A pandémia ellenére az intézmény számos rendezvénnyel készült a centenárium alkalmából. Az emlékérme, melyet a Magyar Nemzeti Bank 2021. november 12-én bocsájtott ki, az akkori Ferenc József Tudományegyetem Kolozsvárról Szegedre költözésének és első teljes tanévének állít emléket.
Az elmúlt években számos egyetem évfordulójára készült emlékveretekkel a Magyar Nemzeti Bank. 2017-ben a Pécsi Tudományegyetem alapításának 650. évfordulójára készült emlékveret az MNB részéről, a sort 2022-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alapításának 240. évfordulójára tervezett emlékérme folytatja majd.
A magyar képviselőház 1872-ben döntött arról, hogy az évben Magyar Királyi Kolozsvári Tudományegyetem néven új intézményt alapít Kolozsváron. Az intézmény 1881-ben vette fel a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem nevet. Az intézmény gyorsütemű fejlődésen ment át és hamar nemzetközi hírnevet is szerzett magának. Az első világháborút követően a gyulafehérvári nemzetgyűlés és a román megszállással együtt az egyetem fokozatos ellehetetlenítése is megindult. Ennek következtében 1919. május 12-én a román hadsereg megszállta az intézményt, ezzel együtt az egyetem professzorait kitoloncolták a román megszállási övezetből. A professzorok és hallgatók 1920 februárjától ideiglenesen Budapesten folytatták munkájukat. A trianoni békeszerződés a gazdasági problémák mellett tovább nehezítette, hogy az ország kulturálisan meghatározó városainak jelentős hányada a határon kívülre szorult.
1920 őszén két város, Debrecen és Szeged merült fel az egyetem új otthonaként. Az 1921. évi XXV. Törvénycikk értelmében Szeged ideiglenesen befogadhatta a Ferenc József Tudományegyetemet, de ehhez szükség volt a város támogatására is. Az új székhelyen az oktatás 1921 októberében indulhatott meg, az egyetemi élet szíve pedig a Dugonics téri épület lett. Ebben az épületben volt megtalálható az adminisztráció, a könyvtár, a jogi kar, a bölcsészkar és a matematikai intézet is. Az 1921–22-es első szegedi tanévben 1977 hallgató kezdte meg tanulmányait, melynek száma az évek során fokozatosan emelkedett. A folyamatos anyagi támogatások és beruházások eredménye lett többek között 1926–1930 közötti Dóm téri építkezések, kollégiumok és új egyetemi épületek átadása.
Klebelsberg Kuno 1928-ban hívta Magyarországra, azon belülre is a Ferenc József Tudományegyetemre, az akkor Cambridge-ben dolgozó Szent-Györgyi Albertet. Szent-Györgyi végül 1931-ben költözött a Tisza parti városba, ahol összesen 13 évet töltött el. A szegedi évei alatt a tanítás és az egyetem irányítása mellett, saját kutatásait is folytatta: 1932-ben közölte először, hogy paprikából C-vitamin nyerhető ki. Végül az 1937-es Nobel-díjat a korszak biokémiai alapkérdéseinek tisztázásáért vehette át 1937. december 10-én. Ez év december 1-én Szeged városa díszpolgárává választotta, majd 1938-ban a Természettudományi Kar díszdoktorrá avatta. Majd 1940/41-es tanévben az egyetem rektorává választotta Szent-Györgyi Albertet. A második világháború idején menekülésre és bujkálásra kényszerült, a háború lezártával már nem tért vissza a Szegeden működő egyetemre.
A kolozsvári egyetem Szegedre költözését ünneplendő, a 10.000 Ft névértékű ezüst, és a 2000 Ft névértékű színesfém-ötvözet érmékből egyaránt 5-5 ezer darab került kibocsájtásra. Az emlékérme előlapján Szent-Györgyi Albert, az egyetem Nobel-díjas volt rektora látható, emellett a Szegedi Tudományegyetem szlogenje szerepel: Szent-Györgyi Albert egyeteme felirattal. A hátoldalon az egyetem Dugonics téri főépülete, a „Rektori Hivatal” és a szökőkút került ábrázolásra. A Szegedi Tudományegyetem legismertebb épületét és alakját Kereszthury Gábor éremművész tervezőmunkáját dicséri. Mi sem bizonyítja jobban az érmén megjelenített elemek fontosságát a Szegedi Tudományegyetem történetében, hogy az egyetem központi épülete előtt Szent-Györgyi Albert szobra található meg.
Az emlékérmék a penzvero.hu weboldalán rendelhetőek meg.
Dávid Benjámin
Források:
https://edu.ek.szte.hu/egyetem-szegeden-nyitooldal/
https://www.mnb.hu/bankjegy-es-erme/emlekermek
Gorcsa Oszkár: Kolozsvár kincse. 100 éve lett Szegednek egyeteme. In. Múlt-kor, 2020. Tél. 104–106.
Ezt olvastad?
További cikkek
Alulnézetből – Bemutatják az 1979–1989-es afganisztáni háborúról szóló könyvet
Hiánypótló szakkönyvet mutat be a Zrínyi Kiadó és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) 2024. szeptember 25-én. Ion Valer Xenofontov moldáv történész professzor Az afganisztáni háború (1979–1989) címmel, Bandi István […]
Darryl Cooper „tévedései” a második világháborúról
A történelmi ismeretterjesztés a történettudományt művelők egyik, ha nem legfontosabb feladata, hiszen nem elég a kutatásokat elvégezni, eredményüket kommunikálni is kell az érdeklődők felé. Ez részint azért szükséges, hogy a […]
„Nem. Én vagyok, az apád!” – James Earl Jones emlékére
93 éves korában, 2024. szeptember 9-én elhunyt James Earl Jones amerikai színész. Hangja sokak számára ismerős lehet, hiszen olyan ikonikus karaktereknek kölcsönözte, mint Darth Vader vagy Mufasa – emellett a […]
Előző cikk
„A történelem végül is ugyanolyan emberi konstrukció, mint az irodalom” – interjú Kántás Balázzsal
Kántás Balázs irodalomtörténetből doktorált, értekezését Paul Celan bukovinai német zsidó költő életművéből írta. Költőként, műfordítóként is jegyez köteteket, ugyanakkor levéltárosként dolgozva sorra adja közre forráskiadványait, és történettudományi doktori eljárását is […]