Szabadulószínház – magyar hősök a színpadon

Március végén sok más sajtótermék mellett portálunk is hírt adott arról, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), a Millenáris és az Ülj Közelebb Produkció együttműködésében új színpadi mű született a Magyar hősök. Elfeledett életutak a 20. századból című kötet nyomán. A nagymarosi Vénégy Fesztivál és Színházi Találkozó keretében, az Ártér Művészeti Szabadegyetemen érdekes pódiumbeszélgetést rendeztek 2022. június 25-én, szombaton, amelynek során Fodor Endre moderátor Földváryné Kiss Rékát, a NEB elnökét, Seres Tamást, a Magyar hősök. Szabadulószínház című színmű rendezőjét és Kopek Janka színművészt, a darab egyik szereplőjét kérdezte a színdarab kulisszatitkairól, hátteréről.

Fodor Endre, Kopek Janka, Seres Tamás, Földváryné Kiss Réka. A szerző fotója
Fodor Endre, Kopek Janka, Seres Tamás, Földváryné Kiss Réka

A színpadi mű alapjául a Magyar hősök. Elfeledett életutak a 20. századból című kötet szolgált, amely a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Mathias Corvinus Collegium és a Mandiner közös kiadásában jelent meg azzal a céllal, hogy olyan, többségében elfeledett hősnek állítson emléket, akik a kommunizmus évtizedei alatt nem válhattak a közösségi emlékezet részévé.

A Magyar hősök. Szabadulószínház című darabban a kötetben szereplő életrajzok közül hatot ismerhetnek meg a nézők: Brusznyai Árpádné Honti Ilonát, Gérecz Attilát, Kiss Sándort, Olofsson Placidot, Richter Gedeont és Salkaházi Sárát. Személyüket hosszas egyeztetés után, kompromisszumok sorát kötve választották ki. Vannak köztük olyanok, akiknek a szerepvállalásukért cserébe életükkel kellett fizetniük, de olyanok is, akik végül túlélték a megpróbáltatásokat. Helyet kaptak köztük férfiak és nők, idősebbek és fiatalabbak, a mai közvélemény számára aránylag ismertebbek és kevésbé ismertek, nyilasok és kommunisták üldözöttjei egyaránt.

A színművészek számára óriási kihívást jelentett a Magyar hősök. Szabadulószínház című darabban vállalt szereplés. El kellett játszaniuk egy diákot (illetve Csuja Imrének a kísérőtanárt), egy történelmi szereplőt adott jelenet főszereplőjeként, de mellékszereplőként is helyt kellett állni a többiek jeleneteiben. A darab összepróbálása így hosszabb időt vett igénybe az átlagosnál.

A darab párbeszédjeit úgy állították össze, hogy ne hassanak didaktikusan, minél élőbbek és hihetőbbek legyenek. Igyekeztek olyan színművet írni, amely bár nemcsak a fiatalabb nemzedéknek szól, mégis elsősorban ennek tagjait szólítja meg. Az alkotók szándéka szerint a darab megtekintése segítheti a diákokat a történelem megértésében, s az életrajzok bemutatásával alulnézetből világítja meg a krízishelyzetekben hozott egyéni döntések fontosságát és következményeit. 

 

A beszélgetés szereplői hangsúlyozták, hogy a műnek olyan célja is van, hogy olvasásra ösztönözze a nézőt. Ezt teszem most én is: a Magyar hősök. Elfeledett életutak a 20. századból című kötet bemutatójáról írt korábbi cikkünk ide, a könyv ismertetője ide, míg a darab bemutatásáról hírt adó sajtóközlemény ide kattintva olvasható el.

Szőts Zoltán Oszkár

Ezt olvastad?

A budai várban sétálgatva az egyik épület falán emléktáblára lehetünk figyelmesek, amelynek felirata a következő: „Ebben az épületben dolgozott Angelo