Levéltári források a 20. század történetéhez – ArchívNet
Lapozó rovatunk indulásakor célul tűztük ki, hogy nem teszünk különbséget a nyomtatott és az online folyóiratok között, hiszen a történelem megismeréséhez mindkét forma hozzásegíti társadalmunkat. Ezúttal együttműködő partnerünk, a Magyar Nemzeti Levéltár online megjelenő folyóiratát, az ArchívNet legújabb számát ajánljuk olvasóink figyelmébe, különösen akkor, ha az első világháborút követő nemzetiségi kérdések, vagy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása iránt érdeklődnek.

“A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.”
A 19. évfolyam első számának szerzői Gyarmati Enikő, Jeszenszky Géza, Kazareczki Noémi, Meruk József, Péterffy Gergely, Ungváry Krisztián és Wencz Balázs.
A szerkesztői előszóban a következő ajánlót olvashatjuk:
„Détruisez l’Autriche-Hongrie!”, azaz „Zúzzátok szét Ausztria–Magyarországot!” – adta ki a jelszót Edvard Beneš 1916-ban Párizsban megjelent, nagy visszhangot kiváltó könyvében. A későbbi csehszlovák állam egyik alapítója, az ekkor még emigrációban élő Beneš azt próbálta bizonyítani hamis propagandával, hogy a németek, a Habsburgok és a magyarok a történelem folyamán mindig is egy antidemokratikus abszolutizmust képviseltek, állandó jelleggel fenyegették a „csehszlovákokat”, sőt mi több, az egész emberiség legveszélyesebb ellenségeinek számítanak. Egykori tanárával majd harcostársával, Tomáš Garrigue Masarykkal együtt Beneš a német- és magyarellenes hangulat felfokozásával igyekezett meggyőzni Franciaország, valamint a többi antantállam közvéleményét és döntéshozó köreit a Monarchia feldarabolásának szükségességéről. Ehhez hasonló törekvések már korábban is megjelentek. Robert William Seton-Watson történészprofesszor, ismertebb nevén Scotus Viator, az „utazó skót”, kezdetben a Habsburg Monarchia lelkes híve volt, később annak éles bírálójaként a föderalizálást szorgalmazta, végül pedig a Birodalom szétrombolásának egyik élharcosa lett. Seton-Watsonnak a századelő magyarországi állapotai vizsgálata során minden tévedésével, túlzásával, magyarellenes előítéleteivel együtt ‒ amint azt összeállításunk első írásában Jeszenszky Géza is kiemeli ‒ sok kérdésben igaza volt. A korabeli magyar közvélemény és a hivatalos körök azonban elutasítóan fogadták minden bírálatát, értetlen és ellenséges légkört alakítottak ki vele szemben.A kettős monarchia és ezzel együtt a történeti Magyarország 1918. őszi felbomlása, az utódállamok létrejötte bonyolult, többtényezős folyamat eredménye volt. A központi hatalmak elveszítették az első világháborút, a soknemzetiségű birodalomban felerősödtek az elszakadási törekvések, a szomszédos kisállamok mértéktelen területi követeléseket fogalmaztak meg, a győztes nagyhatalmak pedig 1918 tavaszán-nyarán hosszas bizonytalankodás után véglegesen eldöntötték, hogy az Osztrák‒Magyar Monarchiának nincs helye az általuk elképzelt új Európa térképén. Gyarmati Enikő dokumentumközlése a szétesés „pillanatfelvételeit” nyújtja svájci követjelentések tükrében, hozzájárulva ezzel a felbomlásról alkotott külső kép rekonstruálásához.
Az összeállítás többi írása Budapest hídjainak 1945-ös felrobbantásával, a MÁV 1946-os helyzetével, Hruscsov 1958. évi tatabányai látogatásával, végül pedig a legendás huszárkapitány, Zubovits Fedor afrikai kalandozásaival foglalkozik.
Az új szám írásai még nem kerültek fel a folyóirat idővonalára, de az kifejezetten látványosan, és kreatívan mutatja meg a folyóirat cikkeinek tartalmát, ezzel kedvet csinál az online hasábok közötti szörfözéshez:
Ezt olvastad?
További cikkek
⹂Hercegek besúgója” vagy a 17. századi diplomácia nagy tudója? – Gregorio Leti
Farkis Tímea, a Pécsi Tudományegyetem Olasz Tanszékének vezetője másfél évtizede foglalkozik Gregorio Leti XVII. századi történész munkásságának elemzésével és bemutatásával (vö. Farkis 2008, 2011, 2019), aki saját néven és álnév […]
Ünnepi kötetpár Hermann Róbert 60. születésnapjára
„Emlékezzetek róla, ha újra csatára keltek” címmel kétkötetes tanulmánygyűjteményt adott ki a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum a HM Zrínyi Nonprofit Kft. keretében működő Zrínyi Kiadó közreműködésével Hermann Róbert 60. […]
Róma harcosa, avagy milyen az, amikor az ókorról történész ír regényt?
A történész vagy latinista nem tudja levetkőzni magát, még akkor sem, ha végre szakirodalom helyett szórakoztató irodalom olvasására adja a fejét. Engem a latin nyelv és kultúra középiskolás koromban fertőzött […]
Előző cikk
Másodsorban – Kormányzói helyettesek és kormányzóhelyettesek Fiumében
1910. december 1-jén Don Martineć apátot nagy megtiszteltetés érte, mikor Wickenburg István díszruhájában bevonult a fiumei dómba, hogy részt vegyen a kormányzói kinevezési alkalmából celebrált miséjén. Az ünnepségen, majd az […]