Washington, New York, Boston – Két történész vendégségben a magyar közösségeknél
2019 október 16. és november 19. között egy hónapos előadókörúton vett részt Katona Csaba, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos munkatársa és Tar Ferenc, a Hévízi Bibó István Gimnázium és Kollégium tanára az Amerikai Egyesült Államokban az ottani magyar közösségek meghívására. A két történész Washingtonban, New Yorkban, Bostonban, ismét New Yorkban, majd újra Washingtonban töltött el egy-egy hetet. Az út során több előadást tartottak, amelyek nagy érdeklődést váltottak ki. Az előadók igyekeztek elmélyedni az amerikai magyar közösségek életében is.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2019/12/Tar-Ferenc-Katona-Csaba-Washington-Kossuth-H%C3%A1z-2019.11.15.jpg)
Elsőként Katona Csaba tartott előadást Deák Ferencről és a kiegyezésről október 19-én Beltsville-ben, a Washingtoni Magyar Klub szervezésében, amely hosszú múltra tekint vissza, hiszen 1949-ben jött létre, és olyan nevek fémjelezték egykor, mint Nagy Ferenc volt miniszterelnök, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós vagy gróf Teleki Géza földrajztudós és Szegedy-Maszák Aladár volt nagykövet. A Klub jelenlegi elnöke Révész Kinga vegyész. Rendszeresen szerveznek előadásokat, amelyek főleg a magyar–amerikai szellemi életre fókuszálnak, illetve a tudományos élet eredményeit mutatják be, legyen az fizika, kémia, politika, közgazdaság vagy történelem. A közösség összetartó erejét jelzi, hogy a rendezvényeknek jellemzően magánházak adnak otthont, ahol az előadásokat követően a tagság és vendégeik kötetlen beszélgetést folytatnak.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2019/12/R%C3%A9v%C3%A9sz-Kinga-Katona-Csaba-Sz%C5%91ll%C5%91s-M%C3%A1rta-Washington-Cosmos-Club-2019.11.15.jpg)
Az ezt követő napon, október 20-án Tar Ferenc a 2014-ben életre hívott, arlingtoni székhelyű Washingtoni Magyar Ház szervezésében, a Ház rendezvényeinek rendszeresen otthont adó Marymount Egyetemen Asbóth Sándor életéről tartott előadást, akinek az arlingtoni katonai temetőben található sírját a történészek fel is keresték. A Fedor István vezette Washingtoni Magyar Ház hasonló módon működik, mint a Washingtoni Magyar Klub: tudományos előadások, művészeti programok révén szolgálják az amerikai főváros és környéke magyar közösségét. A két történész a következő napon, október 21-én részt vett a Magyar Nagykövetség október 23-i megemlékezésén is. Ezen az eseményen vehetett át kitüntetést Révész Kinga, a Washingtoni Magyar Klub elnöke.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2019/12/Tar-Ferenc-Szab%C3%B3-L%C3%A1szl%C3%B3-nagyk%C3%B6vet-Katona-Csaba-Sz%C5%91ll%C5%91s-M%C3%A1rta-Wasington-Kennedy-Center-2019.10.21.jpg)
Katona Csaba következő előadását október 26-án a New Brunswick-i Szent László Római Katolikus Magyar Templom Szent Ferenc termében tartotta a Széchenyi Magyar Iskola és Óvoda (vezetői: Jakab Károly, Gloetzer Tamás, Tóth Anna Róza) szervezésében, amelynek során Rákóczi Ferenc fejedelemről, kultuszáról és 1906. évi újratemetéséről beszélt. Az iskola, amelyet 1973-ban hívott életre New Brunswick két magyar egyháza és a helyi magyar cserkészcsapatok, szeptembertől májusig szombatonként nyújt magyar nyelvű oktatást történelemről, irodalomról, néprajzról, röviden a magyarságismeret különböző aspektusaiból a helyi diaszpóra gyermekeinek. Non-profit szervezetként működik, munkatársai és vezetői önkéntesek – többnyire az ott tanuló gyermekek szülei. Nem véletlen természetesen, hogy az iskola épp New Brunswickban működik. Az 1730-ban alapított településen az 1880-as évektől éltek nagyobb számban magyar bevándorlók. Ez elsősorban azért alakult így, mert a városban két, a bevándorló munkaerőre nyitott nagyüzem jött létre ebben az évtizedben: 1886-ban a Johnson and Johnson, míg 1887-ben a New Brunswick Szivargyár kezdte meg működését. Az első ide érkező magyarok főleg a Dunántúlról származtak. A Szivargyárban 1905-ben 652 magyar dolgozott, míg a Johnson és Johnsonban 137. 1915-ben a város 30 019 főnyi lakosából 5572 volt magyar, ami 18,6%-os arányt jelent. A magyar népesség jelentősen megnőtt az 1956-os forradalom után: mintegy 1000 család választotta otthonául a várost vagy közvetlen környékét.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2019/12/Tar-Ferenc-As%C3%B3bth-S%C3%A1ndor-s%C3%ADrj%C3%A1n%C3%A1l.-Arlington-katonai-temet%C5%91-2019.10.18.jpg)
Az iskolának a Szent László Magyar Templom ad otthont. New Brunswickban a 20. század elejétől sorra jöttek létre a magyar egyházi közösségek: az Első Magyar Református Egyház 1904-ben, az Első Magyar Lutheránus Egyház 1910-ben, a Magyar Baptista Egyház 1914-ben, a Független Magyar Református Egyház, valamint a Szent József Magyar Görög Katolikus Templom 1915-ben. A Szent László Magyar Templom alapítója, Szeneczey János 1904 és 1920 között vezette az egyházközséget. A plébánia hivatalos megalapítása 1904-re esett: a Saint Ladislaus Roman Catholic Churchöt ekkor jegyezték be mint jogi személyt. A templom alapkövét 1905-ben tették le, felszentelésére 1906. július 4-én került sor. A templom mellett áll az 1977-ben emelt Mindszenty József-szobor, Varga Ferenc alkotása: a bíboros itt prédikált 1973-ban, amikor a helyi magyar közösséget felkereste és megáldotta a templomot.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2019/12/Mindszenty-szobra-New-Brunswickban.jpg)
Ugyanezen a napon Tar Ferenc Montclairben a Kőrösi Csoma Sándor Magyar Iskola szervezésében (vezetői: Tamás Zsuzsanna és Czövek Ágnes) a Balatonról tartott előadást az iskolába járó gyerekeknek. Az 1868-an alapított, Montclairben működő iskola hasonlóan épül fel, mint a New Brunswick-i. Céljuk a magyar nyelv és kultúra és a hagyományok megszerettetése, a népszokások, ünnepek megismertetése, a magyar írás és olvasás elsajátítása, a hazai történelem, irodalom ismerete. Az iskolának a Saint John Episcopal Church ad helyet, Tar Ferenc is itt tartott előadást.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2019/12/Tar-Ferenc-%C3%A9s-Katona-Csaba-Boston-Barab%C3%A1si-Lab-2019.11.01..jpg)
Még ugyanazon a napon New Yorkban, nevezetesen Észak-Manhattanben a két történész a Riverside drive-on álló Kossuth-szobornál vett részt a New York-i Magyar Főkonzulátus 1956-os megemlékezésén, ahol Pásztor István főkonzul mondott beszédet. A Kossuth-szobor felállítását Barkó Géza vetette fel az Amerikai Magyar Népszavában 1927-ben: a kezdeményezést adakozás követte, amelyet az amerikai magyarok és különféle szervezetek, mellette számos New York-i magánszemély is támogatott. Az elfogadottságot mutatja, hogy James Walker, Manhattan polgármestere vezette a szoborállító bizottságot. Az alkotó Horvai János szobrászművész volt, akinek alkotását szimbolikus napon, 1928. március 15-én adták át. A talapzaton a következő felirat olvasható: Kossuth Lajosnak, a szabadság hősének emlékére állították a szabadságszerető magyar származású amerikaiak.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2019/12/Katona-Csaba-Boston-Barab%C3%A1si-Lab-2019.11.01.jpg)
A nap Garfieldban, az 1969-ben alapított Bodnár Gábor Cserkészházban ért véget, ahol a magyar cserkészek, illetve szüleik egy hangulatos vacsora kíséretében tartottak összejövetelt, illetve ezt követően egy hagyományos cserkész tábortüzet.
Másnap, október 27-én Katona Csaba az előző napi helyszínen, a New Brunswick-i Szent László templomban az első világháborúról és Trianonról, míg Tar Ferenc a 19. századi Magyarország nemzetiségi viszonyairól tartott előadást, immár a helyi felnőtt magyar közönségnek. Rövid szüntetet követően került sor a BTK TTI tudományos tanácsadója, Pálffy Géza vezette „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport 65 perces koronafilmje, Bárány Krisztián és Bárány Dániel alkotása amerikai premierjére. A filmbemutató előtt Katona Csaba tartott előadást a kutatócsoport munkájáról, majd a vetítést követően válaszolt a közönség kérdéseire. A nap egy a Wayne-ben található, Hét Vezér/Seven Tribesmen nevű, jövő februárban nyitó magyar söröző meglátogatásával ért véget. A Varga László vezette söröző hangsúlyozottan magyar üzlet, a taproomban Feszty Árpád hét vezére is látható – de Árpád kezében egy korsó sörrel.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2019/12/Wayne-Seven-Tribesmen-2019.10.27.jpg)
November 1-jén Bostonban, a Northeastern University, közelebbről a Barabási Albert-László hálózatkutató vezette Center for Complex Network Research adott otthont a Bostoni Magyar Tudósklub keretében ugyancsak a koronafilm vetítésének, illetve Katona Csaba kísérő előadásának. Ennek szervezője a Massachusettsi Magyar Egyesület volt, amelyet 1964-ben alapították az 1956 után nagyobb számban Bostonba került magyarok (az egyesület történetének monográfiáját 2016-ban Katona Csaba írta meg Megőrizzük a hidakat: A Massachusettsi Magyar Egyesület története címmel). Az Egyesület, amely döntő szerepet játszott a bostoni Liberty Square-en álló 1956-os szobor felállításában 1986-ban, szorosan együttműködik a 2000-ben, Szentirmai Oszkár kezdeményezésére megalakult Bostoni Magyar Tudósklubbal, ami azzal a céllal működik, hogy rendszeres találkozási lehetőséget teremtsen a Boston környéki magyar közösség számára. Részben különféle tudományos eredmények megismerésére nyílik lehetőség ilyen módon, másfelől az előadásokat követően mindig sor kerül beszélgetésre, információcserére is. A Tudósklubnak más célja is van: meg kívánja szólítani a nem magyar érdeklődőket is, hogy megismertethessék őket a magyar közösséggel, a magyar kultúrával, tudományos eredményekkel. A Tudósklub helyszínét eleinte Tyeklár Zoltán biztosította, majd az Massachusetts Institute of Technology (MIT) lett a székhelye, 2012-től pedig Barabási Albert-László révén a Norhteastern University az előadások helyszíne.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2019/12/Tar-Ferenc-New-Brunswick-Szent-L%C3%A1szl%C3%B3-templom-2019.10.27.jpg)
November 9-én Katona Csaba Rákóczi Ferenctől és kultuszáról tartott előadást Montclairben, a Kőrösi Iskola tanulóinak, míg Tar Ferenc New Brunswickban Asbóth Sándorról beszélt az ottani iskola tanulóinak. Aznap délután Garfieldban a két történész a felnőtt közösséghez szólt a Bodnár Gábor Cserkészházban: Katona Csaba Rigó Jancsi cigányprímásról mesélt (aki élete utolsó éveiben New Yorkban élt), Tar Ferenc pedig a Balaton történetéről és kultuszáról. A közeli Valhalla településen fekvő Kensico Cemeteryben pedig sikerült azonosítani Rigó Jancsi sírjának helyét, illetve Manhattanben, az East-Houston Streeten annak a vendéglőnek, a Little Hungarynek a helyét, ahol a világhírű cigányprímás haláláig (1927) zenélt. Az este Balogh László atyánál, a plébánián zárult: a passaici Szent István Római Katolikus Magyar Templom plébánosa vacsorán látta vendégül a történészeket, illetve az iskolák vezetőit.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2019/12/Katona-Csaba-Rig%C3%B3-Jancsi-s%C3%ADrj%C3%A1nak-hely%C3%A9n%C3%A9l-Walhalla-Kensico-temet%C5%91-2019.11.07.jpg)
Másnap, november 10-én Passaicban, a Szent István Magyar Templomban került sor a koronafilm újabb vetítésére, valamint Katona Csaba kísérő előadására. A templom az Amerikai Egyesült Államok keleti partjának egyetlen olyan temploma, amely önálló magyar nyelvű római katolikus egyházközség. Passaic ma New Jersey állam egyik legnagyobb magyar közösségének ad otthont. A templomot John Joseph O’Connor newarki püspök alapította még 1902-ben, az egyházközség nyelve magyar és angol. A magyar egyházi közösség története azonban korábbra nyúlik vissza: 1883-tól Passaicban a szlovák és magyar katolikusok közösen építették meg a Mária Mennybemenetele Templomot, de idővel a magyar hívek saját templomot akarta, amit meg is valósítottak. A templom első plébánosa Messerschmiedt Géza volt. A városban egyébként magyar református templom is működik, az itteni református magyar egyház 1895-től áll fenn. Sajátos módon egészen közel található egymáshoz a katolikus magyar, a református magyar, a katolikus szlovák (amelyet ma már gyakorlatilag spanyol közösségnek ad otthont) és az orosz ortodox templom.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2019/12/Tar-Ferenc-Garfield-Bodn%C3%A1r-G%C3%A1bor-Cserk%C3%A9szh%C3%A1z-2019.11.09.jpg)
A túra utolsó előadásaira november közepén került sor. 13-án Arlingtonban, a Marymount Egyetemen Katona Csaba beszélt a Washingtoni Magyar Ház szervezésében a 19. századi Magyarország nemzetiségi viszonyairól. 15-én Révész Kinga meghívására Tar Ferenc és Katona Csaba részt vett Szabó László nagykövet előadásán a Cosmos Clubban. Ezt az intézményt John Wesley Powell alapította 1878-ban, azzal a céllal, hogy a tagok képezzék magukat a tudományok, az irodalom és a művészet területén. A Cosmos Club tagjai között volt három amerikai elnök, két alelnök, 36 Nobel-díjas, 61 Pulitzer-díjas. Jelenleg több mint 3000 tagja van. Ezt követően a történészek meglátogatták az 1896-ban alapított Kossuth Házat is, amelyet a szintén abban az évben életre hívott amerikai magyar szervezet, a Hungarian Reformed Federation of America (HRFA) alapítványa, a Kossuth Foundation működtet.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2019/12/Katona-Csaba-Garfield-Bodn%C3%A1r-G%C3%81bor-Cserk%C3%A9szh%C3%A1z-2019.11.09.jpg)
November 16-án Tar Ferenc a Washingtoni Magyar Klub keretei között Bethesdában tartott előadást Magyarország fürdőhelyeinek történelméről. Ugyanezen a napon került sor Chevy Chase-ben a Magyar Bazárra. A néptánccal, népzenével, cserkészek műsorával tarkított rendezvény, ahol magyaros ételeket lehet vásárolni számos más magyar termék mellett, óriási érdeklődést vonzott. Különösen érdekes volt az, amit egy idős szlovák hölgy és fia mondott: ők ugyan nem magyarok, de mindig örömmel mennek a magyar rendezvényekre, hiszen otthon érzik magukat.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2019/12/Katona-Csaba-Montclair-St.-John-Episcopal-Church-2019.11.09.jpg)
Végül november 17-én, a Washingtoni Magyar Klub keretei között szintén Bethesdában került sor a koronafilm újabb bemutatására, illetve ekkor vetítették A keszthelyi fehér ember című 2016-ban készült filmet is, amely Keszthely 1956. évi eseményeinek egy sajátos emléke, a forradalom alatt állított egyetlen szobor történetét dolgozta fel. Előbbi filmhez Katona Csaba, utóbbihoz Tar Ferenc mondott bevezetőt.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2019/12/Katona-Csaba-Passaic-Szent-Istv%C3%A1n-templom-2019.-11.10.jpg)
Összességében nehezen vitatható, hogy a tengeren túli magyar szervezetek – legyenek azok civil egyesületek, a templomok gyülekezetei, az iskolák vagy a cserkészet – egyértelműen nemzeti identitást megőrző szerepet töltenek be. Az amerikai magyarság nyilvánvalóan igényli magyar identitásának megőrzését és továbbörökítését, mégpedig úgy, hogy egyszerre legyenek amerikaiak és magyarok. E tekintetben pedig a közös magyar kultúra a világnézeti, felekezeti vagy politikai különbségek felett álló, erős kohéziós erőt képez. Az iskolák és a cserkészet elsődleges célja ennek megőrzése a legifjabb nemzedékek számára. Különösen fontos feladat ez a második vagy harmadik generációs gyermekek esetében, akik legtöbbjénél – természetes módon – a magyar hétköznapi életükben már „csak” a második nyelv, illetve a vegyes házasságból származó gyerekeknél.
Köszönet házigazdáinknak, Szőllős Sándornak és Mártának (Columbia), Zádor Pálnak és Ellennek (Bethesda), Kozma Gábornak és Fejes Zsuzsának (White Plains), valamint Steven Tötösy de Zepetneknek és Jo-nak (Winchester).
Katona Csaba – Tar Ferenc
Ezt olvastad?
További cikkek
Fiatal történészek a holokausztkutatásokról
2024. június 24-én A túlélés mintázatai – Fiatal történészek a holokausztkutatásokról címmel tárlatvezetéssel egybekötött kerekasztal-beszélgetést tartottak a Goldmark teremben (Budapest, Wesselényi u. 7.) az ELTE Research Center for Computational Social […]
Magyarország román megszállása (1918–1920)
2024. május 28-án szervezte meg az Erőszakkutató Intézet a Magyarország román megszállás alatt (1918–1920) című konferenciát, melynek helyszínéül a Budapest Főváros Levéltárának Gárdonyi Albert-terme szolgált. Az esemény tematikája szervesen illeszkedett […]
Dózsa György Békés megyében, 1514-ben – Levéltár és könyvtár közös konferenciája Békéscsabán
Idén, 2024-ben 510 éve zajlott az az eseménysor, mely „Dózsa György parasztháborúja” néven került be a magyar történelmi köztudatba. A keresztes hadjáratnak induló, majd lázadássá fajuló esemény gyászos fejezete a […]
Előző cikk
A bácskai róna utolsó magyarja – Végel László regénye
Végel László Temetetlen múltunk című önéletrajzi regényéhez a következő Márai Sándor idézetet választotta mottóul: ,,Az önéletrajz csak akkor jogosult, ha az író a személyes létezést az univerzális létezés szerves kiegészítő […]