Szulejmán szultán turbéki sírkomplexumának rekonstrukciója
A Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség, valamint Szigetvár Város Önkormányzata között Hóvári János, akkori ankarai nagykövet közvetítésének köszönhetően született megállapodás 2013-ban arról, hogy a hódoltság korabeli Magyarország egyedülálló létesítménye, Szulejmán szultán egykori síremléke és az azt övező épületegyüttes feledésbe merült helyszínét felderítsék és régészeti feltárását elvégezzék. A feladat végrehajtására a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője, Pap Norbert által vezetett Zrínyi–Szulejmán Kutatócsoport szakértői kaptak megbízást.
A munka komplex földrajzi és interdiszciplináris kutatói szemléleten alapuló vizsgálati módszerek alkalmazásával vette kezdetét 2012 végén. Ennek eredményeként a szigetvár-turbéki szőlőhegyen sikerült lehatárolni azt a területet, amelynek centrumában 2014–2015-ben geofizikai vizsgálatokkal három épületet, az egykori türbét, a dzsámit és a derviskolostort is azonosították. A 2015-től jelentős összegű magyar kormányzati támogatással az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának intézményi keretei között, Fodor Pál és Pap Norbert kutatásvezetők irányításával zajló munka eredményeként még ebben az évben sor került a türbe, azt követően pedig a további, már említett építmények alapjainak a feltárására.
A vizsgálati eredmények, illetve a régészeti lelőhely kiemelkedő történelmi-kulturális jelentősége vezetett ahhoz, hogy Magyarország Kormánya 2017-ben kormányhatározatban rendelkezett az addig felszínre került és a későbbiekben feltárt műemlék- és leletegyüttes megőrzésének végrehajtásáról, továbbá egy szabadtéri bemutatóhelyet és látogatóközpontot is magában foglaló kulturális-turisztikai központ tervezésének megindításáról.
A feltárások során a fent említett épületmaradványok mellett 2016-ban és 2019-ben a komplexumot övező palánkfal védőárkának, illetve az őrség barakkjának a helyét is sikerült azonosítani. A kutatómunka eredményeként az is bizonyossá vált, hogy a jelentős zarándokforgalmat lebonyolító helyhez a palánkon túl muszlim és keresztény lakónegyed is kapcsolódott. Ezek feltárása az elkövetkező évek feladata lesz.
A kutatási eredmények szemléletesebb megjelenítése érdekében, több éves munkával, a forráselemzés és a Hancz Erika vezette ásatás során előkerült leletek, valamint a terepi természettudományos vizsgálatok szolgáltatta újabb és újabb adalékok felhasználásával – számos szaktanulmány mellett – elkészült az egykori sírkomplexum háromdimenziós animációja is. Ennek szakmai hátterét, a türbeerőd épített környezetének Pap Norbert és Kitanics Máté által elvégzett – a korabeli írott forrásokra, térképi ábrázolásokra, illetve régészeti eredményekre és építészeti analógiákra támaszkodó – rekonstrukciója, Gyenizse Péter térinformatikai modellezése és a Sümegi Pál paleontológus professzor irányításával zajló környezettörténeti vizsgálatok eredményei adták.
Ezek ismeretében látott neki a Történelmi Animációs Egyesület Baltavári Tamás vezetésével a szigetvár-turbéki sírkomplexum digitális 3D-rekonstrukciójának. Speciális technikával, a legjobban fejlődő „unreal” számítógépes játékmotorral dolgoztak. A munka első fázisában a történeti adatok alapján 3D-grafikusok készítették el az építészeti- és tájelemek 3D-modelljeit, majd az említett programban történt meg a sírkomplexum berendezése és a környezet elkészítése. Ezt követte a „fényelés”, a víz, a füst és egyéb effektek, valamint a karakterek, a növények, állatok és animációk beépítése, majd a virtuális operatőri, vágó- és hangmérnöki munkák. A technika előnye, hogy a felépített világ legószerűen, rugalmasan módosítható, bővíthető, a végeredmény könnyen igazítható a VR-technikához, vagy átalakítható akár interaktív számítógépes programmá is.
A projekt eredményeképpen született látványterveket most az Újkor.hu olvasói is megtekinthetik.
Zagyi Nándor
Ezt olvastad?
