Levéltári források a 20. század történetéhez – ArchívNet

Oszd meg másokkal is:

Lapozó

Lapozó rovatunk indulásakor célul tűztük ki, hogy nem teszünk különbséget a nyomtatott és az online folyóiratok között, hiszen a történelem megismeréséhez mindkét forma hozzásegíti társadalmunkat. Ezúttal együttműködő partnerünk, a Magyar Nemzeti Levéltár online megjelenő folyóiratát, az ArchívNet legújabb számát ajánljuk olvasóink figyelmébe, különösen akkor, ha az első világháborút követő nemzetiségi kérdések, vagy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása iránt érdeklődnek.

Válogatás az ArhívNet 2019/1. számában közölt képekből

„A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.”

A 19. évfolyam első számának szerzői Gyarmati Enikő, Jeszenszky Géza, Kazareczki Noémi, Meruk József, Péterffy Gergely, Ungváry Krisztián és Wencz Balázs. 

A szerkesztői előszóban a következő ajánlót olvashatjuk:

„Détruisez l’Autriche-Hongrie!”, azaz „Zúzzátok szét Ausztria–Magyarországot!” – adta ki a jelszót Edvard Beneš 1916-ban Párizsban megjelent, nagy visszhangot kiváltó könyvében. A későbbi csehszlovák állam egyik alapítója, az ekkor még emigrációban élő Beneš azt próbálta bizonyítani hamis propagandával, hogy a németek, a Habsburgok és a magyarok a történelem folyamán mindig is egy antidemokratikus abszolutizmust képviseltek, állandó jelleggel fenyegették a „csehszlovákokat”, sőt mi több, az egész emberiség legveszélyesebb ellenségeinek számítanak. Egykori tanárával majd harcostársával, Tomáš Garrigue Masarykkal együtt Beneš a német- és magyarellenes hangulat felfokozásával igyekezett meggyőzni Franciaország, valamint a többi antantállam közvéleményét és döntéshozó köreit a Monarchia feldarabolásának szükségességéről. Ehhez hasonló törekvések már korábban is megjelentek. Robert William Seton-Watson történészprofesszor, ismertebb nevén Scotus Viator, az „utazó skót”, kezdetben a Habsburg Monarchia lelkes híve volt, később annak éles bírálójaként a föderalizálást szorgalmazta, végül pedig a Birodalom szétrombolásának egyik élharcosa lett. Seton-Watsonnak a századelő magyarországi állapotai vizsgálata során minden tévedésével, túlzásával, magyarellenes előítéleteivel együtt ‒ amint azt összeállításunk első írásában Jeszenszky Géza is kiemeli ‒ sok kérdésben igaza volt. A korabeli magyar közvélemény és a hivatalos körök azonban elutasítóan fogadták minden bírálatát, értetlen és ellenséges légkört alakítottak ki vele szemben.A kettős monarchia és ezzel együtt a történeti Magyarország 1918. őszi felbomlása, az utódállamok létrejötte bonyolult, többtényezős folyamat eredménye volt. A központi hatalmak elveszítették az első világháborút, a soknemzetiségű birodalomban felerősödtek az elszakadási törekvések, a szomszédos kisállamok mértéktelen területi követeléseket fogalmaztak meg, a győztes nagyhatalmak pedig 1918 tavaszán-nyarán hosszas bizonytalankodás után véglegesen eldöntötték, hogy az Osztrák‒Magyar Monarchiának nincs helye az általuk elképzelt új Európa térképén. Gyarmati Enikő dokumentumközlése a szétesés „pillanatfelvételeit” nyújtja svájci követjelentések tükrében, hozzájárulva ezzel a felbomlásról alkotott külső kép rekonstruálásához.

Az összeállítás többi írása Budapest hídjainak 1945-ös felrobbantásával, a MÁV 1946-os helyzetével, Hruscsov 1958. évi tatabányai látogatásával, végül pedig a legendás huszárkapitány, Zubovits Fedor afrikai kalandozásaival foglalkozik.

Az új szám írásai még nem kerültek fel a folyóirat idővonalára, de az kifejezetten látványosan, és kreatívan mutatja meg a folyóirat cikkeinek tartalmát, ezzel kedvet csinál az online hasábok közötti szörfözéshez:

Ezt olvastad?

A 2024-es premiernaptárban még sok a homályos folt, de annyi már most látszik, hogy idén sem maradnak monumentális alkotások nélkül
Támogasson minket