Költő katonák, katona költők – Beszámoló a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum konferenciájáról

2022. június 1-jén a Petőfi-emlékév alkalmából rendezték meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Dísztermében a Költő katonák, katona költők című tudományos konferenciát. A rendezvényen nem csupán a történelemtudomány oldaláról, hanem az irodalomtudomány szemszögéből is bepillantást nyerhettek a résztvevők a témakörbe, amelynek összetettségét jól mutatja – ahogyan az a későbbiekben is elhangzott –, hogy további konferenciákon is szükség lenne a kérdéskör még részletesebb boncolgatására.

A rendezvény Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) parancsnokának köszöntő beszédével kezdődött, aki kiemelte, hogy a széles spektrumú előadások – amellett, hogy már cím alapján is érdekesek – azt mutatják, korábban sok költő és író vett részt a háborúkban, melyekben nem egyszer akár propagandacélokkal is felhasználták őket. Parancsnok úr egyúttal kifejezte abbéli reményét, hogy az előadások írásban is megjelenjenek, annak érdekében, hogy minél szélesebb közönséghez jussanak el az elhangzottak.

Hermann Róbert, a HM HIM parancsnokának tudományos helyettese az első szekció levezető elnökeként az idén kezdődő Petőfi-év egyfajta nyitóeseményeként vezette be a konferenciát, sőt jelezte, hogy a jövőben akár egy második konferencia is megrendezésre kerülhet. Az első előadó, Bagi Zoltán Péter (Győr Városi Levéltár) Wathay Ferenc életéről számolt be a hallgatóságnak. Bemutatta Wathay családját, kiemelve a szerteágazó rokonság beékelődését a dunántúli köznemesség soraiba. Wathay – felmenői példáját követve – katonának állt, többek közt azért, hogy megvédhesse családi birtokait, elsősorban Cseszneket.

Bene Sándor (Károli Gáspár Református Egyetem) Zrínyi Miklóst mint olvasó katonát vizsgálta előadásában. Kiemelte, hogy a költő és hadvezér Zrínyi dédapja halálának körülményeit megörökítve egy antik előzményekkel rendelkező képet, a vérrel írást alkalmazta. Ez a vérmotívum már Balassi Bálintnál és Rimay Jánosnál is megfigyelhető, ebbe illeszkedett bele az egykori horvát bán.

Lázár Balázs (HM HIM) A huszárszolgálat, huszárélet Gvadányi József lírájában címmel tartott előadást. A 18. századi „nemesi költészet” jeles katona képviselőit említette meg rövid előzményként, majd áttért Gvadányi József életének ismertetésére. A négy évtizedes szolgálata során szerzett tapasztalatait felhasználva írta meg műveit, többek között a Rontó Pálnak, egy magyar lovas közkatonának és gróf Benyovszki Móricnak életek’, földön, tengereken álmélkodásra méltó történeteiknek s véghez vitt dolgaiknak leírása, amelyet hazánk dámáinak kedvekért versekbe foglalt gróf Gvadányi József magyar lovas generális címmel, amely 1793-ban jelent meg.

Nagy-L. István (Magyarságkutató Intézet) Kisfaludy Sándor szolgálatát mutatta be a császári-királyi hadseregben. Kisfaludy – iskolái elvégzése után – először a 2. (József főherceg-) huszárezredben szolgált nyolc hónapot, majd ezt követően Zala vármegye ajánlására felvették a Magyar Királyi Nemesi Testőrségbe, ahol nagy hatást gyakorolt rá a bécsi élet. Innen – fegyelmi okokból – az 1. helyőrségi ezredhez helyezték át. Ezt követően Itáliába küldték, ahol francia fogságba esett. 1797-ben áthelyezték a 29. (Oliver Wallis-) gyalogezredbe, ahonnan két évvel később kilépve fejezte be katonai pályáját.

Kemény Krisztián (HM HIM) Petőfi Sándorról mint a szabadságharc katonájáról adott elő. Kiemelte, hogy 1848. március 15-e fordulópont volt a költő életében. Ekkortól kezdve, mint a márciusi ifjak egyike, úgy gondolta, hogy – a szükséges katonai tapasztalat hiányában is – megállja a helyét magasabb katonai beosztásokban. Többször összekülönbözött elöljáróival, de népszerűsége miatt mentesült a súlyosabb büntetés alól. Később Bem Józseffel találták meg a közös hangot, aki végig támogatta a költőt.

Hermann Róbert (HM HIM) a szabadságharcban résztvevő költők rövid életpályáját, a háborúban betöltött szerepüket gyűjtötte csokorba előadásában. Az ismertebbek közül Arany János, Tompa Mihály, Vajda János, valamint Tóth Kálmán, Szász Károly és Lisznyay Kálmán 1848–49-es tevékenységéről kaphattak átfogó képet a résztvevők. Tóth Péter András (HM HIM) Gyóni Géza életét és költészetét foglalta össze az első világháborúig, majd a világégés alatt. A legnagyobb ismertséget a harctéren szerzett tapasztalatai alapján született írásai hozták meg számára, különösen a Przemyśl ostroma idején írt Csak egy éjszakára… című verse.

A konferencia zárszavában Bene Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a különböző tudományágak, ebben az esetben az irodalomtudomány és a hadtörténelem együttműködése közös gondolkodásra sarkall, melynek köszönhetően új eredmények születhetnek.

Miski Péter

Ezt olvastad?

Berlin felett az ég(és), avagy Hadik András leglátványosabb haditette

Lázár Balázs munkásságának egy fontos darabját tarthatja kézben a olvasó. A most megjelent kötet a magyar hadtörténet egy nemzetközileg is

X