Magyar-bolgár kémtörténet a 19. században – A dunai hajós

Szép tájak, egzotikus történet, Koncz Gábor–Bujtor István bunyó. Az 1974-ben Markos Miklós által rendezett A dunai hajós sokak gyermekkorának élménye. Jules Verne (1828–1905) posztumusz regénye hálás alapanyagot szolgáltatott a film készítőinek.

(Forrás: port.hu)

Verne-t általában úgy tartják számon idehaza, mint a tudományos-technikai fejlődés propagálóját, vagy az emberiség tudásának enciklopédikus összefoglalóját. Verne életműve azonban négy korszakra osztható. Az első időszakban (1847–1863) a fiatal író kereste a saját hangját. Ekkoriban írott művei – elbeszélések, regények, drámák, versek, operettek vegyesen – főleg Victor Hugo, az id. Alexandre Dumas, Edgar Allan Poe, és általában a romantika irodalmi eszköztárából építkeztek. Ennek az időszaknak a kedvelt motívumai a hátborzongató rejtélyek, csodás rabszabadulások, fogolyszöktetések, kalóz– és csempészkalandok, talált kincsek.

Az Öt hét léghajón című regényével kezdődött a Rendkívüli utazások sorozat, amely a világ minden tájára elvitte az olvasókat. Verne kalandos regényekben felvonultatta a 19. század teljes természettudományos, földrajzi, filozófiai és történelmi ismeretanyagát. Az író második korszaka (1863–1875) a nagy utazások leírása. Ekkoriban születtek olyan népszerű regényei, mint az Utazás a Föld középpontja felé (1864), az Utazás a Holdba (1865), és ennek folytatása, az Utazás a Hold körül (1870), a Grant kapitány gyermekei (1865), a Nemo kapitány (1870) és a Rejtelmes sziget (1874). A következő időszakban (1875–1886) Verne figyelme a közelmúlt története és különösen a szabadságharcok, függetlenségi háborúk felé fordult. Végül 1886-tól haláláig tart az írónak az a két évtizede, amit az irodalomtörténet Verne „pesszimista korszakának” nevez. Ekkoriban számos magánéleti tragédia árnyékolta be az író életét, és a derű, a humor háttérbe szorul az életműben.

Verne 1875-től kezdődő „szabadságharcos korszakának” jellemző alkotásai a Lángban álló szigettenger (1884) és a Sándor Mátyás (1885). Lényegében a pesszimista korszakában írott két műve, a Névtelen család (1888) és az író halála után, 1908-ban megjelent A dunai hajós is illeszkednek a szabadságharcos tematikába. A szabadságharcos témájú regények tanúskodnak Verne elnyomottak iránti rokonszenvéről. Kiadója és barátja, Pierre-Jules Hetzel igyekezett meggyőzni az írót, hogy ne kanyarodjon el a történelmi regény területére, hanem maradjon meg az utazásos kalandregény műfajában. Hetzel más tekintetben is kiadói vétót emelt Verne néhány ötlete ellen. A külpolitikai bonyodalmak elkerülése végett javasolta Verne-nek, hogy a Nemo kapitány címszereplője ne a cári seregek által levert 1863-as lengyel felkelés menekültje legyen. Így kapott Nemo kapitány indiai rádzsa előéletet.

A könyv 1908-as kiadásának borítója (Forrás: wikipedia)

A Lángban álló szigettengerben és A dunai hajósban egyaránt az oszmán hatalom az elnyomó. Ez azonban nem jelentett diplomáciai bonyodalmat, hiszen a görög függetlenségi háború évtizedekkel a regény megírása előtt, az 1820-as években zajlott, az időben közelebbi, 1876-os bolgár felkelésre utaló, és a lezáratlan balkáni kérdést tárgyaló A dunai hajós pedig az író halála után jelent meg. A Névtelen családban a kanadai franciák az angolok ellen harcolnak. Sándor Mátyás és társai pedig a Habsburg-hatalom ellen lázadnak, vagyis áttételesen, Verne francia nacionalista perspektívájából, a németként értelmezett osztrákok ellen.

A szabadságharcos művek több párhuzamot mutatnak egymással. Mindegyikben kimagasló hősök állnak a középpontban, akik népük hű fiai: a magyar Sándor Mátyás, a bolgár Ladko Serge, a kanadai Névtelen János. Mindegyik regényben közös, hogy az aktív ellenségek, akik mozgatják a cselekményt, nem a politikai konfliktusban a túloldalon álló, arctalannak ábrázolt hadsereg és államhatalom tagjai, hanem a köztörvényes bűnözők, kalandorok, kémek. Ilyen Rejtő-regénybe illő figurák Sárkány, Szakratiff, a görög kalóz, az angol Rip, és végül A dunai hajós kalózbandájának feje, Ivan Sztriga és alvezére, Titscha. Gyakori a zsarolás révén árulásra kényszerített gazdag polgár, mint a Sándor Mátyás Torontál és a Lángban álló szigettenger Elisundo bankárja, és a Névtelen család Simon Morgaz ügyvéde. Három regényben a főhősnek valamilyen okból titkolnia kell kilétét, részben a hatóságok megtévesztésének céljával, részben egy darabig szerettei elől is, hogy ne sodorja veszélybe őket. A dunai hajós hőse Borus Demeter álnéven, és magyar személyazonossággal hajózik a Dunán, hogy elkerülje az oszmán titkosszolgálat figyelmét. Sándor Mátyás Antekirt, Jean Morgaz Névtelen János néven tevékenykedik. Hazafias érzelmű nők méltó párjai a férfi hősöknek: a görög Hadzsina, a magyar Sándor Száva, a bolgár Natasa Ladko.

(Forrás: port.hu)

A dunai hajós sok más kézirattal együtt várta a megjelenést. Michel Verne, az író fia kiadta a művet, de a kissé elégikus címet (A szép szőke Duna) megváltoztatta a cselekményre egyértelműbben utaló A dunai hajós-ra. A történet az 1876-os ún. április felkelés időszakára esik. 1875 novemberében a bolgár forradalmárok kicsiny csoportja összegyűlt a dél-romániai Giurgiu-ban, szemben a Duna túlpartján álló, bulgáriai Russze városával, és elhatározták a felkelés kirobbantását. Mint látható, a Duna kulcsszerepet játszott a valóságban is a felkelésben. Ezzel az áprilisi felkeléssel függ össze a Magyarországon ismert Hriszto Botev költő akciója, amely valóban olyan, mintha A dunai hajós cselekménye ihlette volna. A Bukarestben élő Botev eltérítette a Radetzky gőzöst, és kényszerítette a kapitányt, hogy vegye az irányt a bolgár partok felé. A felkelés kitörését elősegítette, hogy a Központi Komité négy körzetre osztotta Bulgáriát, élén négy ún. „apostollal”, és minden körzetben egy aktív forradalmár mag tevékenykedett. A bolgár forradalmárok tanulmányozták a Giuseppe Mazzini vezette Ifjú Itália, valamint az 1821-es görög függetlenségi háborút kirobbantó Filiki Etaira mozgalmakat, és átvették ezek szerveződését. Az is a forradalmárok kezére játszott, hogy 1875 júniusától felkelés zajlott Hercegovinában, amelyen a szultáni csapatok nem tudtak úrrá lenni, sőt idővel Szerbia kihasználta az alkalmat, és támogatta a felkelőket. A bolgár forradalmárok jogosan számíthattak arra, hogy a szultáni hatalom nem képes mit kezdeni ennyi tűzfészekkel.

(Forrás: port.hu)

1876 áprilisában az oszmán rendőrség megpróbálta letartóztatni a bolgár összeesküvőket. Ez azonban nem sikerült, és kitört a felkelés mind a négy körzetben. Júniusban Szerbia és Montenegró hadat üzentek Isztambulnak. Közben politikai válság alakult ki az oszmán fővárosban is, tetézve egy pénzügyi csőddel. Az 1876-ban puccsal hatalomra juttatott II. Abdul-Hamid szultán esküt tett az alkotmány bevezetésére, amit utóbb megszegett. Az oszmán erők a bulgáriai muszlim népességből toborzott irreguláris egységekkel, a basibazuk-okkal, valamint cserkesz csapatokkal ellentámadásba lendültek, és elkövettek számos tömegmészárlást a keresztény lakosság ellen. A megtorlás hívei egy tényezővel nem számoltak: azzal, hogy létezik egy nyugati nyilvánosság, és nem lehet eltitkolni a tömegmészárlásokat. Egy amerikai újságíró, Januarius MacGahan röpítette világgá a tudósítást a hírhedt bataki mészárlásról, ahol az irreguláris oszmán csapatok 200 embert égettek el elevenen egy templomban. A világsajtó megbélyegezte barbárként az oszmánokat. Ugyanaz történt, ami az 1820-as években, amikor a szultán segítségül hívta Mohamed Ali egyiptomi kedive (alkirály) seregét a görög függetlenségi harc leveréséhez: a civil lakossággal szembeni kontroll nélküli kegyetlenség felháborította a közvéleményt. Innentől kezdve az események felgyorsultak, és a szultáni hatalom a rossz politikájával egy táborba tömörítette összes ellenfelét: Szerbia, Montenegró és Románia követelte a függetlenséget, Oroszország is fellépett a szláv testvérek védelmére hivatkozva, valójában a tengerszorosok megszerzésének szándékával, és a birodalom balkáni részének szétesése fölgyorsult.

Részlet A dunai hajós képregényből (Forrás: scribd.com)

Ez tehát az a balkáni és nemzetközi környezet, amelyben Ladko Serge (Koncz Gábor), vagy, ahogyan a filmben hívják, Szergej Ladkó története játszódik. A történet szerint a bolgár szabadságharcosok kicsiny csoportja hazaküldi a főhőst, hogy szállítsa le az összegyűjtött aranyat, és vásároljon fegyvereket a hazai harc céljára. Hogy ne keltse fel az oszmán titkosszolgálat gyanúját, Ladkó, aki megnyerte a sigmaringeni horgászversenyt, fogadást köt, hogy lehajózik a Duna forrásától a Fekete-tengerig. Ugyanakkor egy dunai rablóbanda végigfosztogatja a folyó menti kastélyokat. A rablók vezére, Ivan Sztriga (Bujtor István) a bolgár szabadságharcosok árulója, Ladko régi ellensége. A bandájában szolgál az oszmán Titscha (Madaras József), a titkosügynök. Dragos Károly (Agárdy Károly), a magyar rendőrség detektívje, aki régóta a banda nyomában jár, álruhában, magát Karl Jäger bécsi kereskedőnek kiadva bekéredzkedik Ladko bárkájába. Egy darabig Dragos a magányosan hajózó Ladkót gyanúsítja a rablótámadások elkövetésével. Közben Sztriga elcsalja Bulgáriából Ladko feleségét, Natasát (Menszátor Magdolna), majd elrabolja. Ladkót is elfogja rövid időre, bár azt hiszi, Dragos Károlyt rabolta el. Ladko megszökik Sztriga hajójáról, majd később a zimonyi börtönből is. Sok menekülés és harc után Ladko négyszeres győzelmet arat: sikeresen teljesíti küldetését, azaz leszállítja az aranyat az orosz fegyverkereskedőnek, Monsieur Borisznak (Latinovits Zoltán), bebizonyítja ártatlanságát, visszaszerzi elrabolt feleségét, és legyőzi régi ellenségét, Sztrigát. Ez utóbbira egy Koncz Gábor és Bujtor István közötti bunyó keretében került sor.

(Forrás: port.hu)

Verne-nél gyakori a kalózok, rablók szerepeltetése. A kor számos romantikus írójával ellentétben Verne regényeiben a törvényen kívüliek általában negatív szereplők (mint a Grant kapitány gyermekei-ben, a Rejtelmes sziget-ben, a Kétévi vakációban). Fiatalkorában még írt olyan művet, amelyben a címszereplőt, egy Pierre-Jean nevű fegyencet megszöktetnek, és akad egy San Marco kapitány című, vidám csempészről szóló elbeszélése. Később a Pierre-Jeanok és San Marcók helyét átvették a gonosz Sztrigák, Zironék és Sárkányok. A Sztriga-féle banda lehetővé tette, hogy Ladko ne közvetlenül az oszmán hatóságokkal kerüljön szembe.

A film követte a regény fordulatait. Megismerjük Sztriga szavaiból, hogy Ladko már részt vett egy oszmánellenes felkelésben, ám Sztriga féltékenységből elárulta a rendőrségnek. Ladkót emellett civilben úgy mutatják be, mint a legjobb révkalauzt a Vaskaputól délre. A révkalauz Russzéban lakik, éppen abban a városban, amely közelsége miatt kulcsszerepet játszott a romániai bolgár emigránsokkal való kapcsolattartásban. Ladko hazafias keserűséggel mondja Dragos Károlynak: „Maguk, magyarok még tudhatják, mit jelent egy nép számára a török iga.” Valójában, éppen erre az időre esett az oszmánok iránti megenyhülés, aminek két magyarázata volt: a kuruc és 48-as emigránsok befogadásának emléke, átszíneződve a Habsburg-ellenes érzülettel, másrészt a pánszláv propaganda hazájának tekintett Oroszországtól való félelem (az 1877-78-as háború idején magyar diákok díszkardot adtak át a török követnek, és az oszmán főparancsnokra költötték át a Kossuth-nótát: „Abdul Kerim azt üzente, elfogyott a regimentje…”)

A dunai hajós méltán népszerű lett a magyar közönség körében. Amikor forgatták a filmet, a helybeliek örömmel kiáltottak, látva a két főszereplőt, Koncz Gábort és Bujtor Istvánt: „Folytatják a Borsot” (utalva a Bors című, 1969–1972 között forgatott televíziós sorozatra, amelyben Koncz és Bujtor két különítményest, majd rendőrt és csendőrt játszott, akik hajkurászták az illegális kommunistákat). Bujtor később folytatta a Verne-hősök alakítását. 1979-ben ő játszhatta Sándor Mátyást egy hatrészes sorozatban, ami azzal járt, hogy csak az NSZK-ból 30 000 rajongói levelet kapott. Latinovits Zoltán és féltestvére, Bujtor István általában nem szerepeltek egy filmben. A Pendragon legenda és A dunai hajós volt a két kivétel (az Egri csillagokban is szerepeltek mellékszerepben, de ott, ahogyan A dunai hajósban, nem volt közös jelenetük).

Összességében A dunai hajós egy kalandos, romantikus történet, amelyben a meglepő fordulatok követik egymást. Senki nem tudja, ki kicsoda. Sztriga nem tudja, hogy Ladko nem halt meg, hanem külföldön él, Ladko nem tud arról, hogy Natasát elrabolták, és nem tudja, hogy Dragos Károly követi, Dragos nem tudja, hogy Sztriga el akarja rabolni, és nem tudja, hogy nem Ladko a bűnös. Ez a körbezárt félreértés-halmaz adja a film izgalmát. A nemzetközi fejlemények csak hátterét adják a kémekkel, kalandorokkal és rablókkal teli mesének. Az is élvezheti a filmet, aki nem rendelkezik alapadatokkal a kor balkáni kérdéséről.

Paár Ádám

Ezt olvastad?

A honismereti mozgalom zászlóshajójának számító Honismeret folyóirattal nagyon régóta, majdhogynem portálunk indulása óta együttműködünk. A Honismeretet kiadó Honismereti Szövetség tömöríti
Támogasson minket