Zip-elni a RAR-állományt – recenzió egy recenziós kötetről

Illik Péter Magyarországon szokatlan kísérlettel jelentkezett 2014 végén. Eddig megjelent recenzióit önálló kötetbe rendezte, kiegészítette és az Unicus Kiadó gondozásában közreadta. Írásomban megkísérlem a lehetetlent, azaz egy recenziós kötet recenziójának elkészítését.

A recenziót mint műfajt egy történelem iránt érdeklődőnek sem kell bemutatni. A sajtó rendszeresen közöl könyvismertetéseket, könyvbemutatásokat, amelyek a folyamatosan gyarapodó történettudományi szakirodalom útvesztőjében iránytűként szolgálnak. A recenzió a kötet szerzője számára is fontos visszajelzés. Mutatja az érdeklődést munkája iránt, az esetleges kritikai észrevételek pedig visszacsatolást jelentenek arra vonatkozóan, hogy mit lenne érdemes másképpen csinálnia.

A recenziók elsődleges megjelenési helye a (szak)sajtó, ebből fakadóan ritkán fordul elő, hogy egy szerző arra vállalkozzon, hogy recenzióit kötetbe rendezi. Illik Péter előtt Magyarországon nem sokan próbálkoztak ezzel, Szakály Sándor Múltunkról – kritikusan? és Tüskés Gábor Hagyomány és kritika című köteteit tudnám csak megemlíteni.

Természetesen a Könyvről könyvre – recenziók és reflexiók a magyar kora újkorról című kötetben megjelent munkák jelentős része eredetileg nem e gyűjtemény számára készült. A huszonnégy recenzióból kettő a Századokban, öt a Hadtörténelmi Közleményekben, hét a Kurrens történelem portálon jelent meg korábban. A fennmaradó tíz még nem volt olvasható máshol a kötet megjelenése előtt. Ezek a már korábban megjelenteket szervesen kiegészítik, bekerülésükkel a Könyvről könyvre koherens, logikusan felépülő egészet alkot, melyet a szerző gondosan összeállított fejezetekbe rendezett.

A kötet első fejezete a Történelemelméletek címet kapta. Három ismertetés kapott benne helyet, melyek közül az első egy posztmodern szöveggyűjteményt, a következő kettő pedig mikrotörténeti szakmunkákat ismertet. Nem kora újkorosok számára is hasznos munkákról van szó tehát.

A második részben Gondolatrekonstrukciókkal találkozhatunk, olyan köteteket mutatnak be, melyek szerzői kísérletet tesznek arra, hogy az adott kor ismeretében „akkori állapotokat” mutassanak be. Megismerhetjük röviden a kora újkori magyar politika szerepjátékait, Zrínyi Miklós könyvtárát, műveltségét, elméleti vitáit, illetve a korabeli bűnök, büntetések világát.

A harmadik fejezet segítségével Nagyobb kontextusban láthatjuk a dolgokat. Ez talán a legérdekesebb rész a nem kifejezetten kora újkorra szakosodott szaktörténészek számára. Három kötet ismertetése kapott itt helyet, mindhárom nyugat-európai történészek összefoglaló munkája, de mindegyik rendelkezik magyar vonatkozással is. A magyar történetírás szempontjából létfontosságú a nemzetközi szakirodalomra való reflektálás, így minden alkalmat meg kell ragadnunk a külföldi munkák megismerésére. John E. Wills Jr. a világ  1450 és 1700 közötti történetét mutatta be Oxfordban megjelent munkájában, amely valóban igyekezett nemcsak Európa történetére fókuszálni. Ekkehard Eickhoff Velence, Bécs és a Török Birodalom 17. századi kapcsolatait vesézte ki, ami értelemszerűen sok magyar vonatkozást is jelentett. A harmadik kötetismertető tárgya pedig Bryan Cartledge Magyarország történetéről szóló átfogó munkája, mely rendelkezik ugyan vitatható részekkel, de tagadhatatlan fontosságú hazánk történeti problémáinak nyugati bemutatásában.

A negyedik fejezet rendező elve a Születésnapoké. Általános, hogy jelentős történészek tiszteletére kollégáik, tanítványaik valamely kerek születésnap alkalmából tanulmánykötetet szerkesztenek. Az így keletkező könyvek heterogének, szerteágazóak, nehéz őket megfogni, de adott korszakokkal foglalkozóknak mindig számos érdekességet tartalmaznak. E fejezetben a Buza János, a Kiss András és a Bak Borbála tiszteletére készült könyveket ismerhetik meg az érdeklődők.

2013-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hatalomra kerülésének 400. évfordulója alkalmából számos konferenciát rendeztek, amelyek kapcsán fajsúlyos kötetek láttak napvilágot. A Könyvről könyvre ötödik fejezete ezek közül vizsgál hármat. Jerney-Tóth Annamária önálló monográfiáját elsőként, majd a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének tanulmánykötetét, végül az ELTE BTK kora újkori műhelyében szerkesztett, a nemrég elhunyt R. Várkonyi Ágnes professzorasszony kutatócsoportjának eredményeit bemutató kötetet.

A hatodik fejezet olyan témát vesz górcső alá, amely Illik Péter munkásságát ismerve egyáltalán nem meglepő. A Határok az úgynevezett frontier-kutatásokba enged bepillantást. Ennek során egy magyar és két idegen nyelvű kiadványt mutat be. Utóbbiak közül első a Debreceni Egyetem kiadványa, amelynek megjelenése azért is rendkívül fontos, mert lehetőséget teremt külföldi érdeklődők számára a magyar kutatások megismeréséhez.

A kötet zárófejezete jóval nagyobb terjedelmű a többinél. A korábban megszokott három munka helyett itt hatot mutat be a szerző. A fejezet címe, annak változatosságához illően, Történetmetszetek. Két kirándulást tehetünk Magyarország és az Oszmán Birodalom küzdelmének idejébe, áttekintve a szulejmáni ajánlat legfrissebb értelmezését és a délnyugat-dunántúli oszmán terjeszkedést. Betekintést nyerhetünk Szécsény és Brassó történetébe, végül a Magyar Királyság határvédelmi rendszerének felszámolását és a katolikus megújulás nyugat-magyarországi történetét tekinthetjük át.


Illik Péter

Milyen többletet tudhatunk meg a könyvből az ismertetett kötetekhez képest? Kicsit közelebb kerülhetünk általa ahhoz, hogy Illik Péter mit tart fontosnak a történelemben, a történeti kutatásban. A kötet témaválasztásai önmagukban beszédesek. A mikrotörténelem és a posztmodern szemlélet fontossága azonnal szemet szúr. Illik Péter határőrvidékekre, török kártételekre vonatkozó kutatásait ismerve egyáltalán nem meglepő, hogy mindkét módszertani irányzat fontos számára. Ugyanez igaz a gondolatrekonstrukciókra is. A hódoltsági török kártételek forrásait ugyanis nem elég értelmezni, azok mögött látni kell azt is, hogy miért és hogyan jegyezték le őket, amihez alaposan ismerni kell a korszak emberének gondolkodásmódját. Nem lepődhetünk meg azon sem, hogy a nemzetközi szakirodalom külön fejezetet kapott. Illik Péter ugyanis nemcsak olvas, hanem tanít is angolul, emellett történészként is alapvető fontosságúnak tartja kutatásainak nemzetközi megalapozását, tágabb kontextusba helyezését Ugyanez igaz a határokkal foglalkozó fejezetre is. A születésnapi tanulmánykötetek és a Bethlen Gábort kutató munkák bemutatása világos jele annak, hogy Illik folyamatosan figyeli a kurrens szakirodalmat, tisztában van az uralkodó trendekkel.

Kiknek érdemes elolvasni ezt a könyvet? Kora újkorászoknak egyértelműen, hiszen választott korszakuk friss szakirodalmáról olvashatnak benne. Ugyanebből az okból ajánlom a kötetet más korszakokkal foglalkozó, de a kora újkor évszázadai iránt is érdeklődő olvasóknak. Illik Péter könyve igen hasznos áttekintés az utóbbi évek kora újkorral kapcsolatos kutatásairól.

A kötet megjelenési adatai: Illik Péter: Könyvről könyvre. Recenziók és reflexiók a magyar kora újkorról. Budapest, Unicus, 2014. ISBN: 978-615-5084-17-1 150 p.

Eredetileg elhangzott Illik Péter és Nánay Mihály köteteinek közös bemutatóján 2014. március 24-én.

 

 

Ezt olvastad?

Illik Péterrel beszélgettünk nemsokára megjelenő két új könyvéről; arról, hogy a kora újkorról alkotott képünk miként határozza meg jelenünk értelmezését.