Óda a rádióhoz – A láthatatlan fény

Anthony Doerr Pulitzer-díjas regényének adaptációja 2023 november óta érhető el a Netflix kínálatában. A legnagyobb részben Budapesten forgatott minisorozat azóta kapott hideget-meleget. Sokak szerint a pozitívumok egyáltalán nem állnak arányban az anyagi ráfordítással. A több szempontból klisés második világháborús filmalkotás, azonban mégis tud szerethető lenni.

A sztori történelmi háttere Saint-Malo 1944 nyarán zajló szövetségesek általi bombázása. A normandiai partraszállást követően előrenyomuló csapatok elől menekülő németek a tengerparti kikötővárosba húzódtak és azt erőddé alakították. A röplapos figyelmeztetést követően először 1944. augusztus 6-án hullottak amerikai lövedékek a városra. A helyőrség végül szeptember 2-án kapitulált, addigra a bombázások következtében a történelmi város 85%-a elpusztult, újjáépítése egészen 1972-ig elhúzódott.

(Forrás: imdb.com)

Steven Knight formált forgatókönyvet A láthatatlan fény című regényből (részletek), a rajongók bosszúságára több helyen is belenyúlva annak történetszövésébe. Mindez nem szokatlan az adaptációk esetében, ahol a dramaturgia mindig győz az eredeti verzió felett. Mind a négy epizódot Shwan Levy rendezte, aki saját bevallása szerint is olyan veterán arcokat szeretett volna megnyerni a fiatal, eddig kevéssé ismert színészek mellé, akik a képernyő elé vonzzák a nézőket.

 

Sikerült szerződtetnie Hugh Lauriet (pl. Doktor House), aki a poszttraumás stressz szindrómában szenvedő első világháborús veteránt, Etienne LeBlanc-t formálta meg. A legkisebb zajtól is megrettenő, a padláson önkéntes szobafogságba és orgona illatba burkolózó figura a cserfes vak leány hatására bújt ki „osztrigapáncéljából”, hogy Saint-Malo város titkos ellenálló hálózatának kulcsfigurájává lépjen elő. A szobafogság évei azonban nem múltak el tétlenül és hatástalanul. A tiltott frekvencián sugárzott adásaiban a Professzor ugyanis évtizedeken keresztül ültette el a tudomány és a szépség szeretetét hallgatóiban. A rádió az önkifejezés eszköze volt, menedék a rossz emlékektől, megmerítkezés a jókban, társ a magányban.

A Professzor (Forrás: imdb.com)

Mark Ruffalo (pl. Hulk) játszotta Daniel LeBlanc figuráját, akinek a párizsi Természettudományi Múzeum lakatosaként nagy szerepe volt abban, hogy a drágakövek biztonságban legyenek. Ha hitt a babonákban, átkokban (és apró arcrándulásai erre utaltak), akkor hibáztathatta magát, amiért puszta kézzel érintette meg a Lángok tengerét. Feleségét elvesztette, lánya látássérült lett. A német invázió elől Párizsból rokonaihoz, Saint-Maloba menekítette kislányát, aki számára megépítette a város makettjét, hogy megtanítsa az abban való tájékozódást. Végzete Reinhold von Rumpel (Lars Eidinger) SS tiszt volt, aki gyógyíthatatlan betegségéből csak egy kiutat látott, megszerezni a mágikus gyémántot, a Lángok tengerét, amely tulajdonosának örök életet biztosíthatott. Az egyik legjobb alakítás az övé a filmben, a legkevésbé sematikus náci tisztábrázolás neki jutott. Egyszerre volt szenvtelenül brutális és kétségbeesetten elesett, magányos, emberi. Számára a tiltott frekvencia az utat mutatta a túlélés egyetlen esélyéhez.

(Forrás: imdb.com)

Marie-Laure LeBlanc szerepébe a látássérült színésznő, Aria Mia Loberti bújt. Édesanyja elvesztése után, az elsötétülő világban az apró leánynak két stabil támasza volt. Az érzékelés új módjaira tanítgató édesapa és a világmindenség titkaiba beavató Professzor. Szinte minden este a titkos frekvenciát hallgatta, ez volt a kapocs a külvilággal. Felcseperedve azt vállalta, hogy a bombázott városban is minden nap lesz adás. Felcsendültek Jules Verne Nemo kapitányának kijelölt sorai, amelyből a szövetséges csapatok dekódolhatták a másnap bombázandó helyszíneket. Ekkor a rádió a harc eszköze lett, jelzés a távolba szakadt apának, hogy még mindig várnak rá.

(Forrás: imdb.com)

Werner Pfenninget (Louis Hofmann) egész életében különleges kapcsolat fűzte a rádióhoz. Valami zsigeri érzéke volt ahhoz, hogy a leglehetetlenebb alkatrészek felhasználásával eszkábáljon működő rádiót. Lelencgyerekként a Professzor adásai jelentették számára a vigaszt, a reményt, hogy a világ több, mint amit közvetlenül tapasztal. Természetesen a német hadsereg hamar észrevette az árvaházban folyó illegális rádiótevékenyéget, és a maga céljai érdekében állami nevelőintézetbe helyezte a fiút. Itt a legbrutálisabb beavatási szertartások és kiképzési programok segítségével törekedtek arra, hogy gondolkodás nélküli parancsvégrehajtó gépezetet faragjanak belőle. A leggyorsabban ő tudott rádiót összeszerelni és hamarosan megtanulta hogyan lehet irányt és távolságot meghatározni rádióhullámok segítségével. A rádió tehát karrierlehetőséget, presztízst biztosított számára. Szakértelme közvetve azonban tucatnyi illegális rádiótevékenységet folytató számára a halált jelentette. Saint-Maloba kerülve a gyermekkorban áhítattal hallgatott frekvencia újra felcsendült, létezésének elhallgatása árulás volt, főbenjáró bűn, a védelme érdekében (immáron közvetlenül, személyesen) elkövetett gyilkosság erkölcsi teher.

(Forrás: imdb.com)

A végkifejlet kissé elkapkodott és erőltetett lett. A főgonosz persze a cél előtt elbukott. Megvolt a katarzis és a rádiós fiú eljutott a gyermekkora óta elképzelt szentélybe, beleülhetett a Professzor székébe és találkozhatott azzal a lánnyal, akinek a hangja az egyetlen reménysugarat jelentette a pusztuló városban. A „szerelmi szál” beleerőltetése egy csókjelenet erejéig a lezárásba nem feltétlenül hiányzott. Miért feltételezzük, hogy egy hetek óta a bombázott Saint-Maloban tengődő német rádiós felderítő és egy a francia ellenállás kötelékében illegális rádióadást sugárzó vak lány azonnal egymás karjába omlik, miután kiderül, hogy ugyanannak az imádott Professzornak az adásain nőttek fel? Mindezt alig 5 perccel azután, hogy a lányt két egyenként is bénítóan traumatikus élmény érte…

(Forrás: imdb.com)

Ajánlom a 4 részes sorozatot azoknak,

akik nem ijednek meg attól, ha egy történet „lassabban indul be”.
akik szeretik a minőségi operatőri, világosítói munkát, látványos képeket.
akik egy történelmi tablóba helyezett drámai történetre vágynak.
akik szeretik a finom humort (pl. múzeumi restaurátor által gyártott hamis iratok).
akik értik/sejtik/tudják, hogy mennyire különböző sorsú emberek lehetnek egy hullámhosszon.

Árvai Tünde

Ezt olvastad?

Tavaly volt nyolcvan éve, hogy a brit RAF (Royal Air Force) Bombázó Parancsnoksága az 1943. július 24-ről 25-re virradó éjszaka
Támogasson minket