A Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének 2023. évi Történettudományi Hallgatói Konferenciája

2023. március 3-án rendezték meg a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének idei Történettudományi Hallgatói Konferenciáját. A Debreceni Egyetem főépületében zajló tudományos tanácskozáson a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Kodolányi János Egyetem és a Miskolci Egyetem történeti, illetve régészeti kutatásokat folytató hallgatói adtak elő. A hallgatói prezentációk tartalmi megkötések nélkül, az ókortól egészen a 20. század végéig széles történelmi intervallumot fedtek le. A konferencia célja az volt, hogy a résztvevő hallgatók megoszthassák kutatási eredményeiket a nyilvánossággal, illetve, hogy gyakorlatot szerezzenek kutatásaik előadásában és a kritikus kérdések megválaszolásában. A konferencia programjáról és helyszíneiről a vendégek és az előadók digitális formában is tájékozódhattak a plakátokon elhelyezett QR-kódok segítségével.

A konferenciára érkezőket a főszervezők, Takács Levente oktatási dékánhelyettes és intézményvezető-helyettes, valamint Kerepeszki Róbert intézményvezető-helyettes köszöntötte a Szabó István teremben. Beszédeikben hangsúlyozták, hogy az egyetem nem csak oktatási intézmény, hanem a tudományos életben is fontos szerepet tölt be, a jövő kutatói generációnak képzéséért felel. A kezdeményezés pozitívumaként kiemelték, hogy az esemény megszervezésében fontos szerepet játszottak maguk a történész hallgatók is.

Takács Levente, illetve Kerepeszki Róbert köszöntője. Fotó: unideb.hu

A köszöntőket követően Barta Róbert intézetigazgató tartott plenáris előadást Összeesküvés-elméletek a 20. századi magyar és egyetemes történelemben címmel. Az előadó az összeesküvés-elméletek természetét és jellemzőit olyan hírhedt történeti példák segítségével elemezte, mint a kassai bombázás esete vagy a Kennedy-merénylet rejtélye. Az előadás nem hagyta megoldások nélkül a közönséget, ugyanis az is elhangzott, hogy a konspirációs elméleteket hogyan lehet feloldani a szigorú forráskritikával és az imprinting (belehelyezkedés) módszerével.

Barta Róbert intézetigazgató plenáris előadása a 20. századi magyar és egyetemes történelem összeesküvés-elméleteiről. Fotó: Varga Laura

Ezt követően a konferencia szekcióülései három külön teremben kezdődtek meg. Az első periódus két tematikája az ókori és a középkori történelem köré szerveződött. Az ókori szekcióban Berecz Gábor (DE) a Pannonia területén állomásozó római katonákról tartott előadást. A Coniugi carissimae pientissimae faciedum curavit – Családon belüli érzelmi viszonyok a Legio II Adiutrix katonáinak feliratain című prezentációban az ókori feliratok alapján vont le következtetéseket az előadó a katonák karrierjéről, alakulatairól és a családjaikról, valamint a családon belüli érzelmi kapcsolatokról, ami egy mindezidáig kevésbé érintett témának számít a történettudomány területén. A tagozatban Dremák Dalma (DE) Ammianus Marcellinus és Priszkosz Rhétor hunokról szóló leírásait vetette össze, míg Besztercei Márk (ELTE) a patrisztika világába kalauzolta el a hallgatóságot, és a Jusztinianosz bizánci császár korabeli teológiai vitákban Alexandriai Kürillosz személyét vizsgálta.

A középkori szekció első előadója az ELTE III. évfolyamos régész hallgatója, Csendes Dominika volt, aki Limoges-i körmeneti keresztek Bács-Kiskun vármegyéből címmel adott elő. A prezentáció Bugac és Kelebia tatárjárás során elpusztult falvain keresztül mutatta be, hogy már a mongol invázió előtt is elterjedtek a Limoges-ban készült körmeneti és oltárkeresztek Magyarországon, a korábbi tudományos álláspontot megcáfolva, miszerint csak a tatárjárás után jelentek meg e kegytárgyak hazánkban. Ezt a megállapítást különféle analógiák és a régészeti kontextus vizsgálata alapján tették, hiszen a teljes kereszteket csupán e módszerekkel tudták a rendelkezésre álló töredékek alapján rekonstruálni.

DE BTK Történettudományi Hallgatói Konferencia 2023
A középkori szekció hallgatósága. Fotó: Varga Laura

Kováč Szilárd, az ELTE történelem szakos hallgatója a Gniezno elfoglalásának emlékezete a 14. századi udvari cseh krónikairodalomban című előadása a Břestislav cseh fejedelem 1039-es lengyelországi hadjáratáról szóló középkori krónikákban található eltérő narratívák összehasonlításáról szólt. A 11. századi hadjárat során cseh katonák elrabolták Szent Adalbert holttestét, és azt Csehországba szállították. A IV. Károly cseh király (1346–1378) uralkodása alatt született krónika értelmezése a sírfosztogatásról merőben más, mint a korábbi kompozíciók. Szent Adalbert sírjának kifosztását pozitív cselekményként ítéli meg, ami mögött az húzódik, hogy a IV. Károly király idején frissen érsekségi rangra emelt Prágát nem akarta az uralkodó rossz fényben feltüntetni.

A középkori szekció utolsó előadását Turi Olivér tartotta Bauforschung módszertan és lézeres felmérés, mint a templomkutatás eszközei címmel. A Debreceni Egyetem hallgatója egy 16. században épült, majd a 18. századi barokk átépítést magán viselő templom belsejét az úgynevezett Bauforschung módszerével vizsgálta meg. A templomban négy ponton elhelyezett háromdimenziós lézeres mérőeszközök adataiból elkészítették a templom belső digitális modelljét. Ezt az előadó 3D nyomtatott verzióban körbe is adta, hogy a közönség is kézbe vehesse a felmérés eredményét. A lézeres mérés, valamint az alapos templombejárás eredménye többek között az volt, hogy megállapították: a templom a barokk átépítés után nagyobb belmagassággal rendelkezett.

A következő szakaszban három tagozati ülés zajlott párhuzamosan: egy kora újkori, egy 19. századi, valamint egy 20. századi tematikájú szekció, melyeket egy rövid, 15 perces kávészünet szakított meg. A kora újkori szekcióban László István, az ELTE III. évfolyamos történelem szakos hallgatója Borsos Tamás marosvásárhelyi polgár, későbbi konstantinápolyi követ 1618–1620-as isztambuli diplomáciai útjáról beszélt, pontos képet alkotva arról, hogyan néztek ki egy erdélyi követ mindennapjai és teendői a Portán. Az erdélyi diplomáciai misszió azt akarta elérni az oszmán szultánnál, hogy ne kelljen az erdélyi fejedelemnek, Bethlen Gábornak átadni a tizenötéves háborúban (1591–1606) a töröktől elfoglalt határvárat, Jenőt, valamint a szorult anyagi helyzetű fejedelem adóhaladékot is ki szeretett volna eszközölni Sztambulban.

Az orosz irodalom világába vezette el a hallgatóságot Kádár Anna Katalin, II. évfolyamos debreceni történelem szakos hallgató A kárneváli világkép Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényében című előadásával. Megtudhattuk, hogy a karnevál fogalma azt az ambivalens narratív eszközt jelenti, amely a komolyságot, a tragikumot a nevettetéssel keveri, illetve azt, hogy ez a bomlott érzés, továbbá a főszereplő neve hogyan reflektál az orosz történelem 17. század eleji zűrzavaros időszakára. A kora újkori szekció következő előadója, Éliás János – szintén a Debreceni Egyetem hallgatója – Csanády György érmelléki főszolgabíró teológiai olvasmányai című előadásában a 18. századi művelt politikus életpályájával ismertette meg a közönséget. Csanády buzgó református volt, aki hitét és lelkészeit odaadóan védelmezte. Hitbuzgalma nem volt alaptalan, ugyanis könyvtára sokszínű teológiai művekkel rendelkezett, melyeket maga is olvasott. Forgatott morálteológiai, protestáns filozófiai és katolikus írásokat is, továbbá Szent Ágostontól a De civitate Dei is kedvelt olvasmányai közé tartozott.

Új szempontból mutatta be a magyar-velencei történelem egy szeletét Tímár Csenge, a Debreceni Egyetem V. évfolyamos hallgatója a Giralmo Priuli feljegyzései a Magyar Királyságról című prezentációjában. Az előadó Priuli velencei követ naplójának egy részét lefordította olasz nyelvről magyar nyelvre, annak érdekében, hogy érdekes információkat hámozhasson ki az 1499-től állandó jelleggel Budán működő diplomata írásaiból. A 16. század elején Magyarország déli határainak védelme egyre nehezebbé vált a budai udvar számára, ezért Velence, mivel őt is fenyegette az oszmán hódítás veszélye, állandó pénzbeli segélyt folyósított a magyar királynak. Többek között ezekről a segélyekről tud újat mondani számunkra Priuli naplója.

A kora újkori szekció utolsó előadója, Kalmár Zsombor, II. évfolyamos debreceni hallgató antropológiai hangvételű előadásában a kora újkor egyik ismert jelenségét, a boszorkányüldözést mutatta be. Boszorkányság és paráznaság a mentális univerzumban című előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy van-e összefüggés a boszorkányság és a szifilisz megjelenése között. Arra a válaszra jutott, hogy nincs köztük logikai kapcsolat, a boszorkányüldözéseket sokkal inkább a klimatikus viszonyok megváltozásával, a gabonaárak növekedésével magyarázhatjuk.

A 19. századi tagozati ülés keretei között Kalocsa József Nándor (ELTE) Tokaj-hegyaljai kivándorlás a filoxéra járvány tükrében című előadásában arra kereste a választ, hogy a filoxéra-járványnak volt-e hatása az Amerikai Egyesült Államokba történő kivándorlásra. Megállapításait statisztikákra és a Zemplén vármegyei alispáni iratokra alapozta. A szekció második előadójaként Sipos Zsanett, a Debreceni Egyetem hallgatója Peaky Blinders – Sorozat és valóság címmel a birminghami pengesapkásokról beszélt, akik a népszerű sorozatot is ihlették. Arra a kérdésre kereste a választ, hogy az alkotás történetileg mennyire pontos: a szereplői tényleg léteztek-e, és ha igen, milyenek voltak valójában; tapasztalhatóak-e időbeli eltérések a pengesapkások igazi története és a sorozat időhasználata között; végül, hogy valóban egész Birmingham városát uralták-e.

DE BTK Történettudományi Hallgatói Konferencia 2023
Sipos Zsanett előadása és a 19. századi szekció hallgatósága. Fotó: Varga Laura

Andrékó Tamás, a Debreceni Egyetem hallgatója Egy szerb–bolgár határvita második felvonása: a Bregovo-tárgyalások 1884 októbere és 1885 augusztusa között című előadásában a bregovói határincidenst megoldani hivatott tárgyalások színfalai mögé adott bepillantást. A prezentációban többek között szó volt arról, hogy milyen elképzelések és tervek születtek az eset kapcsán Szófiában és Belgrádban, valamint, hogy milyen szerepet játszott az Osztrák-Magyar Monarchia és Oroszország a feszültségek elsimításában. Végül Nagy Dávid Krisztián (DE) a 19. századi Szala község házassági és keresztszülői kapcsolatait elemezte egy 1868-as kataszteri felmérés adatai alapján.

A 20. századi szekcióülés egyik előadásában a Kodolányi János Egyetem hallgatója, Dudás Róbert Gyula azt vizsgálta, hogyan szólt bele az állam a katolikus egyház püspökeinek megválasztásába a Horthy-rendszerben, majd a szocializmus korszakában. Az Állami beavatkozás a katolikus főpapok kinevezésébe a 20. századi Magyarországon című előadás a főkegyúri jog körül forgott, ugyanis mindkét említett rezsim e régi uralkodói jogra hivatkozva igyekezett beavatkozni a főpapok kinevezésébe.

DE BTK Történettudományi Hallgatói Konferencia 2023
A konferenciát lezáró látogatás az egyetemi könyvtárban. Fotó: Varga Laura

Pásztor Levente, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hallgatója a miskolci 10-es honvéd gyalogezredhez kötődő, I. világháború utáni hagyományőrző tevékenységgel foglalkozott. A magyar királyi 10. honvéd gyalogezredhez kapcsolódó hagyományőrző tevékenységek a két világháború között című prezentációban az előadó korabeli újságokra, tanulmányokra és könyvrészletekre támaszkodva megállapította, hogy a miskolci gyalogezred emlékápoló tevékenysége kiemelkedő volt a korszakban. Paál Zoltán (DE) Pintér Jenő és Eckhardt Sándor historiográfiai vitájába nyújtott bepillantást, míg Lengyel Ádám – szintén a Debreceni Egyetem hallgatója – az 1945 utáni szovjet geopolitikát helyezte előadása centrumába.

A konferenciát záró fakultatív program a Debreceni Egyetem főépületében található Egyetemi és Nemzeti Könyvtár meglátogatása és értékes könyveinek megtekintése volt.

Kis László Levente

Ezt olvastad?

Március 15-e több mint egy ünnep. Ezen a napon egész Magyarország az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezik, előttük tiszteleg.
Támogasson minket