Kulturális együttműködés Szolnok megye és Zugló között Budapest megalakulásának 100. évfordulóján

Budapest 1972–1973-ban ünnepelte megalakulásának 100. évfordulóját. A fővárosi vezetés ünnepi rendezvénysorozattal kívánt megemlékezni erről a jelentős eseményről. A centenáriumi megemlékezésben a megyéknek is szerepet kellett vállalniuk. Az egyes megyéknek egy-egy fővárosi kerülettel kellett szorosabb kapcsolatot kiépíteniük és velük kooperálva bekapcsolódniuk a centenáriumi programba. Szolnok megye partnere a XIV. kerület lett. Az együttműködés számos területet érintett a kultúrától a gazdaságig. Cikkemben azokról a jelentős kulturális eseményekről szeretnék beszámolni, melyek a megye és Zugló összefogásának eredményeként jöttek létre 1973-ban.

Szolnok megye és a centenáriumi programsorozat

Budapest 1972–1973-ban ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Buda, Pest és Óbuda egyesítésének gondolata már a reformkorban megszületett, ám az egységes Budapest csak a kiegyezés után jött létre. (Bácskai – Gyáni – Kubinyi, 2000. 127.) 1872. december 22-én, hosszas előkészítő tárgyalásokat követően született meg az a törvénycikk, mely ténylegesen elrendelte az addig különálló városok egyesítését, majd a szervezeti kérdések tisztázása után 1873. október 25-én megalakult Budapest első közgyűlése. (Bácskai, 1971. 277–278.) Később ez a testület 1873. november 17-ét jelölte meg az egyesülés hivatalos napjának, ez volt ugyanis az a dátum, amikor „a fővárosi tanács nemcsak megalakult, hanem az ügyek vitelét tényleg átvette” a pesti, budai és óbudai hatóságoktól. (H. Kohut, 1971. 17.)

Kiállítás Budapesten a centenárium alkalmából (Forrás: Fortepan/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ)

A Fővárosi Tanács, a Hazafias Népfront és a vezető pártszervek jó előre elkezdtek készülni az egyesülési folyamat 100. évfordulójára. A Fővárosi Tanács már 1971 tavaszán elkészítette a centenáriumi program előzetes tervezetét, melyet április 23-án az MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottsága is elfogadott. A főváros a hagyományos értelemben vett ünnepi megemlékezések mellett kiemelt beruházások megvalósításával, valamint kulturális és tudományos programok szervezésével készült az évfordulóra. Ezek közé tartozott például a metró új szakaszának átadása, egy emlékpark kialakítása a Népligetben, egy centenáriumi emlékkiállítás megszervezése a várban, de szándék mutatkozott Budapest történetéről szóló kiadványok megjelentetésére is. (HU-BFL-XXXV.1.a.4. 350. ő. e. 51–54.)

A szervezők kezdetben nem számoltak a megyék részvételével, 1972. február 8-án viszont Hantos János tanácselnök-helyettes felvetette a Fővárosi Tanács ülésén, hogy

megtisztelő lenne Budapest számára, ha a megyék és a városok érdeklődése is kísérné az ország fővárosának jelentős jubileumát.” (HU-BFL-XXIII.101.a.1. 1972. február 8. 245.)

 Néhány héttel később a Fővárosi Tanács és az MSZMP Budapesti Bizottsága tájékoztatta a Szolnok Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályát a centenáriumi rendezvényeken való részvétel lehetőségéről, s kifejtette, hogy

a centenárium jó alkalom arra is, hogy a megyék – hacsak jelképesen is – kifejezésre juttassák elismerésüket a fővárosi dolgozóknak, az üzemi munkásoknak, a falujárás, a tsz-szervezés, a patronázsmozgalom, a vidék iparosítása során végzett munkáért.” (HU-MNL-JNSzML-XXIII.15.a. 13637/1972.)

Ezt követően tárgyalások kezdődtek a megyékkel, hogyan tudnának az eseményekbe bekapcsolódni, a lehetőségből pedig szinte elvárás vált. A megyéknek a központi projekteken való részvétel mellett egy-egy fővárosi kerülettel is szorosabb együttműködést kellett megvalósítaniuk. Szolnok megyében már 1972 júniusában nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi jó kapcsolatokra alapozva Zugló lesz a partner. (HU-MNL-JNSzML-XXXV.1.a. 1972. 170. ő. e.) 1972. június 25-én a Szolnok Megyei Néplap tájékoztatta olvasóit, hogy

a mezőgazdaság szocialista átszervezésének küzdelmes éveiben bensőséges kapcsolat alakult ki megyénk és a budapesti XIV. kerület, Zugló között. A centenárium jó alkalom e korábbi kapcsolat felelevenítésére és továbbfejlesztésére.” (V. J., 1972. 1.)

Ezt követően a helyi és fővárosi szakigazgatási szervek egyeztettek arról, mikor, hol és milyen formában valósítsák meg azokat a beruházásokat és rendezvényeket, melyek a megye és a XIV. kerület jó kapcsolatát voltak hivatottak kifejezni és erősíteni. A szervezésből a pártszervek is kivették a részüket, a Hazafias Népfront pedig meghirdette az Együtt Budapestért elnevezésű mozgalmat azzal a céllal, hogy a programok lebonyolítását elősegítse. (Király, 1973. 20–22.)

A Fővárosi Tanács művelődésügyi osztályvezetője egyeztetésre invitálja a Szolnok megyei kollégákat (Forrás: (HU-MNL-JNSzML-XXIII.15.a. 13637/1972.)

A centenáriumi ünnepségsorozat már 1972 őszén elkezdődött, a megyék azonban csak az 1973-as évben kapcsolódtak be ténylegesen az eseményekbe. Az együttműködés számos területet érintett. Szolnok megye részt vett a Népligetben kialakított „közös” Centenáriumi park megvalósításában, de a megyei vállalatok egy saját, Szolnok elnevezésű parkot is létrehoztak Zuglóban, melynek történetét Szabóné Maslowski Madlen kolléganőmmel már korábban feldolgoztuk, s videó formájában közzétettük a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltára YouTube csatornáján. A megye dolgozói egy óvoda felépítésében is szerepet vállaltak, de az is az évfordulóhoz kötődött, hogy Szolnok megyei állami gazdaságok és tsz-ek a Bosnyák téri piacon alakítottak ki üzletet, ahol saját termékeiket árulták. (V. V., 1973. 5.) Az együttműködés fókuszában mégis inkább a kultúra állt; a legtöbb jubileumi esemény, amely a megye és Zugló együttműködésének eredményeként megvalósult, a közművelődéshez és a művészetekhez kapcsolódott, ezért a továbbiakban erre a területre szeretnék koncentrálni. Jelen írásomban – a teljesség igénye és a kronológiai sorrend figyelembevétele nélkül – a kerülettel közösen létrehozott kulturális programok közül szeretnék bemutatni néhányat, tematikus csoportosításban.

Zugló: a Szolnok park helyszínrajza (Forrás: HU-MNL-JNSzML-XXIII.12.b. sz. n.)
A zuglói Szolnok park helyszínrajza (Forrás: HU-MNL-JNSzML-XXIII.12.b. sz. n.)

Kiállítások Budapesten és Szolnokon

A centenárium alkalmából mind Budapesten, mind Szolnok megyében különböző tematikájú kiállítások valósultak meg azzal a céllal, hogy megismertessék a közönséggel a főváros és a vidék művészeti és történeti értékeit. Voltak olyan események, amelyek a szélesebb értelemben vett budapesti rendezvénysorozat részét képezték. Ilyen volt például a Budapesti Történeti Múzeum két vándorkiállítása, amelyeket 1973 augusztusában mutattak be a Damjanich János Múzeumban, vagy a budapesti művészeti hetek keretei között megrendezett Megyék néprajzi és népművészeti kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. (HU-MNL-JNSzML-XXIII.15.a. 13637/1972. és B. A., 1973. 5.) Ezeken túl voltak kifejezetten Szolnok megye és Zugló együttműködésének eredményeként létrejövő tárlatok is.

Az első ilyen kiállítás 1973. február 24-én nyílt meg Zuglóban A Nagykunság népművészete címmel. Az esemény szakmai irányítója a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum vezetője, Bellon Tibor volt. Az elsősorban karcagi, mezőtúri és tiszafüredi kerámiákból álló tárlatot eredetileg a Kassák Klubban kívánták bemutatni, ez a helyszín azonban kicsinek bizonyult és a szervezők úgy döntöttek, hogy a szintén a XIV. kerületben lévő Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola kiállítótermében rendezik meg a kiállítást. A nagyobb tér lehetőséget adott az anyag kibővítésére, így végül nemcsak kerámiákat, hanem a nagykunsági népviselet néhány darabját is megcsodálhatták a látogatók. (HU-MNL-JNSzML-XXIII.15.a. 13637/1972.) A Magyar Nemzet 1973. február 25-én a következőképen számolt be az eseményről:

A tárlat mindenekelőtt a fazekasság és kerámiaművészet kialakulását mutatja be. A karcagi, a tiszafüredi és a mezőtúri népi művészek legértékesebb alkotásait: tálakat, korsókat, vázákat, butéliákat. A mai nagykunsági fazekasok remekein kívül a kiállítás felvonultatja a karcagi Háziipari Szövetkezet szűrrátétes díszítéseit, kunhímzéseit, a történelmi tájegység gazdag színpompájú női és férfi népviseletét is.” (Magyar Nemzet, 1973. február 25. 9.)

Az egyetlen hibára egy, a Magyar Nemzetben megjelent panaszos levél hívta fel a figyelmet, mely szerint a főiskola nem tartotta be az előre meghatározott nyitvatartási időt, így a látogatók rendszeresen zárt kapuba ütköztek. (Burgyán, 1973. 8.)

Képes tudósítás a Nagykunság népművészete című kiállításról (Forrás: Szolnok Megyei Néplap, 1973. március 8. 7.)

1973. április 25-én egy tematikáját tekintve igen érdekes kiállítás nyílt meg Szolnokon, a Tisza Antal Úttörőházban. A kiállításon olyan fotókat láthatott a közönség, melyek a zuglói úttörők különböző szakkörökön készített munkáiról készültek és a fővárosi csapatok mindennapjait mutatták be a helyi pajtásoknak. (Szolnok Megyei Néplap, 1973. április 26. 5.) A levéltári iratokban csak Gyermekmunka címen emlegetett kiállítás megnyitóját a NAPRAFORGÓ gyermekbábegyüttes kisdobosoknak szóló bemutatója előzte meg. (HU-MNL-JNSzML-XXIII.613. 37511/1973.) A szolnoki városvezetés kiemelt jelentőséget tulajdonított az eseménynek: a művelődésügyi osztályvezető előzetesen felszólította az iskolaigazgatókat, hogy a délelőtti bábelőadáson kisdobosokból, a délutáni kiállításon pedig úttörőkből álló küldöttség kíséretében képviseljék iskolájukat. (HU-MNL-JNSzML-XXIII.613. 36271/1973.) A kiállítást, melynek anyagát a XIV. kerületi Danuvia Gorkij Művelődési Központ állította össze, május 10-ig tekinthették meg az érdeklődők.

Meghívó az 1973. április 25-i rendezvényekre (Forrás: HU-MNL-JNSzML-XXIII. 613. 37511/1973.)

A megye és Zugló együttműködésének köszönhetően Szolnok talán leghíresebb kulturális intézménye, a Szolnoki Művésztelep kiállítása is bekerült a centenáriumi programba. 1972 novemberében megállapodás született arról, hogy a bemutatni kívánt anyagot Kaposvári Gyula, a Damjanich János Múzeum igazgatója és Egri Mária művészettörténész állítják majd össze, a tárlat pedig a Danuvia Gorkij Művelődési Központban kap elhelyezést. (HU-MNL-JNSzML-XXIII.15.a. 13637/1972.) Később a helyszínt módosították, s ez a kamara jellegű kiállítás is az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán nyílt meg 1973. november 16-án. (HU-MNL-JNSzML-VIII.807. Konzultatív Bizottság jegyzőkönyve, 1974. március 27.) A Szolnoki Művésztelep címet viselő tárlat jelentette a centenáriumi év záró eseményét, ezért a megnyitón a kerületi és a megyei vezetők is szép számmal részt vettek. Balázs József, a XIV. Kerületi Tanács elnökhelyettese köszöntötte elsőként az egybegyűlteket, akik között ott volt Majoros Károly, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának titkára, Hegedűs Lajos megyei tanácselnök és Oláh János, a Hazafias Népfront Szolnok megyei titkára is. A kiállításon a Művésztelep alkotóinak képei és szobrai kerültek bemutatásra, köztük Fényes Adolf, Koszta József, Gádor István, Deák Ébner Lajos, Chiovini Ferenc, Gácsi Mihály, Simon Ferenc, Bokros László és Fazekas Magda munkái. Fényes Adolf Munkásportré című képét például itt láthatta első ízben a nagyközönség. (Szolnok Megyei Néplap, 1973. november 17. 5.) A tárlat december 7-ig volt látogatható, ezt követően a válogatás bemutatásra került Szentendrén is, 1974 januárjában.

Kaposvári Gyula ismertetője, amely a Művésztelep kiállításához készült (Forrás: HU-MNL-JNSzML-XV.29.)

Koncertek és más színpadi bemutatók

A zuglói úttörők munkáit felvonultató kiállítás ismertetésénél már volt szó a NAPRAFORGÓ együttes bábműsoráról, de nem ez volt az egyetlen színpadi esemény, melyet a centenárium tiszteletére Szolnok és a XIV. kerület közösen rendezett. Május elsején Zuglóban, a Fásköri Szabadtéri Színpadon lépett fel a Tisza Táncegyüttes, s adott kétórás műsort. A nagy sikerű táncbemutatót követően, 1973. június 25-én a Szolnoki Szimfonikus Zenekar adott koncertet a Vajdahunyad várában. A szolnoki muzsikusok – Bali József vezénylésével – Rossini Sevillai borbélyát, Mendelssohn e-moll hegedűversenyét és Beethoven VII. szimfóniáját játszották. (HU-MNL-JNSzML-XXIII.613. 37511/1972.) A koncert egyfajta viszonzásaként októberben a kerületi I. István Gimnázium zenekara érkezett a megyeszékhelyre, s a Tiszaparti Gimnázium aulájában Haydn egyik „londoni” szimfóniáját, Sztravinszkij dzsessz-stílusú Ragtime-ját és Bartók III. zongoraversenyének zárótételét játszotta el a főleg gimnazistákból álló közönségnek. A hangversenyt a Szolnok Megyei Néplap munkatársa is értékelte:

A három műsorszámból érdekes módon a Sztravinszkij mű előadása bizonyult a legkiegyensúlyozatlanabb produkciónak. Haydn szimfóniájában pedig elsősorban a vonós szólamok nyújtottak jó teljesítményt. A műsor legjobb száma Bartók III. zongoraversenyének zárótétele volt. Ebben igen nagy része volt a szólista Almási Lászlónak, aki kicsit karmesterként is vitte előre a zenekart a sodró lendületű muzsikában. Sikeresen mutatkozott be tehát a fővárosi testvérkerület gimnáziumi zenekara Szolnokon.” (K. J., 1973. 5.)

S itt még nem volt vége a koncertek sorozatának. Szintén 1973 októberében látogatott Szolnokra a zuglói Telefongyár Vasas Férfikórusa. A Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ színháztermében rendezett másfél órás előadás első részében mozgalmi és munkásdalok feldolgozásait hallhatták az érdeklődők,

 „melyek közül kiemelkedett a lendületes, katonás határozottsággal előadott Sosztakovics mű, a Vörös zászló és az Észtországból „hozott” Föld és tenger című szerzemény. Ez utóbbit az együttes Szolnok testvérvárosában, Tallinban 1966-os vendégszereplése alkalmával tanulta meg.” (Szolnok Megyei Néplap, 1973. október 21. 5.)

A műsor második felében operettrészleteket hallhatott a közönség.

A Szolnoki Szimfonikus Zenekar a Vajdahunyad várában (Zugló) tartott koncertsorozat műsorfüzetében (Forrás: HU-MNL-JNSzML-XXIII. 613. 37511/1973.)
A Szolnoki Szimfonikus Zenekar a Vajdahunyad várában tartott koncertsorozat műsorfüzetében (Forrás: HU-MNL-JNSzML-XXIII. 613. 37511/1973.)

A Népművelés 1973. április 1-i számában olvashatjuk, hogy a centenáriumi program részét képezte a szolnoki Mini Ifjúsági Klub látogatása a Kassák Zuglói Diákklubban, mely találkozón a Híd Irodalmi Színpad és a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium Bányai Kornél Irodalmi Színpada is bemutatót kívánt tartani. (Lengyelné, 1973. 41.) Magáról az eseményről azonban semmilyen beszámolót nem találtam.

Szocialista brigádok vetélkedője

A centenáriumi program szervezőinek kiemelt célja volt, hogy az emlékév során a fővárosi és a vidéki munkásság minél jobban megismerje egymás lakóhelyének történelmét és kulturális értékeit. A már említett kiállításokon túl mindezt játékos vetélkedő megrendezésével kívánták elérni. A versenyben ipari üzemek szocialista brigádjai vettek részt; a szolnoki brigádok a „Ki tud többet Zuglóról?” című szellemi vetélkedőn mérték össze tudásukat, a kerületiek pedig értelemszerűen „Ki tud többet Szolnokról?” tárgykörben versengtek. A vetélkedőn feltett kérdések a történelem, a politika, a gazdaság, a sport, de még a nyelvészet területét is érinthették. A szervezők annyira komolyan vették a megmérettetést, hogy kölcsönösen helytörténeti munkákat bocsájtottak egymás rendelkezésére, hogy a csapatok minél jobban felkészülhessenek, s állítólag volt olyan szolnoki brigád, amely másfél hónapon keresztül „tréningezett” a nagy összecsapás előtt. A játék ugyanis nem volt tét nélküli, a győztes 6000 forintos nyereményben részesült. (HU-MNL-JNSzML-XXIII.15.a. 13637/1972.; Szolnok Megyei Néplap, 1973. október 11. 5.) Első körben helyi fordulót rendeztek, ahonnan négy vidéki és négy fővárosi csapat kerülhetett be a döntőbe. A fináléra 1973. október 26-án került sor Zuglóban, a Telefongyárban. Szolnokról a Papírgyár „Szőke Tisza” és „Szabad Kupa” elnevezésű brigádjai, a Járműjavító KISZ brigádja és a Május 1. Ruhagyár brigádja jutott a döntőbe, ahol a házigazda Telefongyár három különböző csapatával és a Pályafenntartó Üzem brigádjával kellett megmérkőzniük. A szolnokiak szempontjából ez nem végződött jó eredménnyel, az első három helyezett budapesti csapat lett, a legjobb eredményt, negyedik helyet, a Papírgyár „Szőke Tisza” brigádja érte el. Mégsem távozhattak rossz szájízzel a versenyzők, hiszen

érezhető volt a vetélkedő minden mozzanatában, s legfőképp hangulatában, hogy itt nem az egymás elleni harc, hanem az egymás jobb megismerésének vágya dominált közös célként.” (Szolnok Megyei Néplap, 1973. október 28. 5.)

Kitekintés

A centenárium zuglói záróünnepségét 1973. október 31-én tartották, november 16-án pedig az egész ünnepségsorozat záróakkordjára került sor a fővárosi tanács ünnepi ülésével. Ezeken a rendezvényeken megyei vezetők is részt vettek. A budapesti szervezők igen eredményesnek értékelték Szolnok megye munkáját és a XIV. kerülettel való együttműködését. Elismerésük kifejezéseként október 31-én például a Fővárosi Tanács elnöke és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága emlékplakettet adományozott Szolnok Városi Tanács elnökének. (HU-MNL-JNSzML-XXIII.602. Tanácselnök jelentése a VB 1973. november 28-i ülésére.)

Bár a Zuglóval való együttműködés az egész megyét érintette, a jelentős kulturális események többsége mégis inkább Szolnok városához, illetve szolnoki művészeti csoportokhoz kötődött. A megyeszékhely a következő években is jó kapcsolatot ápolt Zuglóval. A budapestiek két emlékművel is meghálálták a szolnokiak 1973-as fáradozásait. A zuglói Szolnok parkban emlékkövet állítottak Pro Urbe Szolnok felirattal a centenárium évében elvégzett munka tiszteletére, 1975-ben pedig a fennállásának 900. évfordulójára készülő megyeszékhelyen emeltek szobrot. A Gyerekek című alkotást Nagy Sándor szobrászművész készítette, a levéltári iratok szerint a Fővárosi Tanács, a Szolnok Megyei Néplap szerint viszont kifejezetten Zugló megbízásából. (HU-MNL-JNSzML-XXIII.613. 36371/1974.; Szolnok Megyei Néplap, 1975. május 25. 4.) A vidéki intézmények közül a karcagi múzeum is folytatta együttműködését az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolával. A sikeres néprajzi kiállítás után, 1973 augusztusában a főiskola nyolc hallgatója utazott Karcagra, hogy ott rajzok és fotók formájában megörökítsék a népi építészet még fellelhető produktumait. (S. B., 1973. 5.) A gazdag anyagból 1974 februárjában ismét kiállítást rendeztek Budapesten, Ollólábas tetők alatt címmel. (Szolnok Megyei Néplap, 1947. február 17. 1.) A centenáriumi programsorozatnak köszönhetően a megye és a kerület közötti baráti viszony az elkövetkező években még számos területen megmutatkozott.

A Gyerekek című alkotás, Budapest és Zugló ajándéka Szolnoknak (Fotó: Mucsi László)
A Gyerekek című alkotás, Budapest és Zugló ajándéka Szolnoknak (Fotó: Mucsi László)

Ismeretterjesztő videó a zuglói Szolnok parkról:

Mucsi László

Hivatkozott levéltári források

HU-BFL-XXIII.101.a.1. – Budapest Főváros Levéltára, Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei

HU-BFL-XXXV.1.a.4. – MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei

HU-MNL-JNSzML-VIII.807. – Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltára, Szolnoki Művésztelep iratai

HU-MNL-JNSzML-XV.29. – Aprónyomtatványok

HU-MNL-JNSzML-XXIII.12.b. – Szolnok Megyei Tanács VB Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztályának iratai

HU-MNL-JNSzML-XXIII.15.a. – Szolnok Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályának iratai

HU-MNL-JNSzML-XXIII.538. – Karcag Városi Tanács VB Művelődésügyi Osztályának iratai

HU-MNL-JNSzML-XXIII.602. – Szolnok Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága jegyzőkönyvei

HU-MNL-JNSzML-XXIII.613. – Szolnok Városi Tanács VB Művelődésügyi Osztályának iratai

HU-MNL-JNSzML-XXXV.1.a. – MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának jegyzőkönyvei

 

Felhasznált sajtótermékek és szakirodalom

A szolnoki művésztelep bemutatkozik Zuglóban. Szolnok Megyei Néplap, 1973. november 17. 5. p.

  1. A.: Népművészeti kiállítás a Nemzeti Galériában. Szolnok Megyei Néplap, 1973. október 11. 5.

Bácskai Vera (szerk.): Források Buda, Pest és Óbuda történetéhez I. 1686–1873. Bp., 1971.

Bácskai Vera – Gyáni Gábor – Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig. Bp., 2000.

Bajnai Zsolt: Magányos Gyermekek. 

Brigádok vetélkedője a Telefongyárban. Szolnok Megyei Néplap, 1973. október 28. 5. p.

Budapest Lexikon. Szerk.: Koroknay István – Putnoky Istvánné – Solt Pál – Süle Jenő – Sztankóczy György – Zsilinszky Sándor. Bp., 1973.

Burgyán Miklós: Láthatatlan kiállítás. Magyar Nemzet, 1973. március 2. 8.

H. Kohut Mária (szerk.): Források Budapest történetéhez II. 1873–1919. Bp., 1971.

Karcagi népi építészet – Zuglóban. Szolnok Megyei Néplap, 1974. február 17. 1. p.

Király András: A centenáriumi mozgalom kibontakozásáért. Pártélet, 1973/1. 16–22.

Ki tud többet Zuglóról? Szocialista brigádok vetélkedője. Szolnok Megyei Néplap, 1973. október 11. 5.

K. J.: Hangversenyek Szolnokon. Forró hangulatú Beethoven-est. – Zuglói ifjú muzsikusok bemutatkozása. Szolnok Megyei Néplap, 1973. október 10. 5.

Lengyelné: Szolnokiak Zuglóban, zuglóiak Szolnokon. Népművelés, 1973. április 1. 41. p.

Művészek Szolnokért. Szolnok Megyei Néplap, 1975. május 25. 4.

Nagykunsági népművészek bemutatkozása Budapesten. Magyar Nemzet, 1973. február 25. 9.

S. B.: Business ugyan nincs, de… Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus 9. 5.

V. J.: Budapest. Szolnok Megyei Néplap, 1972. június 25. 1.

V. V.: Parkavatás 29-én. Pályázat szolnoki szobrászoknak. Üzletet nyitnak a termelőszövetkezetek. Szolnok Megyei Néplap, 1973. április 27. 5.

Zuglói kórus Szolnokon. Szolnok Megyei Néplap, 1973. október 21. 5.

Zuglói úttörők kiállítása Szolnokon. Szolnok Megyei Néplap, 1973. április 26. 5.

 

Ezt olvastad?

2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A
Támogasson minket