Költő katonák, katona költők – Beszámoló a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum konferenciájáról

2022. június 1-jén a Petőfi-emlékév alkalmából rendezték meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Dísztermében a Költő katonák, katona költők című tudományos konferenciát. A rendezvényen nem csupán a történelemtudomány oldaláról, hanem az irodalomtudomány szemszögéből is bepillantást nyerhettek a résztvevők a témakörbe, amelynek összetettségét jól mutatja – ahogyan az a későbbiekben is elhangzott –, hogy további konferenciákon is szükség lenne a kérdéskör még részletesebb boncolgatására.

A rendezvény Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) parancsnokának köszöntő beszédével kezdődött, aki kiemelte, hogy a széles spektrumú előadások – amellett, hogy már cím alapján is érdekesek – azt mutatják, korábban sok költő és író vett részt a háborúkban, melyekben nem egyszer akár propagandacélokkal is felhasználták őket. Parancsnok úr egyúttal kifejezte abbéli reményét, hogy az előadások írásban is megjelenjenek, annak érdekében, hogy minél szélesebb közönséghez jussanak el az elhangzottak.

A konferencia előadói és résztvevői. Fotó: Szikits Péter

Hermann Róbert, a HM HIM parancsnokának tudományos helyettese az első szekció levezető elnökeként az idén kezdődő Petőfi-év egyfajta nyitóeseményeként vezette be a konferenciát, sőt jelezte, hogy a jövőben akár egy második konferencia is megrendezésre kerülhet. Az első előadó, Bagi Zoltán Péter (Győr Városi Levéltár) Wathay Ferenc életéről számolt be a hallgatóságnak. Bemutatta Wathay családját, kiemelve a szerteágazó rokonság beékelődését a dunántúli köznemesség soraiba. Wathay – felmenői példáját követve – katonának állt, többek közt azért, hogy megvédhesse családi birtokait, elsősorban Cseszneket.

Bagi Zoltán Péter előadása. Fotó: Szikits Péter

Bene Sándor (Károli Gáspár Református Egyetem) Zrínyi Miklóst mint olvasó katonát vizsgálta előadásában. Kiemelte, hogy a költő és hadvezér Zrínyi dédapja halálának körülményeit megörökítve egy antik előzményekkel rendelkező képet, a vérrel írást alkalmazta. Ez a vérmotívum már Balassi Bálintnál és Rimay Jánosnál is megfigyelhető, ebbe illeszkedett bele az egykori horvát bán.

Lázár Balázs (HM HIM) A huszárszolgálat, huszárélet Gvadányi József lírájában címmel tartott előadást. A 18. századi „nemesi költészet” jeles katona képviselőit említette meg rövid előzményként, majd áttért Gvadányi József életének ismertetésére. A négy évtizedes szolgálata során szerzett tapasztalatait felhasználva írta meg műveit, többek között a Rontó Pálnak, egy magyar lovas közkatonának és gróf Benyovszki Móricnak életek’, földön, tengereken álmélkodásra méltó történeteiknek s véghez vitt dolgaiknak leírása, amelyet hazánk dámáinak kedvekért versekbe foglalt gróf Gvadányi József magyar lovas generális címmel, amely 1793-ban jelent meg.

Lázár Balázs előadása. Fotó: Szikits Péter

Nagy-L. István (Magyarságkutató Intézet) Kisfaludy Sándor szolgálatát mutatta be a császári-királyi hadseregben. Kisfaludy – iskolái elvégzése után – először a 2. (József főherceg-) huszárezredben szolgált nyolc hónapot, majd ezt követően Zala vármegye ajánlására felvették a Magyar Királyi Nemesi Testőrségbe, ahol nagy hatást gyakorolt rá a bécsi élet. Innen – fegyelmi okokból – az 1. helyőrségi ezredhez helyezték át. Ezt követően Itáliába küldték, ahol francia fogságba esett. 1797-ben áthelyezték a 29. (Oliver Wallis-) gyalogezredbe, ahonnan két évvel később kilépve fejezte be katonai pályáját.

A konferencia résztvevői. Fotó: Szikits Péter

Kemény Krisztián (HM HIM) Petőfi Sándorról mint a szabadságharc katonájáról adott elő. Kiemelte, hogy 1848. március 15-e fordulópont volt a költő életében. Ekkortól kezdve, mint a márciusi ifjak egyike, úgy gondolta, hogy – a szükséges katonai tapasztalat hiányában is – megállja a helyét magasabb katonai beosztásokban. Többször összekülönbözött elöljáróival, de népszerűsége miatt mentesült a súlyosabb büntetés alól. Később Bem Józseffel találták meg a közös hangot, aki végig támogatta a költőt.

Kemény Krisztián előadása. Fotó: Szikits Péter

Hermann Róbert (HM HIM) a szabadságharcban résztvevő költők rövid életpályáját, a háborúban betöltött szerepüket gyűjtötte csokorba előadásában. Az ismertebbek közül Arany János, Tompa Mihály, Vajda János, valamint Tóth Kálmán, Szász Károly és Lisznyay Kálmán 1848–49-es tevékenységéről kaphattak átfogó képet a résztvevők. Tóth Péter András (HM HIM) Gyóni Géza életét és költészetét foglalta össze az első világháborúig, majd a világégés alatt. A legnagyobb ismertséget a harctéren szerzett tapasztalatai alapján született írásai hozták meg számára, különösen a Przemyśl ostroma idején írt Csak egy éjszakára… című verse.

Hermann Róbert előadása. Fotó: Szikits Péter

A konferencia zárszavában Bene Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a különböző tudományágak, ebben az esetben az irodalomtudomány és a hadtörténelem együttműködése közös gondolkodásra sarkall, melynek köszönhetően új eredmények születhetnek.

Miski Péter

Költő katonák, katona költők konferencia
A konferencia programja

Ezt olvastad?

Lengyelország első, 1772. évi felosztását követően a lengyel uralkodó, II. Szaniszló Ágost (1764–1795) hiába bízott a nyugat-európai államok támogatásában. Többek