Szabadulószínház – magyar hősök a színpadon
Március végén sok más sajtótermék mellett portálunk is hírt adott arról, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), a Millenáris és az Ülj Közelebb Produkció együttműködésében új színpadi mű született a Magyar hősök. Elfeledett életutak a 20. századból című kötet nyomán. A nagymarosi Vénégy Fesztivál és Színházi Találkozó keretében, az Ártér Művészeti Szabadegyetemen érdekes pódiumbeszélgetést rendeztek 2022. június 25-én, szombaton, amelynek során Fodor Endre moderátor Földváryné Kiss Rékát, a NEB elnökét, Seres Tamást, a Magyar hősök. Szabadulószínház című színmű rendezőjét és Kopek Janka színművészt, a darab egyik szereplőjét kérdezte a színdarab kulisszatitkairól, hátteréről.

A színpadi mű alapjául a Magyar hősök. Elfeledett életutak a 20. századból című kötet szolgált, amely a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Mathias Corvinus Collegium és a Mandiner közös kiadásában jelent meg azzal a céllal, hogy olyan, többségében elfeledett hősnek állítson emléket, akik a kommunizmus évtizedei alatt nem válhattak a közösségi emlékezet részévé.
A Magyar hősök. Szabadulószínház című darabban a kötetben szereplő életrajzok közül hatot ismerhetnek meg a nézők: Brusznyai Árpádné Honti Ilonát, Gérecz Attilát, Kiss Sándort, Olofsson Placidot, Richter Gedeont és Salkaházi Sárát. Személyüket hosszas egyeztetés után, kompromisszumok sorát kötve választották ki. Vannak köztük olyanok, akiknek a szerepvállalásukért cserébe életükkel kellett fizetniük, de olyanok is, akik végül túlélték a megpróbáltatásokat. Helyet kaptak köztük férfiak és nők, idősebbek és fiatalabbak, a mai közvélemény számára aránylag ismertebbek és kevésbé ismertek, nyilasok és kommunisták üldözöttjei egyaránt.
A színművészek számára óriási kihívást jelentett a Magyar hősök. Szabadulószínház című darabban vállalt szereplés. El kellett játszaniuk egy diákot (illetve Csuja Imrének a kísérőtanárt), egy történelmi szereplőt adott jelenet főszereplőjeként, de mellékszereplőként is helyt kellett állni a többiek jeleneteiben. A darab összepróbálása így hosszabb időt vett igénybe az átlagosnál.
A darab párbeszédjeit úgy állították össze, hogy ne hassanak didaktikusan, minél élőbbek és hihetőbbek legyenek. Igyekeztek olyan színművet írni, amely bár nemcsak a fiatalabb nemzedéknek szól, mégis elsősorban ennek tagjait szólítja meg. Az alkotók szándéka szerint a darab megtekintése segítheti a diákokat a történelem megértésében, s az életrajzok bemutatásával alulnézetből világítja meg a krízishelyzetekben hozott egyéni döntések fontosságát és következményeit.
A beszélgetés szereplői hangsúlyozták, hogy a műnek olyan célja is van, hogy olvasásra ösztönözze a nézőt. Ezt teszem most én is: a Magyar hősök. Elfeledett életutak a 20. századból című kötet bemutatójáról írt korábbi cikkünk ide, a könyv ismertetője ide, míg a darab bemutatásáról hírt adó sajtóközlemény ide kattintva olvasható el.
Ezt olvastad?
További cikkek
Beszámoló a Sors mint tapasztalat (1945–1989) című műhelykonferenciáról
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös Vidéktörténeti Témacsoportja a Sárospataki Református Teológiai Akadémia társrendezésében 2023. május 18–19-én Sors mint tapasztalat (1945–1989) címmel műhelykonferenciát tartott Sárospatakon. A témacsoport […]
Múlt, jelen, s jövő – Jubileum a PTE BTK Történettudományi Intézetében
A Pécsi Tudományegyetem fontos jubileumi napokon van túl; az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözésének 100., a Pedagógiai Főiskola létrejöttének 75., a Bölcsészettudományi Kar fennállásának 30., a pécsi egyetemi képzésnek pedig 40. […]
A szabadság gyermekei – A VII. Regionális Honismereti és Helytörténeti Tanári Műhely
2023. március 31-én A szabadság gyermekei címmel immár hetedik alkalommal rendezték meg Szegeden a nagy hagyományokkal bíró Regionális Honismereti – Helytörténeti Tanári Műhelyt a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület és a […]
Előző cikk
A második búr háború, avagy hadviselés egy új korszak határán
A 19. század második felében, az afrikai kontinens területeinek gyarmatosításáért zajló nagyhatalmi „versenyfutás” egyik utolsó felvonását jelentette az 1899. október 11-én kirobbanó második angol–búr háború. A konfliktus fő mozgatórugója az […]