Kollaboratív prezentáció, kiselőadás és értékelés a dualista Budapest példáján keresztül

Minden történelmi korszakban nem kis kihívást jelenthet a kollégák számára a mindennapi élet témáinak feldolgozása, hogyan is ragadják meg az érdeklődést, hogyan feleljenek meg a kerettantervi szabályozásoknak és hogyan ne időzzenek túl sokáig az életmódtörténeti egység áttekintésével. A legtöbb ilyen téma a helytörténettel is összefüggésbe hozható, legyen az egy nagyváros példája vagy a saját településé, hiszen az oktatási intézmények helyi tantervei lehetőséget adnak a saját település múltjának megismerésére is. A jogszabályokban kötelezően előírt témák között is vannak településtörténeti vagy életmódtörténeti modulok például az ókori Róma mindennapjai, vagy éppen Budapest dualizmus kori születésének világa. Az utóbbira adhat példát az alábbiakban kidolgozott miniprojekt (Kollaboratív prezentáció, kiselőadás készítése a dualista Budapestről), amelyre elegendő egy, maximum két tanórát szánni a tanév során.

A diákokat 4 fős csoportokba kell osztani, lehetőség szerint heterogén csoportokba. A foglalkozásra való készülés során, érdemes annyi témát kijelölni, amennyi lefedi a négyfős csoportok munkáját, ugyanakkor, ha hiányzók vagy többen vannak, mint ahány témánk van, ki lehet jelölni egy értékelő csoportot is, akiknek a későbbiekben lesz szerepe a csoportmunkák értékelésében. A projektre való felkészüléshez szükség lesz internethozzáféréssel rendelkező tanulói laptopokra, videó készítésére alkalmas mobileszközökre, esetleg lehetőséget kell adni az iskolai könyvtár használatára. Szintén elő kell készíteni a feladathoz szükséges konkrét leírásokat, amelyeket a csapatoknak kell kiosztani.

Először heterogén csoportokat kell kialakítani, amelyeknek a feladata, hogy egy online megosztott prezentációt szerkesszenek közösen, kollaboratív módon, úgy, hogy megfelelnek a megadott szempontoknak. A legegyszerűbb platform erre a Google Diák, amely minden változást azonnal ment, így követhetővé válik a csoportmunka folyamata. A főváros történetének példájában diák készíthetőek a Városligetről, a millenniumi kiállításról, a színházak, a kávéházak világáról, a vasutakról, a közlekedés egyéb eszközeiről, a hidakról vagy éppen a szecesszióról, de a sor további témákkal gyarapítható.

A prezentáció készítéséhez a diákok leírást kapnak, hogy mi szerepeljen kötelezően a diasorban, így például a témához kapcsolódó alapadatok, nevek, korabeli és mai képek, Mindemellett a diasornak áttekinthetőnek kell lennie, vizualitásában a figyelemfelkeltésre, az egyértelműségre, érthetőségre és stílusos megjelenésre kell törekednie. Továbbá a prezentáció mellé vagy után, vagy esetleg a dia megjegyzéseihez fel kell sorolni a felhasznált irodalmakat, legyenek azok könyvek vagy online tartalmak a megfelelő formátumú, kereshető hivatkozással. A négyfős csoportok természetesen online kezdenek el leginkább keresni, hogy saját témájuk tartalmát a diasorban is megjelenítsék. Nem szükséges, hogy minden tanulónak saját laptopja legyen, elég, ha csapatonként eggyel rendelkeznek, a többiek mobileszközeiken is tudnak keresni, a tervezésben és kivitelezésben tudnak részt vállalni.

A feladat elkészítésére szánt idő felénél nehezítést vagy többletfeladatot lehet adni, hogy két fő a csoportból készítsen egy rövid reklámvideót az adott témának, amelyben a videó készítői és esetleg szereplői meg akarják nyerni a nézők rokonszenvét, és kiemelik témájuk előnyeit, fontosságát, érdekességeit a mai kor számára. Nem szükséges videókészítési alkalmazásokat használni, inkább egy rövid kortesbeszédben kell összefoglalni a diasorban már addigra félig kidolgozott témát. Egyperces videót kell készíteni, ehhez van szükség a két főre, így ez egy nehezítés, mivel a négyfős csoport felének külön feladatot adtunk, amelynek értékelésében szerepet játszik, hogy mennyire tekinthető az elkészült videó reklámnak, mennyire figyelemfelkeltő vagy mennyire érdekes. Célszerű ezt a feladatot a projekt felénél kiadni, hiszen akkorra már annyi információval rendelkeznek a kutatásukban, hogy maguktól is tudnak beszélni a kamerába.

A feladat egészére elég lehet egy tanóra, könyvtárhasználattal esetleg kettő, de abban már szerepelnie kell a prezentációk előadásának is. Az előadás során törekedni kell, hogy minden tanuló megszólaljon a csoportból, kövessék a prezentációt, a tények mellett legyenek érdekességek is, amelyeket megemlítenek, továbbá történelmileg összefüggésben legyen az adott korszakkal, és ne tartalmazzon tényszerű hibát. A kiselőadásokra, a videók bemutatására és a kérdésekre maximum 7-8 perc adható, amelyet szigorúan be kell tartani, már csak azért is, hogy a többi csoport is elő tudja azokat adni. Érdemes figyelembe venni a csoportok számát és ez alapján tervezni a prezentációk bemutatását. A kiselőadásokhoz kérdéseket lehet feltenni, akár a többi tanuló, akár a tanár részéről, amelyeket a csapattagoknak kell megválaszolniuk, ezzel is bemutatva, hogy elmélyítették ismereteiket a megadott témában.

A csoportmunka értékelése leginkább a tanár által adott pontszámokban tükröződik, ugyanakkor van lehetőség arra, hogy egy megfigyelő csoport (magas létszámú osztály esetén), szintén értékelje a csapatok munkáját. Akkor is szerveződhet ilyen csoport, ha a csoportmunkában nem mindenki tudott részt venni. Az ő feladatuk, hogy saját maguk dolgozzanak ki értékelési szempontokat, a prezentáció, a kiselőadás és a rövidfilm vonatkozásában, és ez alapján adjanak pontokat a csoportoknak. Ha a létszám nem teszi lehetővé ilyen csoport alakítását, akkor az egyes csoportnak kell értékelnie a többi csoport munkáját. A tanári értékelés ezekkel a tanulói értékeléssel egészül ki, amely során figyelembe veszi a prezentáció előzetesen kiadott követelményeinek teljesítését, a formai sajátosságok jellegét, a beszámolók előadásmódját, tartalmi jellemzőit, a kérdésekre adott válaszokat, végül a videófilmnél a már említett tartalmi kritériumoknak való megfelelést. A végső összesítések alapján születik egy összpontszám, amelynek érdemes néggyel oszthatónak lennie, ez utal arra, hogy négyfős csoportokban dolgoztak.

A néggyel való osztásból számolt hányadosra kell beállítani egy ponthatárt, amelyhez érdemjegyeket rendelünk. A csoportoknak kiadjuk a teljes összpontszámot, emellett kivetítjük, vagy kiosztjuk papíron a ponthatárt, majd ezután a diákok feladata lesz, hogy megbeszéljék, hogyan kívánják megosztani a megszerzett pontokat, ezzel is értékelve a saját csoportjuk tagjainak munkáját. Az értékelő csoport esetén érdemes a tanárnak átgondolnia, hogy milyen szempontokat vett figyelembe, és milyet vett figyelembe az értékelő csoport. Ez alapján számukra is összeállítható egy pontozási rendszer, így ők is érdemjeggyel osztályozhatóvá válnak.

A bemutatott módszert saját, 11. évfolyamos nyelvi tagozatos osztályomban alkalmaztam, 24 fővel, így a csoportok kialakítása nem okozott nehézséget. Nem igényel előzetes ismereteket a diákok részéről, ezért kifejezetten törekedtem rá, hogy heterogén csoportokat hozzak létre. A csoportok vezetőit kijelöltem, nekik egy személy kiválasztására adtam lehetőséget, majd további két tagot jelöltem ki hozzájuk. A témák kiosztásában tekintettel voltam a csoportvezető érdeklődésére és továbbtanulási szándékaira. A csoportmunka megvalósítása során hiányzó diákok feladata volt, hogy értékeljék a prezentációkat, videókat.

A projekt az összes tanulói kompetenciát fejleszti, mindemellett az időnyomás és a feladatok sokrétegűsége miatt az együttműködésre, hatékony szervezésre és irányításra, valamint szerepek kiosztására voltak ösztönözve. A csoportmunka során mindenki tevékenysége függött a másiktól, mindenkinek volt feladata, így felelősek voltak saját tevékenységükért, együttesen tettek hozzá a csoport teljesítményéhez, mindemellett az eredményes munka érdekében kommunikálniuk is kellett egymással. Egyénileg is felelősek voltak tevékenységükért, mivel a csoport pontszámára, és így saját magukéra is hatással voltak. Végső soron ők maguk döntötték el, hogy milyen érdemjegyet kapjanak az egyes csoporttagok, így megvalósulhatott a kritikus ön- és társértékelés, illetve, ha úgy ítélték meg, az összes korábban kapott osztályzatot figyelembe véve taktikázhattak is, így segítve az esetlegesen rosszabb átlagú társukat is.

Budapest témája egy budapesti számára is izgalmakkal teli, pláne egy vidéki tanuló számára, aki nem minden esetben járt a fővárosban, így ennek feldolgozása, élményszerű módja felkeltheti a tanulói érdeklődést, hogy személyesen is megtekintsék Budapest nevezetességeit, és ezáltal megismerjék annak múltját. A tevékenység elemei megváltoztathatóak, így diasor helyett készíthető gondolattérkép, plakát, újság is, de csoportszervezési módként szükséges hozzá a többletfeladat és a kiselőadás is. A kollaboratív prezentáció, kiselőadás és értékelés bármilyen témánál javasolható, különösen, ha inkább az érdekességeket, a kulturális ismereteket szeretnénk gyarapítani, és nem szorít határok közé a törzsanyag mennyisége, de bármilyen más órán, más témában hasznosítható, hiszen fejleszti a hatékony tanulási stratégiákat és módszereket is.

Davidovics Dávid

Ezt olvastad?

Vallás, kultúra, identitás a Habsburg Monarchia világában

2026. április 16-án és 17-én piarista közreműködéssel konferenciát tartottak a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dísztermében, melynek témája: vallás, kultúra, identitás a

X