Országépítő királyok Árpád dinasztiájából – az MNB új emlékérem-sorozata

Országépítő királyok Árpád dinasztiájából címmel idén új emlékérem-sorozatot indított a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A honlapján megjelent közlemény szerint a jegybank célja az, hogy a „történelem-tudomány és a történelmi köztudat eltérő hangsúlyait közelítse egymáshoz”. A sorozat első darabját Novák Ádám történész, a debreceni Déri Múzeum munkatársa ismerteti röviden.

A magyar emlékérme, illetve a korona-, pengő- és forintérmék emlékváltozatainak kibocsájtása évszázados hagyományokra tekint vissza. Mivel az MNB új, ismeretterjesztő sorozatának témáját az Árpád-dinasztia országépítő királyai adják, nem meglepő, hogy első darabját Szent István királyról nevezték el. A személyéhez köthető veretek és papír fizetőeszközök száma több tucatra tehető. A numizmatikában jártas olvasóknak elsőként az 1938-ban kibocsájtott, Berán Lajos által tervezett ezüst ötpengős juthat eszébe, illetve mindannyian találkozhatunk Szent István „képmásával” a ma is forgalomban lévő 10 000 forintos bankjegyen.

„A Szent István király emlékérmék hazánk törvényes fizetőeszközének minősülnek, azonban forgalmi célokat nem szolgálnak, elsődleges szerepük az ismeretterjesztés, fő fókuszukban első királyunk uralkodásának legjelentősebb eredményei állnak.” – írja az MNB közleménye.

Az emlékérmének három címlete lesz: az arany 500 000 Ft, az ezüst 15 000 Ft, a színesfém 3000 Ft névértékben készül. Az aranyérmét csak 500 példányban bocsátják ki, ez elsősorban az értékét és a presztízsét növeli. Nem példanélküli a magas névérték, 2010-ben a Szent István Intelmei elnevezésű emlékérem is ebben a címletben, szintén aranyból készült. Ennek mai értéke a többszörösét (akár a négyszeresét is) érheti, ezért ez a veret elsősorban befektetési, gyűjtői darab.

Az új emlékérmek előlapjának központi motívumát a „Lancea Regis” típusú denár ihlette. A körülötte elhelyezkedő tíz kereszt Szent István király egyházalapító tevékenységére utal. A hátoldalán látható alak mintájául a koronázási palást szolgált az éremmetsző, Tóth Zoltán ötvösművész számára. Az érem peremén – nem a szélén (!) – Szent István király intitulátiója jelenik meg a pannonhalmi alapító oklevélből:

„STEFANUS SUPERNA PROVIDENTE CLEMENTIA UNGRORUM REX”

(„István, a magasságbeli Gondviselő kegyelméből a magyarok királya”).

Az MNB közleményében olvashatjuk, hogy „a sorozat a történeti hűség megsértése nélkül, tíz uralkodóra fókuszál” majd. A kilétük még nem ismert, de az szinte biztos, hogy az elmúlt kétszáz év magyar történeti kutatásának egyes szakaszaiban más és más „országépítő uralkodó” került volna be a listára. Az egyik legkézenfekvőbb példa erre II. András király, akinek megítélése az utóbbi évtizedekben sokat változott: már nem feltétlenül mérték nélkül adományozó, a királyi vagyont eltékozló uralkodóként szerepel az újabb tankönyvekben. Bízunk benne, hogy az MNB a legújabb, szakmailag megalapozott kutatási eredményeket igyekszik a köztudatban elmélyíteni ismeretterjesztő érmesorozatával.

Szent István király államalapító tevékenységének jelentőségéről Bárány Attila Lendület Kutatócsoport-vezető alábbi interjúját ajánlom figyelmükbe, amely 2019-ben a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában hangzott el.

Novák Ádám

Ezt olvastad?

Közel-Keleti pénztörténet IV.: az Oszmán Birodalom

A fizetőeszközök megkerülhetetlen részei az emberi civilizációnak, maga a pénz pedig számos esetben a világ különböző kultúrái közötti kapoccsá vált.

X