@IchBinSophieScholl | Egy instagram projekt

Sophie Scholl az egyik ikonikus alakja a náci Németországgal szembeni német ellenállásnak. Az ő életét – illetve életének utolsó, rövid szakaszát – dolgozza fel az @IchBinSophieScholl instagram-projekt. De vajon mennyire hasznos egy ilyen kísérlet? A projektet Mihályi Dorottya ismerteti és értékeli.

Sophie Scholl, a Fehér Rózsa és a történelmi emlékezet

Sophie Scholl (1922-1943) a náci rendszer elleni német ellenállás egyik meghatározó alakja. Politikai gondolkodása a családi hagyományokat követte. Apja, Robert Scholl rendszerellenessége kétségtelenül hatással volt rá, éppúgy, mint bátyjára, Hans-ra. 1942-től kezdve a müncheni egyetemen biológiát és filozófiát tanult. Valódi értelmiségiként nem tudott és nem is akart megfelelni a náci Németországban elvárt háziasszony szerepnek. Münchenbe érkezésekor rögtön csatlakozott bátyjához és néhány barátjához, ezzel létrehozva egy szűk körű, többnyire spontán döntéseken alapuló ellenállási mozgalmat, a Fehér Rózsát.

Sophie bátyjával, Hans Schollal, valamint Alex Schmorell-lel, Cristoph Probsttal és Willi Graffal röplapokat készített és terjesztett, melyek a rendszertől való elhatárolódásra bíztatták a müncheni és München környéki lakosságot. A röplapokban szót emeltek a súlyos emberáldozatot követelő háború, valamint a náci párt politikája ellen. A csoport munkájában Kurt Huber egyetemi tanár is részt vett. Az eleinte maroknyi emberből álló mozgalom más városokra is kiterjedt, a Fehér Rózsának számos pártolója akadt, akik jelen voltak többek között Freiburgban, Stuttgartban, Hamburgban, sőt Bécsben is. A röplapokat eleinte zárt borítékban postai úton küldték el a címzettnek, akik valamennyien az értelmiség köreihez tartoztak. A neveket a telefonkönyvből választották, ügyelve arra, hogy a röplapok különböző, egymáshoz nem kapcsolódó, eltérő munkakört betöltő személyhez eljussanak.

Sophie Scholl 1942-ben. Forrás: Wikimedia Commons

Az értelmiség melletti döntést az indokolta, hogy a Fehér Rózsa, maga is értelmiségi szervezet lévén, leginkább tőlük remélte, hogy átlátják miként működik a rendszer és az ellenállás mellé állnak.

Sophie és Hans Schollt, valamint Cristoph Probstot 1943. február 18-án tartóztatták le, miután a müncheni egyetem folyosóin nagy mennyiségű röplapot helyeztek el. Perük rendkívüli fontosságúnak számított. A pert levezető főbíró Hitler kifejezett parancsára egyenesen Berlinből érkezett. Az ügyet nyilvánvalóan elrettentő példának szánták. A három fiatal egyetemistát hazaárulással, államellenes összeesküvéssel, a nemzetbiztonság gyengítésével és uszítással vádolták, majd azonnal halálra ítélték. Az ítéletet mindössze négy nappal az elfogásuk után, 1943 február 22-én végrehajtották. Bár Sophie, Hans és Cristoph nem fedte fel társai nevét, mégis rájuk találtak. Fehér Rózsa tagjai közül többeket Sophiékhoz hasonlóan kivégeztek, másokat börtönbüntetésre ítéltek. A Gestapo a Fehér Rózsa vidéki csoportjaira is rátalált.

A látványos per ellenére a német lakosság az eseményekről keveset tudott. A Fehér Rózsa tagjainak emlékét sokáig mindössze életben maradt családtagjaik ápolták, államilag csak az 1980-as években rehabilitálták őket. Elsőként Inge Scholl, Sophie és Hans testvére írt a mozgalomról. A könyv az 1950-es években jelent meg A Fehér Rózsa (Die weiße Rose) címmel. A Fehér Rózsa nevét leggyakrabban kizárólag Sophie Scholl-al, esetleg bátyjával, Hans-szal kötik össze, a mozgalom többi tagja azonban éppoly fontos szerepet töltött be, mint a Scholl testvérpár.

Emlékmű a Fehér Rózsa mozgalomról a Ludwig Maximmilian Egyetem előtt. Forrás: Wikimedia Commons

Sophie Scholl hamar az ellenállás szimbólumává vált, s nem csupán azért, mert a társaság egyetlen nő tagjáról van szó. Példamutató bátorságával, elszántságával és önfeláldozásával kivívta az utókor figyelmét. Németországban mára számos közterület viseli a testvérpár nevét. Arra, hogy a mozgalom tagjai a nyilvánvaló veszélyek ellenére miért vállalkoztak az ellenállásra, a kutatók máig nem találtak egyértelmű választ. A csoport tagjairól, munkásságáról, működéséről azonban egyre több forrásból informálódhatunk. Sophie Scholl alakja és a Fehér Rózsa Magyarországon kevésbé ismert. Erről tanúskodik például az a tény, hogy Hans Scholl-ról nem létezik magyar nyelvű Wikipedia oldal. Az érdeklődő közönség a 2005-ben eredetileg német nyelven készült Sophie Scholl: Aki szembeszállt Hitlerrel (Sophie Scholl: Die letzten Tage) című filmre, valamint Annette E. Dumbach és Jud Newborn 2014-ben kiadott Sophie Scholl és a Fehér Rózsa (Sophie Scholl and the White Rose) című könyvére támaszkodhat.

Az Instagram-projekt

Az „Ich bin Sophie Scholl” projekt, mely Sophie Scholl életének utolsó tíz hónapját mutatja be, két német közszolgálati médium, az SWR (Südwestrundfunk) és a BR (Bayerischer Rundfunk) közös vállalkozása. Az Instagram-csatorna Sophie Scholl születésének századik évfordulójára készült el, és úgy mutatja be az eseményeket, mintha az 1940-es években léteztek volna a ma jól ismert közösségi oldalak. A profil alapján Sophie valódi személynek tűnik, aki heti rendszerességgel eltérő formátumú tartalmakat tesz közzé, bemutatva életének bizonyos eseményeit, gondolatait, valamint a Fehér Rózsa munkásságát. 1942 május 4-től, Münchenbe költözésének napjától kezdve meséli el az életét leginkább meghatározó időszak eseményeit. A szelfi-módban készült videók egyszerre követik az Instagram „szabályait” és mutatják be az 1940-es évek Németországát. Hasonló kettősséget figyelhetünk meg közzétett képeken is. Képek, videók és story-k ismertetik, milyen szerepet töltött be Sophie a mozgalomban, hogyan készültek a röplapok, hogyan terjesztették őket, és hogy a kemény munka mellett miként próbáltak a tagok átlagosnak tűnő életet élni. Nem csupán az egymást követő eseményekről van szó, számos olyan téma is előkerül, ami egy huszonegy éves fiatal lányt foglalkoztathat, így a háború, a szerelem, a szórakozás vagy éppen a szabadidő. Az utolsó videó az elfogásukkor készült, az ellenük indított per már nem kerül bemutatásra.

Az Instagram oldal az okostelefonos applikációból nézve.

A videók szereplőit hivatásos színészek játszák: Sophiet Luna Wedler, Hansot Max Hubacher, Christoph Probstot Thomas Prenn, Alexander Schmorellt David Hugo Schmitz, Willi Grafot Timur Bartels alakítja. Az események bemutatásához a projekt szervezői Maren Gottschalk író, újságíró és történész Sophie Scholl életéről készült munkáit használták fel. (Maren Gottschalk: Schluss. Jetzt werde ich etwas tun. Die Lebensgeschichte der Sophie Scholl. Beltz & Gelberg, Weinheim 2012.; Wie schwer ein Menschenleben wiegt. Sophie Scholl. Eine BiografieVerlag C. H. Beck, München 2020.)

A projekt a történeti emlékezet és a múlt széleskörű megismertetésére irányuló törekvések újszerű formája. A mai, online térhez szokott generáció számára igyekszik érthetővé és befogadhatóvá tenni a történelem egy részletét.

Nem csupán a múlt bemutatásáról van szó, hiszen a közzétett képekhez és videókhoz a követők szabadon és bármikor hozzászólhatnak, véleményt nyilváníthatnak és kérdezhetnek a témával kapcsolatban, beszélhetnek egymással és a téma szakértőivel is. A projekt megalkotóinak szándéka így nem csupán az, hogy széles körben hívják fel a figyelmet a Fehér Rózsa múltbeli szerepére, hanem az is, hogy egyfajta párbeszédet teremtsenek, méghozzá hétköznapi emberek között. A projekt hatékonyságán talán némiképp ront, hogy hozzászólni kizárólag német nyelven lehet, és a profil kezelői bármit törölhetnek, ami nem felel meg az általuk megfogalmazott etikettnek.

A Sophie Schollt alakító Luna Wedler, miközben egy videót készít az Instagramra. Forrás: swr.de

A vállalkozás mindenképpen pozitív példája annak, hogyan lehet(ne) a fiatalok körében rendkívül népszerű közösségi oldalakat az oktatásban alkalmazni. Az Instagram (és nagy általánosságban a közösségi média) hasznosítása az oktatásban és általában az ismeretátadásban mára nélkülözhetetlenné vált. A 2000 után született generáció körében a vizuális alapú, képekre és videókra épülő tartalmak népszerűsége vitathatatlan. Az azonnali megosztáshoz és a képekhez szokott generáció számára ezek a felületek számítanak a tudásszerzés és a tudásmegosztás leghatékonyabb módjának. A közösségi média eszközei lehetőséget biztosítanak a hatékony önálló tanulásra, ami szintén napjainkegyik alapvető elvárása. A fiatalokra gyakorolt hatásuk megkérdőjelezhetetlen, így megfelelő módon használva könnyen alkalmazhatók a hagyományos oktatási keretek között is.

Egy poszt, illetve a hozzászólások az oldalról. Forrás: Instagram

Az „Ich bin Sophie Scholl” projekt ezt a fontos tudásátadásban bekövetkezett változást használja ki. A rendszeresen posztolt tartalmak egyfajta folytatásos történetként, a videók rövid sorozatként folyamatosan fenntartják a követők figyelmét, akik a szelfi-mód és a közeli képek miatt könnyen azonosulhatnak a szereplőkkel. Szinte ismerősként tekinthetnek rájuk, így a kor, a történelem is közelebbivé válik, szemben a tankönyvek által objektíven leírt események halmazával. A projekt nagy előnye, hogy a fiatalok által ismert, megszokott és kedvelt nézőpontból és módszerekkel mutatja a be a múlt eseményeit, jóllehet ez a kettősség bizonyos esetekben egészen furcsán hat. Nem csupán Sophie személyisége és életének egy fontos része kerül bemutatásra: a figyelmes követő számos információt szerezhet a kor életmódjáról, társadalmi szokásairól és a mindennapokban használt tárgyairól.

Nem kizárólag a tudásátadás és a történelem, a múlt közérthetővé tételéről van szó. A hozzászólás lehetősége segíti a megfelelő vitakultúra és a hatékony érvelés elsajátítását. Megtaníthat kérdést feltenni, mások véleményét elfogadni, mérlegelni, összevetni. A praktikus, mindennapi ismereteken túl Sophie Scholl alakja a fiatalok személyiségformálásához is hozzájárulhat. A fiatalok nem feltétlenül az önmagát feláldozó „hőssel” azonosulnak – az álmaiért harcoló, a véleményéhez ragaszkodó, világképét felvállaló és saját igazságáért kiálló személy képe azonban nagy hatással lehet rájuk. Noha Sophie Scholl hozzáállása tragikus következményeket vont maga után, a fiatalok számos pozitív tanulságot vonhatnak le az esetből. Vélhetőleg ez a szándék vezérelte az alkotókat akkor, amikor a hangsúlyt Sophie Scholl személyiségére és érzelmeire helyezték.

Egy poszt, illetve a hozzászólások az oldalról. Forrás: Instagram

Kritika

A projektet Németországban számos kritika érte, újságírók és történészek részéről egyaránt. A kezdeményezést valamennyien hiánypótlónak, újszerűnek és a 21. századi generáció igényeinek megfelelőnek tartják, a megvalósítással kapcsolatban azonban többen kifogást emelnek. A vélemények megegyeznek abban, hogy a Sophie Scholl Instagram-csatorna a történelmi tények pontosságát háttérbe szorítva túlságosan az érzelmekre hat. A követők megnyerése érdekében néhány esetben az események bemutatása helytelen, elferdíti a valóságot, vagy részben kitalált elemekre épül. Az Instagramon megjelenő Sophie Schollt egyértelműen a jóval ismertebb Anna Frank képére formálták. Rámutatnak arra is, hogy a csatorna túlságosan a 2000-es évek Németországának nézőpontját tükrözi. Valójában nem az 1940-es évek objektív bemutatására törekszik, hanem egyfajta állásfoglalást fejez ki.

Sophie és Hans Scholl bűnügyi nyilvántartási fotója az elfogásukat követően. Forrás: Normandy Vicotry Museum

A közzétett reflexiók a jelenkor ismereteire épülnek, nem a fiatal lányéra, aki az eseményeket nyilvánvalóan nem szemlélhette megfelelő távolságtartással és a következményeket sem ismerhette. A videókhoz és képekhez fűzött magyarázatok olyan tényeket tartalmaznak, melyeket egy 21 éves egyetemista akkoriban nem ismerhetett. A kritikák a vállalkozást leginkább az emlékezetpolitikához kapcsolódó vitaként, Sophie Schollt pedig a német „áldozatkultusz” szereplőjeként említik.

További negatívumként tűnik fel, hogy a projektből hiányzik a megfelelő pedagógiai keret, háttér, a követőket tulajdonképpen magukra hagyják az információk feldolgozásánál. Noha a tartalom rendelkezésükre áll, semmilyen segítséget nem kapnak azzal kapcsolatban, hogy mit kezdjenek vele. Sophie Scholl így egyszerű influenszerré válik, aki, jóllehet hatást gyakorolhat a fiatal generációra, de nem biztos, hogy a legmegfelelőbb módon. A kritikusok hiányolják továbbá a történelmi kontextus magyarázatát. A csatorna túlságosan a főszereplő lelkiállapotára fókuszál, egyes cselekvések magyarázata nem történelmi eseményekhez, hanem hangulatokhoz és érzelmekhez köthető. A Sophie cselekedetei mögött rejlő tényezők magyarázata sok esetben valóban hiányzik, a múltat kevésbé ismerő követők így nem érthetek meg bizonyos összefüggéseket és reakciókat. Márpedig a projekt lényege éppen az lenne, hogy a nem hozzáértő közönség számára tegyék az eseményeket ismertté és világossá.

A projekt egyik “plakátja”. Forrás: ardmediathek.de

***

A projekt valódi erejét az adja, hogy a belső nézőpontnak köszönhetően a fiatalok könnyedén azonosulnak a szereplőkkel, a hozzászólási lehetőségnek köszönhetően pedig részesévé is válhatnak a történetnek, noha a múltat értelemszerűen nem tudják befolyásolni. A nézőpont, melyből Sophie Scholl csatornája bemutatja az eseményeket, megegyezik azzal, ahogy a mai fiatal generáció szemléli a világot. Jóllehet a vállalkozás nem teljesen egyedülálló (az izraeli eva.stories projekt például egy magyarországi zsidó lány életébe enged betekintést.), és bizonyos esetekben talán finomításra szorul, mindenképpen követendő példa.

Mihályi Dorottya

 

A Projektről:

 https://www.swr.de/unternehmen/ich-bin-sophie-scholl-instagram-serie-102.html. (Utoljára megtekintve: 2022. 06. 29.)

https://www.instagram.com/ichbinsophiescholl/ 

Felhasznált irodalom és online források:

„Fegyvertelenül szálltak szembe a nácikkal a fehér rózsák”, Múlt-kor történelmi magazin, 2013 február 25. Online forrás: https://mult-kor.hu/20130221_fegyvertelenul_szalltak_szembe_a_nacikkal_a_feher_rozsak?pIdx=2. (Utoljára megtekintve: 2022. 06. 29.)

„The White Rose opposition movement”, Holocaust Encyclopedia of the United States Holocaust Memorial Museum, Online forrás:https://encyclopedia.ushmm.org/content/en/article/white-rose. (Utoljára megtekintve: 2022. 06. 29.)

Dieckmann, Cordula: „Instagram-Serie „@ichbinsophiescholl“: Wie weit darf Fiktion gehen?“, Berliner Zeitung, 2022. február 24. Online forrás: https://www.berliner-zeitung.de/news/instagram-serie-ichbinsophiescholl-wie-weit-darf-fiktion-gehen-li.213895. (Utoljára megtekintve: 2022. 06. 29.)

Dumbach Anette E. – Newborn, Jud: Sophie Scholl és a Fehér Rózsa, Budapest, Park Kiadó, 2014.

Evans, Richard J.: A Harmadik Birodalom háborúban: hogyan taszították a nácik katasztrófába Németországot. Budapest, Park Kiadó, 2014.

Hespers, Nora: „Nach zehn Monaten „Sophie Scholl“ auf Insta: Lernen, wie man es nicht machen sollte“, Über Medien, 2022 február 26, Online forrás: https://uebermedien.de/68879/nach-zehn-monaten-sophie-scholl-auf-insta-lernen-wie-man-es-nicht-machen-sollte/. (Utoljára megtekintve: 2022. 06. 29.)

Hornberger, Jacob Georg: Holocaust Resistance: The White Rose – A Lesson in Dissent. Online forrás: https://www.jewishvirtuallibrary.org/the-white-rose-a-lesson-in-dissent. (Utoljára megtekintve: 2022. 06. 29.)

Kárpáti Andrea – Szálas Tímea – Kuttner Ádám: „Közösségi média az oktatásban – Facebook esettanulmányok”, Iskolakultúra, 22. évf, 10. szám, 2010. Online forrás: http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21315/21105. (Utoljára megtekintve: 2022. 06. 29.)

Kutner Ádám – Kristóf Anikó – Kárpáti Andrea: „Instagram közösségi média használata a kiállítási kommunikációban – Iskolai kísérlet bemutatása”, Jel-Kép, „Kommunikáció, közvélemény, média”, 2021/4 szám. Online forrás: http://communicatio.hu/jelkep/2021/4/JelKep_2021_4__Kuttner_Adam__Kristof_Aniko__Karpati_Andrea.pdf. (Utoljára megtekintve: 2022. 06. 29.)

Poore, Megan: Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban?, Budapest, Wolters Kluwer, 2015. Online forrás: https://buvosvolgy.hu/upload/megan_poore_hogyan_hasznaljuk_a_kozossegi_mediat_az_oktatasban/mobile/index.html. (Utoljára megtekintve: 2022. 06. 29.)

Scholl, Inge: A Fehér Rózsa. Pécs, Pro Domo, 1998, Online forrás: http://www.ppek.hu/konyvek/Inge_Scholl_A_feher_rozsa_1.pdf. (Utoljára megtekintve: 2022. 06. 29.)

Schwarzer, Matthias: „‘Ich bin Sophie Scholl‘: Ein umstrittenes Instagram-Projekt endet“, Ruhr Nachrichten, 2022. február 23, Online forrás: https://www.ruhrnachrichten.de/ueberregionales/ich-bin-sophie-scholl-ein-umstrittenes-instagram-projekt-endet-w1727259-2000456683/ (Utoljára megtekintve: 2022. 06. 29.)

Winkler, Heinrich August: Németország története a modens korban II. Budapest, Osiris Kiadó, 2005.

Ezt olvastad?

2022. június 3-án nyitották meg a „Szerb megszállás Pécsett 1918–1921” című kiállítást a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont földszinti aulájában,