Zip-elni a RAR-állományt – recenzió egy recenziós kötetről

Illik Péter Magyarországon szokatlan kísérlettel jelentkezett 2014 végén. Eddig megjelent recenzióit önálló kötetbe rendezte, kiegészítette és az Unicus Kiadó gondozásában közreadta. Írásomban megkísérlem a lehetetlent, azaz egy recenziós kötet recenziójának elkészítését.

A recenziót mint műfajt egy történelem iránt érdeklődőnek sem kell bemutatni. A sajtó rendszeresen közöl könyvismertetéseket, könyvbemutatásokat, amelyek a folyamatosan gyarapodó történettudományi szakirodalom útvesztőjében iránytűként szolgálnak. A recenzió a kötet szerzője számára is fontos visszajelzés. Mutatja az érdeklődést munkája iránt, az esetleges kritikai észrevételek pedig visszacsatolást jelentenek arra vonatkozóan, hogy mit lenne érdemes másképpen csinálnia.

A recenziók elsődleges megjelenési helye a (szak)sajtó, ebből fakadóan ritkán fordul elő, hogy egy szerző arra vállalkozzon, hogy recenzióit kötetbe rendezi. Illik Péter előtt Magyarországon nem sokan próbálkoztak ezzel, Szakály Sándor Múltunkról – kritikusan? és Tüskés Gábor Hagyomány és kritika című köteteit tudnám csak megemlíteni.

Természetesen a Könyvről könyvre – recenziók és reflexiók a magyar kora újkorról című kötetben megjelent munkák jelentős része eredetileg nem e gyűjtemény számára készült. A huszonnégy recenzióból kettő a Századokban, öt a Hadtörténelmi Közleményekben, hét a Kurrens történelem portálon jelent meg korábban. A fennmaradó tíz még nem volt olvasható máshol a kötet megjelenése előtt. Ezek a már korábban megjelenteket szervesen kiegészítik, bekerülésükkel a Könyvről könyvre koherens, logikusan felépülő egészet alkot, melyet a szerző gondosan összeállított fejezetekbe rendezett.

A kötet első fejezete a Történelemelméletek címet kapta. Három ismertetés kapott benne helyet, melyek közül az első egy posztmodern szöveggyűjteményt, a következő kettő pedig mikrotörténeti szakmunkákat ismertet. Nem kora újkorosok számára is hasznos munkákról van szó tehát.

A második részben Gondolatrekonstrukciókkal találkozhatunk, olyan köteteket mutatnak be, melyek szerzői kísérletet tesznek arra, hogy az adott kor ismeretében „akkori állapotokat” mutassanak be. Megismerhetjük röviden a kora újkori magyar politika szerepjátékait, Zrínyi Miklós könyvtárát, műveltségét, elméleti vitáit, illetve a korabeli bűnök, büntetések világát.

A harmadik fejezet segítségével Nagyobb kontextusban láthatjuk a dolgokat. Ez talán a legérdekesebb rész a nem kifejezetten kora újkorra szakosodott szaktörténészek számára. Három kötet ismertetése kapott itt helyet, mindhárom nyugat-európai történészek összefoglaló munkája, de mindegyik rendelkezik magyar vonatkozással is. A magyar történetírás szempontjából létfontosságú a nemzetközi szakirodalomra való reflektálás, így minden alkalmat meg kell ragadnunk a külföldi munkák megismerésére. John E. Wills Jr. a világ  1450 és 1700 közötti történetét mutatta be Oxfordban megjelent munkájában, amely valóban igyekezett nemcsak Európa történetére fókuszálni. Ekkehard Eickhoff Velence, Bécs és a Török Birodalom 17. századi kapcsolatait vesézte ki, ami értelemszerűen sok magyar vonatkozást is jelentett. A harmadik kötetismertető tárgya pedig Bryan Cartledge Magyarország történetéről szóló átfogó munkája, mely rendelkezik ugyan vitatható részekkel, de tagadhatatlan fontosságú hazánk történeti problémáinak nyugati bemutatásában.

A negyedik fejezet rendező elve a Születésnapoké. Általános, hogy jelentős történészek tiszteletére kollégáik, tanítványaik valamely kerek születésnap alkalmából tanulmánykötetet szerkesztenek. Az így keletkező könyvek heterogének, szerteágazóak, nehéz őket megfogni, de adott korszakokkal foglalkozóknak mindig számos érdekességet tartalmaznak. E fejezetben a Buza János, a Kiss András és a Bak Borbála tiszteletére készült könyveket ismerhetik meg az érdeklődők.

2013-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hatalomra kerülésének 400. évfordulója alkalmából számos konferenciát rendeztek, amelyek kapcsán fajsúlyos kötetek láttak napvilágot. A Könyvről könyvre ötödik fejezete ezek közül vizsgál hármat. Jerney-Tóth Annamária önálló monográfiáját elsőként, majd a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének tanulmánykötetét, végül az ELTE BTK kora újkori műhelyében szerkesztett, a nemrég elhunyt R. Várkonyi Ágnes professzorasszony kutatócsoportjának eredményeit bemutató kötetet.

A hatodik fejezet olyan témát vesz górcső alá, amely Illik Péter munkásságát ismerve egyáltalán nem meglepő. A Határok az úgynevezett frontier-kutatásokba enged bepillantást. Ennek során egy magyar és két idegen nyelvű kiadványt mutat be. Utóbbiak közül első a Debreceni Egyetem kiadványa, amelynek megjelenése azért is rendkívül fontos, mert lehetőséget teremt külföldi érdeklődők számára a magyar kutatások megismeréséhez.

A kötet zárófejezete jóval nagyobb terjedelmű a többinél. A korábban megszokott három munka helyett itt hatot mutat be a szerző. A fejezet címe, annak változatosságához illően, Történetmetszetek. Két kirándulást tehetünk Magyarország és az Oszmán Birodalom küzdelmének idejébe, áttekintve a szulejmáni ajánlat legfrissebb értelmezését és a délnyugat-dunántúli oszmán terjeszkedést. Betekintést nyerhetünk Szécsény és Brassó történetébe, végül a Magyar Királyság határvédelmi rendszerének felszámolását és a katolikus megújulás nyugat-magyarországi történetét tekinthetjük át.

Illik Péter

Milyen többletet tudhatunk meg a könyvből az ismertetett kötetekhez képest? Kicsit közelebb kerülhetünk általa ahhoz, hogy Illik Péter mit tart fontosnak a történelemben, a történeti kutatásban. A kötet témaválasztásai önmagukban beszédesek. A mikrotörténelem és a posztmodern szemlélet fontossága azonnal szemet szúr. Illik Péter határőrvidékekre, török kártételekre vonatkozó kutatásait ismerve egyáltalán nem meglepő, hogy mindkét módszertani irányzat fontos számára. Ugyanez igaz a gondolatrekonstrukciókra is. A hódoltsági török kártételek forrásait ugyanis nem elég értelmezni, azok mögött látni kell azt is, hogy miért és hogyan jegyezték le őket, amihez alaposan ismerni kell a korszak emberének gondolkodásmódját. Nem lepődhetünk meg azon sem, hogy a nemzetközi szakirodalom külön fejezetet kapott. Illik Péter ugyanis nemcsak olvas, hanem tanít is angolul, emellett történészként is alapvető fontosságúnak tartja kutatásainak nemzetközi megalapozását, tágabb kontextusba helyezését Ugyanez igaz a határokkal foglalkozó fejezetre is. A születésnapi tanulmánykötetek és a Bethlen Gábort kutató munkák bemutatása világos jele annak, hogy Illik folyamatosan figyeli a kurrens szakirodalmat, tisztában van az uralkodó trendekkel.

Kiknek érdemes elolvasni ezt a könyvet? Kora újkorászoknak egyértelműen, hiszen választott korszakuk friss szakirodalmáról olvashatnak benne. Ugyanebből az okból ajánlom a kötetet más korszakokkal foglalkozó, de a kora újkor évszázadai iránt is érdeklődő olvasóknak. Illik Péter könyve igen hasznos áttekintés az utóbbi évek kora újkorral kapcsolatos kutatásairól.

Eredetileg elhangzott Illik Péter és Nánay Mihály köteteinek közös bemutatóján 2014. március 24-én.

Ezt olvastad?

„A középiskolai tankönyveknek is van ősgesztája” – interjú Illik Péterrel

Illik Péterrel beszélgettünk nemsokára megjelenő két új könyvéről; arról, hogy a kora újkorról alkotott képünk miként határozza meg jelenünk értelmezését.

X