Közeleg a X. Szegedi Medievisztikai Konferencia!

Oszd meg másokkal is:

Beszámoló

2017-et írunk, immáron a X. alkalommal rendezik meg a Szegedi Medievisztikai Konferenciát június 7–9. között. Ennek alkalmából az Újkor.hu Országjáró rovata a szervezőbizottság tagjait, Szanka Brigittát, Nagy Zsoltot, Szolnoki Zoltánt kérdezte a konferencia múltjáról, céljairól és az aktuális programról.

Kép forrása: Szegedi Tudományegyetem

Újkor.hu: Ez már a tizedik, jubileumi konferencia lesz a sorozatban. Mit lehet tudni a kezdetekről, mi volt az „alapítók” célja a sorozat indításakor?

A szervezők: 1999 tavaszán rendezték meg az I. medievisztikai konferenciát. Az alapítók, Kristó Gyula és Makk Ferenc professzor úr munkájuk során mindig is nagy hangsúlyt fektettek a fiatal kutatók támogatására, a kutatói utánpótlás biztosítására. Ebből adódóan elsődleges céljuk volt, hogy a szegedi medievisztikai PhD-képzés doktoranduszai, – beleértve a már korábban végzett, akár fokozatot szerzett hallgatókat is –, egy helyi szintű, tudományos „seregszemle” keretében bemutathassák legújabb kutatási eredményeiket. Emellett Kristó Gyula további két alapvető funkciót is hangsúlyozott. Számára ugyanis nagyon fontos volt, hogy ez a konferencia megerősíthesse az azonos műhelyből való eredetnek, az együvé tartozásnak a tudatát. Ebből kiindulva, az alapítók tulajdonképpen egy olyan informális fórum megteremtését célozták meg, ahol az egykori hallgatók is megoszthatták egymással az elmúlt évek élményeit, tapasztalatait. A professzor úr bölcs szavaival élve: „Olyan osztálytalálkozó tehát ez, amely nem csupán elmúlt időkön nosztalgiázik, hanem a jövőhöz is van üzenete.” 1999 óta ugyan sok szempontból kibővültek a konferencia keretei, az alapelvek viszont több generáción átívelve is, mind a mai napig változatlanok maradtak.


Kristó Gyula
Kép forrása: EPA.OSZK.hu

Tekinthető-e ez a konferencia az egyik legfontosabb középkorász ünnepnek?

A szegedi medievisztikai konferencia páratlansága talán abban rejlik, hogy már lassan húsz éves múltra tekint vissza. Ugyanakkor célkitűzéseit nézve már korántsem egyedülálló. 2010-ben ugyanis az ELTE-n elindították a ”Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciáját” is, amit tudvalevően minden évben megrendeznek. A két egymást követő konferencia voltaképpen kiváló lehetőséget teremt arra nézve, hogy a határon innen és a határon túlról érkező doktoranduszok, mind a pezsgő nagyvárosi légkörben, mind pedig a Dél-Alföld nyugodtabb atmoszférájában bemutathatják legújabb kutatási eredményeiket. Így már nemcsak egy középkorász ünnepről, hanem a két rendezvény kapcsán mondhatni egy esemény-sorozatról beszélhetünk. A szegedi konferenciának viszont bizonyos értelemben van egyfajta ”sátoros ünnep” jellege, amikor Szegedre utazik a középkorász szakma apraja-nagyja, és a résztvevők lényegében három napig együtt mozognak a kötött programokon túlmenően is. Az idei konferenciának pedig a 10. évforduló természetesen ad még egy plusz ünnepi keretet is. Ennek megfelelően igyekszünk majd múltidéző pillanatokat teremteni akár ünnepi beszédek, akár kötetlenebb beszélgetések formájában is.

Kik a szervezői a konferenciáknak?

Már hagyománnyá vált, hogy a harmadéves történész és régész hallgatók szervezik meg a konferenciát, természetesen a doktori iskola tanárai, elsősorban Almási Tibor (egyetemi docens, az SZTE-BTK Medievisztikai PhD-Program vezetője), Csernus Sándor (egyetemi docens, a szegedi Alliance Française elnöke), Szántó Richárd (egyetemi docens, az SZTE-BTK Történeti Intézet vezetője), valamint Hunyadi Zsolt (egyetemi docens, a szegedi Eötvös Loránd Kollégium igazgatója) segítő támogatása mellett.

Milyen jellegű előadások kapnak általában helyet a konferencián, és honnan várják a jelentkezőket?

A konferenciára elsősorban doktoranduszok/doktorjelöltek jelentkezését vártuk, de természetesen, mint minden alkalommal, idén is lesznek fokozatot szerzett előadók. Utóbbiak szerepe különösen fontos, hiszen szereplésükkel irányt mutatnak a fiatal történész generációnak. A szokásokhoz híven, idén is elmondhatjuk, hogy az ország középkorász doktori iskoláinak hallgatói fontosnak érezték, hogy részt vegyenek a rendezvényünkön. Lesznek előadóink Debrecenből, Pécsről és Budapestről is.

Hány tematikus szekcióban hangzanak majd el előadások?

Minden érdeklődő meg fogja találni a számára kedves témákat, hiszen nyolc hagyományos tematikus szekciónk lesz, melyet egy módszertani kitekintés és egy plenáris előadás fog színesíteni. Utóbbi megtartásával Joao Gouveia Monteiro fog megtisztelni minket az Universidade de Coimbra kötelékéből.

A konferenciához mindig kapcsolódnak egyéb programok, mint könyvbemutatók és beszámolók. Idén mivel várják az érdeklődőket?

Az idén is lesznek úgynevezett kapcsolódó programok. A június 8-i programban két kutatócsoport beszámolója is szerepel. Előzetesen úgy gondoljuk, hogy az este a történeti kutatásokat segítő adatbázisok körül fog forogni.

A konferenciák előadásainak írott változatai minden évben megjelennek egy-egy tanulmánykötetben. Megrendelhetőek-e ezek a kötetek, vagy online elérhetőek?

Az előző konferencián elhangzott anyagok idén is meg fognak jelenni. A kötet a Középkortörténeti Tanulmányok 9. címet fogja viselni. Ez nyomtatásban kis példányszámban fog megjelenni. Megpróbálunk ugyanakkor megfelelni az érdeklődők nagy számának, így az anyagok idővel digitális formában is elérhetők lesznek.

Köszönjük a válaszokat, bízunk benne hogy sikerült kedvet csinálnunk a rendezvényhez, melynek részletes programja itt olvasható.

Ezt olvastad?

A 2024-es premiernaptárban még sok a homályos folt, de annyi már most látszik, hogy idén sem maradnak monumentális alkotások nélkül
Támogasson minket