Zsidók a vörös- és fehérterror napjaiban

2019. február 20. – Tettesek és áldozatok – Zsidók a vörös- és fehérterror napjaiban 1919: ezzel a címmel rendezett beszélgetést szerdán a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézete, melyen közel 150 érdeklődő vett részt a La Vida DUNA Rendezvényházban Budapesten.

Az Intézet rendezvényén Pók Attila, a MTA Történettudományi Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete senior kutatója, Paksa Rudolf, a MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézetének főmunkatársa és Csunderlik Péter, az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének oktatója, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa beszélgetett a magyar zsidóság kutatásával kapcsolatos kérdésekről.

A pódiumbeszélgetést megnyitó Bodnár Dániel, a Milton Friedman Egyetem elnöke beszédében kiemelte, hogy a Magyar Zsidó Történeti Intézet feladatának „tartja olyan kifejezett történeti sorskérdések nyilvános megvitatását, elemzését, melyek a feldolgozandó probléma-együttesek tekintetében, pro-vokációnak, a szó eredeti, szótári jelentése szerint, kicsalogatásnak, kihívásnak minősülhetnek.”. Közös történelmi múltunk, itt a Kárpát-medencében kötelez is minket a történeti feldolgozás – sokszor terhes – munkájának elvégzésére, különösen akkor, amikor Európa nyugati felén 75 éve elfeledettnek tudott eszmék kerülnek újra a mainstream politikai beszédbe, vagy korábban a jószándékú emberjogi fundamentalizmus mellett elkötelezett csoportok fognak össze a szélsőjobboldali, neonáci radikalizmus képviselőivel. De szükség van a történeti múlt fedett rétegeinek felszínre csalogatására akkor is amikor a keresztény-konzervatív hagyomány előképeit és annak folytonossági viszonyait szeretnénk megérteni.”

Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az Intézet 2019-ben kilenc témában ír ki nyilvános pályázatot. Az elfogadott, maximum 3 szerzői ív terjedelmű pályaműveket ívenként 100 000 Forinttal jutalmazza az Intézet. A pályázatok részletes kiírását az Egyetem honlapján és más portálokon teszi közzé az Intézet.

Pók Attila három szakaszra osztotta a pódiumbeszélgetést. A résztvevők előbb az elérhető forrásokat tekintették át, ezután – konkrét magyarországi példákkal illusztrálva – tágabb értelmezésbe helyezték a vörös- és a fehérterror idejében játszódó eseményeket, végül megállapították, hogy a történteket tudományos, politikai, oktatási, illetve köz- és magánemlékezet szintjén szükséges vizsgálni. Csunderlik Péter kitért rá, hogy a történeti emlékezet egyszerűsíti a dolgokat, rövid történetekként mutatja be az eseményeket, annak érdekében, hogy könnyebben befogadható legyen a közönség számára. Így a történészek narratívája alakíthatja a történelmi események társadalmi megítélését.

Pók Attila megemlékezett a nemrég elhunyt, nagy tekintélyű amerikai történészről, Peter Gayről, aki szerint a 19-20. századi európai politika- és eszmetörténet nemcsak a szabadságeszme fokozatos térnyeréseként írható le, hanem bemutatható úgy is, mint az agressziók kitörését megfékezni kívánó kísérletek sorozata. Az első világháború – Gay értelmezése szerint – e kísérletek kudarcát jelenti.

Erre reflektálva Paksa Rudolf arra kereste a választ, hogy mennyiben gyökereznek az első világháború tapasztalataiban a XX. századi erőszak minden addigi képzeletet felülmúló brutalitásai. Kitért rá, hogy az I. világháború erőszakszintje teljesen megváltoztatta a visszatérő embereket. Nem csak a magyar és a vesztes államok esetében, de a győztes országokban is az figyelhető meg, hogy kialakult egy hangsúlyos idegen-ellenesség és az agresszió kiugró mértékben növekedett. Ezt bizonyítandó hétköznapi példaként említette, hogy a húszas évek közepéig a futballmeccseken rendszeressé vált a fizikai konfliktus, mind a játékosok, mind a nézők részéről, illetve ebben az időszakban megemelkedett a politikai merényletek száma is. Érdekességként megjegyezte, hogy az 1920-as években kialakuló amerikai gengszterkorszak is a poszt-első világháborús trauma jelenségcsoportjához köthető. Végül felhívta rá a figyelmet, hogy Magyarország, ahogy a közkeletű mondás is tartotta, „jogász nemzet”, azaz az indulatok nem erőszakos cselekményekben, hanem jogfosztó intézkedésekben manifesztálódtak, hiszen a vörösterror 400 és a fehérterror körülbelül 500-1000 áldozata, melynek majd kétharmada a zsidók közül került ki, nem vethető össze, például az Oroszország szerte elkövetett pogromok, terrorcselekmények áldozatainak számával.

A Milton Friedman Egyetem kutatóintézete elsősorban annak tanulmányozására jött létre, hogy a magyarországi zsidóság milyen szerepet töltött be az ország polgári fejlődésében, hogyan élte meg a két világháború közötti jogfosztó intézkedéseket és a vészkorszak tragédiáját, milyen módon hatott rá az új totalitárius rendszer kiépülése, illetve ezzel párhuzamosan, Izrael Állam megalakulása.

A Magyar Zsidó Történeti Intézet következő pódiumbeszélgetése 2019. március 20-án lesz a La Vida DUNA Rendezvényházban. A beszélgetés témája a Zsidóság a kommunista hatalomátvétel árnyékában lesz, résztvevői pedig Novák Attila PhD, történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézetének tudományos tanácsadója, Zima András PhD, történész, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem adjunktusa és Dr. Zinner Tibor, történész, az Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézetének tudományos tanácsadója.

 A teljes beszélgetés visszanézhető a Milton Friedman Egyetem Facebook oldalán.

Ezt olvastad?

„Közép- és Kelet-Európa új történetei!” – A NEPOSTRANS ERC projekt konferenciája

2023. szeptember 7-én és 8-án rendezte meg a NEPOSTRANS, vagyis „Negotiating post-imperial transitions: From remobilization to nation-state consolidation. A comparative

X