Lehár Ferenc, Puccini „majdnem-ellenfele”

Oszd meg másokkal is:

Portré

Október 24. a magyar operett napja, két okból is: egyrészt Kálmán Imre operettkomponista születésének, másrészt Lehár Ferenc halálának évfordulója. Lehár 75 éve ezen a napon szenderült öröklétre az ausztriai Bad Ischl-ben – de milyen élet előzte meg a fájdalommal, betegséggel teli végjátékot? Katonakarmester vagy operettkirály volt Lehár?

Ha röviden kellene válaszolnunk, akkor azt mondhatnánk: mindkettő.

Lehár Ferenc 1870. április 30-án született Komáromban (ez alkalomból minden év április 30-án megrendezik a Magyar Katonazene Napja című szakmai ünnepségsorozatot), mivel apja, Franz Lehár ekkor ott működött katonakarmesterként, s ott ismerkedett meg Neubrandt Krisztinával, későbbi feleségével. Gyermekük a keresztségben (a keresztelőt az 50. gyalogezred tábori lelkésze celebrálta május 4-én) a Ferenc Kristóf nevet kapta. Az ifjú Lehár gyermekkorát Pozsonyban, illetve Sopronban töltötte, főként németül beszélő apa és magyarul beszélő anya mellett – Lehár valamennyi forrás tanúsága szerint 12 éves koráig csak magyarul beszélt.

lehár
Lehár Ferenc 1906-ban. (Szerző: Ludwig Gutmann, Forrás: Wikimedia Commons)

1880-ban apja szolgálati áthelyezése miatt került a család Budapestre, ahol a fiatal Lehár a Nemzeti Zenedében Tomka István tanítványa lett, közben apja otthon tanította zongorázni, majd – mivel fiatal kora vagy nyelvtudásának hiányosságai miatt máshová nem vették fel – a prágai konzervatórium hegedű szakán tanult tovább, ahol a zeneszerzés felé Antonín Dvořák fordította. Végül azonban hegedűsként kellett befejeznie a konzervatóriumot, mert magánórákat zeneszerzésből az intézmény szabályai értelmében nem vehetett. Színházi hegedűsként, koncertmesterként igyekezett magát eltartani, majd 1888-ban apja invitálására szólóhegedűs lett Bécsben az Franz által dirigált katonazenekarban.

A két Lehár közötti súrlódások, illetve, mivel a szólóhegedűsi pozíció valószínűleg nem elégítette ki a tehetséges fiatal művészi igényeit, a losonci 25. gyalogezredhez benyújtott sikeres pályázatával 20 éves korától 12 éven át maga is katonakarmester lett, e mellett zenét is szerzett. Utóbbira szükség is volt, hiszen

a zenekar repertoárja meglehetősen szegényes volt – így Lehár indulókat komponált – ebben az időszakban születtek meg a Fries ezredes induló és a Pacor ezredes induló című művei.

1890-től Losoncon, Polában, Triesztben, Budapestben, Bécsben különböző katonazenekaroknál karmesterként működött.

Lehár Ferenc indulói még az operett műfaját nem kifejezetten kedvelők számára is ismerősek lehetnek, sőt, még azok számára is, akik nem töltöttek katonai szolgálatot – valamilyen közösségi (falusi, városi) rendezvényen, felvonulásokon biztosan valamennyien találkoztunk már indulókat játszó fúvószenekarokkal (akik pedig még zenéltek is ilyen zenekarban, az Indulókönyvből mélyen bevésődhetett a Lehár név, és az általa komponált, ezerszer is eljátszott dallamok).

1893-ban egy zenei pályázatot adott be, sikertelenül: Rodrigo című egyfelvonásos operája nem nyert támogatást; néhány évvel később pedig, 1896-ban bemutatott színpadi műve, a Kukuschka is csak félsikert aratott (kritikusai szerint hasonlóságot mutatott Mascagni: Parasztbecsület című alkotásával – s míg Lehár műve nem, Mascagni egyfelvonásosa az utókor által is széles körben ismert).

Annak ellenére, hogy katonakarmesterként körbeutazta az Oszták-Magyar Monarchiát, számos helyen állomásozott és több mint egy évtizedet eltöltött a szolgálatban, mégis inkább színházi zeneszerzőként képzelte el magát, és, hogy megvalósíthassa ezen törekvését, 1902-ben kilépett a hadseregből. 1902. november 21-én Bécsben mutatták be Bécsi asszonyok című első operettjét, majd három évvel később A víg özvegyet, amely máig talán legismertebb operettje.

Amit az operák nem hoztak el számára, az operettek igen:

Lehár Ferenc neve világszerte ismertté vált. A Luxemburg grófja (1909), a Cigányszerelem (1910), A mosoly országa (1929), a Giuditta (1934) máig ismert és színházak repertoárjain szerepelő művek.

Lehár összesen 31 operettet írt, ezek közül a legtöbb premierje Bécsben volt. A kor egyik legnagyobb operaszerzője, Puccini a történet szerint azt tartotta Lehárról, hogy ha az operák felé fordult volna, és abban ért volna el sikereket, akkor minden bizonnyal legnagyobb ellenfele lett volna – így azonban maradt a jó viszony, és az operettműfaj egyik legjelentősebb életműve.

lehár
A Lehár Villa Bad Ischl-ben (Kép forrása: Wikimedia Commons)

Lehár operettjeinek jelentősége nem csak abban áll, hogy újító szemlélettel igyekezett valódi embereket, sorsokat a színpadra írni, illetve prioritásként kezelte a magas színvonalú zeneszerzői, zenészi és színészi munkát egyaránt, hanem abban is, hogy könnyed stílusú

zenéje a szétszakadó, egymástól merőben eltérő ízlésű társadalmi rétegeket is képes volt közös nevezőre hozni.

Utolsó operettjét, a Giudditát 1934-ben komponálta – ekkor épp Berlinben élt, a második világháború után Zürichbe költözött, majd 1948-ban bekövetkező halála előtt nem sokkal tért vissza Bad Ischlbe. Halálában felesége, Sophie hirtelen bekövetkező halála, a gyász, és saját, romló állapota, gyomorrákja egyaránt közrejátszott. Végül 1948. október 24-én hunyt el, egykori villája Bad Ischl-ben ma már múzeum, és a katonakarmester-operettkirály művein keresztül mindannyiunk életének része maradt.

Ajánljuk megtekintésre a vietnámi származású Ninh Duc Hoang Long, az Operettszínház tenorjának előadásában Lehár Ferenc: A mosoly országa című operettjéből (melyben a művész Szu-Csong herceget alakítja) a Vágyom egy nő után című dalt (amely nem mellesleg a világ egyik legismertebb és legtöbbet előadott operettslágere):

Újkor.hu

Források:

A magyar, akit még Puccini is elismert: 13 izgalmas tény Lehár Ferencről. MÜPA Blog

Az operettkirály – 150 éve született Lehár Ferenc. komaromonline.sk

Lehár Ferenc. Magyar Életrajzi Lexikon.

Lehár Ferenc. Magyar Színházművészeti Lexikon.

Lehár Ferenc. Múlt-kor történelmi magazin.

Kálmánfi Gábor: Lehár Ferenc, a katonakarmester. Honvedelem.hu

MTI: 150 éve született Lehár Ferenc. Kultúra.hu 2020.04.30.

 

A borítóképen: Lehár Ferenc az 1930-as években, ismeretlen szerző felvétele. Forrás: Wikimedia Commons.

Ezt olvastad?

A zenetudós, zeneszerző és zongoraművész Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson, Torontál vármegye területén, mely ma már Romániához tartozik.
Támogasson minket