Megszállás vagy segítségnyújtás – Félelmek és reakciók a ’68-as Magyarországon

Egy olyan mérvű és fontosságú történelmi esemény, mint amilyen az 1968-as, Csehszlovákia elleni intervenció, komoly reakciókat vált ki, nyomokat hagy maga után. A hadtörténeti események tárgyalásakor fontos feltárni, hogy a hátország és a civil lakosság miként viszonyul az adott konfliktushoz, miként reagál annak cselekményeire. Farkas Gyöngyi történész-muzeológus Megszállás vagy segítségnyújtás. A Csehszlovákia elleni intervenció fogadtatása Magyarországon 1968-ban című könyve éppen ezt a célt tűzte ki maga elé. Véleményem szerint jó érzékkel választott témát, mivel a Csehszlovákia elleni intervenciót ebből az aspektusból nem sokan vizsgálták eddig. A kötet nemcsak ebből a szempontból hiánypótló: vállalt célján túl a Kádár-korszak társadalom- és mentalitástörténetét is jobban megismerhetjük általa.

A szerző a könyv elején ismerteti a téma kutatásának lehetőségeit, forrásait, külön kitérve az állambiztonsági szervek által keletkeztetett források kutatásának sajátosságaira. Kiemelt figyelmet szán arra, hogy az általa használt, főleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából származó dokumentumok, adatai önmagukban viszonylag torznak számítanak ebben a témában. Ennek ellenére – a magyarországi politikai és társadalmi rendszer jellegzetességei miatt – ezek a túlnyomórészt titkosszolgálati és nyomozati anyagok betekintést nyújtanak az akkori magyar lakosság érzéseibe, gondolataiba a bevonulást illetőleg. Véleményem szerint a szerző az ebből fakadó nehézségeket jól átlátta, a narratíváját és kutatási módszertanát ezek alapján alakította ki.

Prága, 1968. Forrás: Fortepan / Konok Tamás id.

Farkas Gyöngyi nem hagyta ki a kínálkozó lehetőséget, hogy könyvében bemutassa a korabeli eseményekkel kapcsolatos magyarországi tájékozódási lehetőségeket. Ismerteti a magyar állampárt, az MSZMP megközelítését és koncepcióját a bevonulással kapcsolatos sajtókommunikációban, és felvázolja annak hibáit, hiányosságait. Azon hibákat, amelyek miatt a magyar lakosság egy jó része elkezdte a környező országok a magyar központi irányvonaltól esetenként eltérő hangvételű rádióadóit hallgatni, hogy a hírtelen bekövetkező bevonulás miatti információs igényét valamelyest enyhítse. Ennek az aspektusnak az ismertetése jelenlegi kutatásaimmal szoros összhangba hozhatóan mutatja be azt, hogy a magyar politikai és katonai vezetés számára miért is volt fontos a rádiófelderítés mint eszköz alkalmazása a bevonulás során. Az ebben a könyvben ismertetett ügynöki jelentésekben szereplő, a lakosságtól hallott rádióhír-tartalmak egybevágnak a nyugati és csehszlovák rádióadók adásainak megfigyelésével és feldolgozásával gyűjtött adatokkal. Azt is jól érzékelteti a szerző, hogy milyen hatással lehetettek ezen hírszolgáltatók a magyar lakosság véleményére, sőt, lehetséges álláspontjaikat kategorizálja is.

Emellett a Magyar Néphadsereg katonáinak és a magyar ellenőrzés alá vont területek lakosságának a korabeli véleményét is bemutatja. Ebben elsősorban a politikai helyettesek és politikai munkások által, a HM Politikai Főcsoportfőnökség számára készített összefoglaló és napi jelentések szolgáltak forrásául. A könyv olvasása során egyedül ennél a résznél merült fel bennem kritika. Véleményem szerint a szerző túl nagy jelentőséget tulajdonít a katonák egyes negatív véleményeinek, illetve a bevonulást követően fellépő fegyelmi problémáknak, és ez torzíthatja a kialakítani kívánt képet a magyar katonák hozzáállásáról. Természetesen nem vonhatjuk kétségbe, ha a források szerint a magyar katonák és tisztek részéről elhangzottak olyan állítások, amelyek keményebb fellépést szorgalmaztak a csehszlovákokkal szemben. Ennek ellenére komoly kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy a helyzet megoldására súlyos atrocitásokra lett volna képes jelentős részük a bevonulást követő hetekben, hónapokban. Ezen vélemények, megjegyzések az eddigi kutatási tapasztalataim alapján inkább csak elszórt, eseti jellegű megnyilatkozások lehettek, mint a katonák körében általánosságban elfogadott, végrehajtandónak tartott gondolatok.

Rádiózó katonák 1968-ban. Forrás: Fortepan / Rádió és Televízió Újság

Az általános fegyelmi lazulás egy hadba vonuló, de már megszállási feladatokat ellátó sereg esetében nem szokatlan jelenség a hadtörténetben. Több kutatás és forrás is igazolja, hogy ez esetben is előfordultak atrocitások, fegyelmezetlenségek, fegyverbalesetek és disszidálási kísérletek. Ezzel párhuzamosan a magyar katonai rendfenntartás és hadbíráskodás igyekezett megfelelően kezelni és elítélni a fellépő bűncselekményeket.

A szerző, Farkas Gyöngyi a könyvében több példát bemutat arról, hogy mi történt azokkal, akik a bevonulással kapcsolatban aktívabban, cselekvőbben léptek fel, mint a többség. Nem mindegyik példa főszereplője lépett fel tipikusan rendszerellenesen, például röplapterjesztéssel. Olyan eset is előfordult, hogy valaki táviratos formában nyilvánította ki nemtetszését az államhatalom felé, de már az efféle tett is eljárást vont maga után a kádári Magyarországon.  A szerző a vizsgálati iratok nyomán jó érzékkel, kellő forráskritikával, sikeresen rekonstruálja ezeket az eseteket, mutatja be az adott élethelyzeteket, cselekményeket, az elkövetők gondolatait, védekezését, és a hatalom reakcióját.

Összességében elmondható, hogy Farkas Gyöngyi elérte a könyv bevezetésében felvázolt célokat. A magyar lakosság bevonulással kapcsolatos véleményét érdekesen, olvasmányos formában tette közzé a közönség számára, mindezt szakmailag korrekt és megalapozott módszertannal és hozzáállással bemutatva. Akiket érdekel az 1968-as csehszlovákiai bevonulás és a korabeli magyar társadalom, annak ajánlom könyvét olvasásra és használatra. Remélem, hogy a szerzőtől hasonló témában még olvashatunk további publikációkat.

Csík Ádám Lajos

Az ismertetett kötet adatai: Farkas Gyöngyi: Megszállás vagy segítségnyújtás. A Csehszlovákia elleni intervenció fogadtatása Magyarországon 1968-ban. Pécs–Budapest, Kronosz Kiadó–Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2019. 218 oldal.

 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-19-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának szakmai támogatásával készült.

Ezt olvastad?

A rádiót nemcsak hallgatjuk, hanem mint technológia meghatározza mai életvitelünket. Csak gondoljunk bele, hogy internetünket wifin keresztül osztjuk meg, és