Szabadulószínház – magyar hősök a színpadon
Március végén sok más sajtótermék mellett portálunk is hírt adott arról, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), a Millenáris és az Ülj Közelebb Produkció együttműködésében új színpadi mű született a Magyar hősök. Elfeledett életutak a 20. századból című kötet nyomán. A nagymarosi Vénégy Fesztivál és Színházi Találkozó keretében, az Ártér Művészeti Szabadegyetemen érdekes pódiumbeszélgetést rendeztek 2022. június 25-én, szombaton, amelynek során Fodor Endre moderátor Földváryné Kiss Rékát, a NEB elnökét, Seres Tamást, a Magyar hősök. Szabadulószínház című színmű rendezőjét és Kopek Janka színművészt, a darab egyik szereplőjét kérdezte a színdarab kulisszatitkairól, hátteréről.

A színpadi mű alapjául a Magyar hősök. Elfeledett életutak a 20. századból című kötet szolgált, amely a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Mathias Corvinus Collegium és a Mandiner közös kiadásában jelent meg azzal a céllal, hogy olyan, többségében elfeledett hősnek állítson emléket, akik a kommunizmus évtizedei alatt nem válhattak a közösségi emlékezet részévé.
A Magyar hősök. Szabadulószínház című darabban a kötetben szereplő életrajzok közül hatot ismerhetnek meg a nézők: Brusznyai Árpádné Honti Ilonát, Gérecz Attilát, Kiss Sándort, Olofsson Placidot, Richter Gedeont és Salkaházi Sárát. Személyüket hosszas egyeztetés után, kompromisszumok sorát kötve választották ki. Vannak köztük olyanok, akiknek a szerepvállalásukért cserébe életükkel kellett fizetniük, de olyanok is, akik végül túlélték a megpróbáltatásokat. Helyet kaptak köztük férfiak és nők, idősebbek és fiatalabbak, a mai közvélemény számára aránylag ismertebbek és kevésbé ismertek, nyilasok és kommunisták üldözöttjei egyaránt.
A színművészek számára óriási kihívást jelentett a Magyar hősök. Szabadulószínház című darabban vállalt szereplés. El kellett játszaniuk egy diákot (illetve Csuja Imrének a kísérőtanárt), egy történelmi szereplőt adott jelenet főszereplőjeként, de mellékszereplőként is helyt kellett állni a többiek jeleneteiben. A darab összepróbálása így hosszabb időt vett igénybe az átlagosnál.
A darab párbeszédjeit úgy állították össze, hogy ne hassanak didaktikusan, minél élőbbek és hihetőbbek legyenek. Igyekeztek olyan színművet írni, amely bár nemcsak a fiatalabb nemzedéknek szól, mégis elsősorban ennek tagjait szólítja meg. Az alkotók szándéka szerint a darab megtekintése segítheti a diákokat a történelem megértésében, s az életrajzok bemutatásával alulnézetből világítja meg a krízishelyzetekben hozott egyéni döntések fontosságát és következményeit.
A beszélgetés szereplői hangsúlyozták, hogy a műnek olyan célja is van, hogy olvasásra ösztönözze a nézőt. Ezt teszem most én is: a Magyar hősök. Elfeledett életutak a 20. századból című kötet bemutatójáról írt korábbi cikkünk ide, a könyv ismertetője ide, míg a darab bemutatásáról hírt adó sajtóközlemény ide kattintva olvasható el.
Szőts Zoltán Oszkár
Ezt olvastad?
További cikkek
Széchenyi és Kossuth karikatúrán: Félreértések története történészszemmel – Velkey Ferenc előadása
Hogyan jelent meg a kollektív emlékezetben a Széchenyit, Kossuthot és a „szamarat” ábrázoló karikatúra, illetve annak félreértelmezése? Valóban Széchenyi és Kossuth vitáját ábrázolja? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket járt körül […]
Szabadság-e a szabadulás? Amnesztiák, rehabilitációk és szabadon bocsátások (1953, 1963)
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Magyar Börtönügyi Társaság Szabadság-e a szabadulás? Amnesztiák, rehabilitációk és szabadon bocsátások (1953, 1963) címmel konferenciát rendezett 2023. november 30-án. A rendezvényt élőben közvetítette a Nemzeti Emlékezet […]
Hadszervezés a 14. századi Itáliában és azon túl – konferenciabeszámoló
2023. november 17-én a Debreceni Egyetemen rendezte meg a HUN-REN–DE Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete kutatócsoport éves konferenciáját Hadszervezés a 14. századi Itáliában és azon túl címmel. Az előadássorozat a […]
Előző cikk
A második búr háború, avagy hadviselés egy új korszak határán
A 19. század második felében, az afrikai kontinens területeinek gyarmatosításáért zajló nagyhatalmi „versenyfutás” egyik utolsó felvonását jelentette az 1899. október 11-én kirobbanó második angol–búr háború. A konfliktus fő mozgatórugója az […]