Hogyan kezdjünk történeti kutatást a levéltárban? – Workshop-sorozat a levéltári kutatásokról
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelem Segédtudományai Tanszékének oktatói 2022 tavaszán workshop-sorozatot tartottak Hogyan kezdjünk történeti kutatást a levéltárban? címmel a levéltári kutatások iránt érdeklődők számára. A rendezvénysorozat deklarált célja volt, hogy az alap- és mesterszakos hallgatókat egyszerre segítsék, egyszersmind serkentsék arra, hogy szakdolgozataik, valamint TDK-dolgozataik elkészítésekor levéltári forrásokat is felhasználjanak. A három alkalom során tematikusan, egy-egy korszakra (középkor, kora újkor, 19–20. század) vonatkozóan mutatták a Tanszék oktatói a levéltári kutatás alapjait, majd konkrét példákat is hoztak arra vonatkozóan, hogy a levéltári anyagok alapján milyen kutatásokat lehet folytatni a különböző iratokat őrző intézményekben.
Az első, 2022. március 10-i alkalmon Rudolf Veronika egyetemi tanársegéd és Körmendi Tamás tanszékvezető egyetemi docens adtak betekintést a levéltárakban, illetve az online fellelhető középkori források használatába. Az előadás során először a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Diplomatikai Levéltáráról, valamint a levéltár Diplomatikai Fotótáráról, azaz a Q és az U szekcióról esett szó, ami a középkori magyar államra vonatkozó okleveles anyag szinte egészét tartalmazza. Emellett a Monasterium.Net virtuális levéltárának integrált adatbázisát mutatták be, ami különféle európai levéltárak középkori iratanyagát teszi online elérhetővé.
Az előadók szót ejtettek a magyar nyelvű regesztákról is, majd ezt követően az oklevelek belső részeiről és azok történeti kutatásban való felhasználhatóságáról, a levéltárakban fellelhető nem okleveles középkori anyagról, valamint a forráskritika szükségességéről és a levéltári kutatáshoz szükséges képzettségi szintről – például a latintudás fontosságáról – volt szó. Végül I. Ottokár cseh király 1221-es expeditumán és egy, a stájer–magyar konfliktust említő oklevélen keresztül konkrét példákat is bemutattak.
Az előadássorozat második alkalmán, 2022. március 29-én Oborni Teréz egyetemi docens és Mihalik Béla egyetemi adjunktus adott elő a kora újkor során keletkezett levéltári anyagok jellegzetességeiről és kutatási lehetőségeiről. Ezen az alkalmon a kora újkor során megnövekedett mértékű írásbeliségnek köszönhetően már több irattípusról volt szó. Bemutatásra kerültek a Hungaricana Közgyűjteményi portál adatbázisai, különös figyelemmel a királyi könyveket tartalmazó gyűjteményre, valamint az előadók rámutattak a családi levéltárakban fellelhető, köztörténeti jelentőségű anyagokra is.
Emellett az oktatók olyan kiadott forrásokra is felhívták a hallgatóság figyelmét, mint a végrendeletek és a magánlevelek. Érdekességként nemesmásolatokat mutattak be oklevelekről és misszilisekről. Mindezeken túl az előadás során szóba kerültek további forrástípusok is, mint például a vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek, a regeszták, a dikális összeírások és az urbáriumok (például a Mária Terézia-korabeli úrbéli tabellák).
2022. május 9-én, a rendezvénysorozat harmadik, egyben utolsó alkalmán Ring Orsolya egyetemi adjunktus és Fóris Ákos egyetemi tanársegéd a dualizmus és a Horthy-korszak, majd az államszocializmus korának levéltári anyagát mutatták be. Először tartalmas betekintést nyújtottak a levéltári struktúrába, ismertetve az alapvető fogalmakat és praktikus tanácsokat adva a levéltári kutatáshoz, majd szó esett a kutatási folyamat elkezdéséről, a kutatási korlátozásokról, valamint a levéltári segédletekről is.
Mindemellett az oktatók bemutatták a korszakok kutatása kapcsán releváns online adatbázisokat, például az Elektronikus Levéltári Portált (ELP), az Adatbázisok Online-t (AOL), az Európai Levéltári Portált, a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség (MFLSZ) közös adatbázisát (univa.mflsz.hu) és a Magyarországi egyházi levéltárak közös levéltári segédletét (arca.melte.hu). Az előadás végén a két oktató mesélt saját kutatásairól is.
A workshop-sorozat alkalmai hasznosak voltak az egyetemi tanulmányaikat bármely szinten végző hallgatóknak, hiszen a történész kutatómunkájához nélkülözhetetlen a levéltárak és a kutatási módszerek alapos ismerete, amely már a diploma megszerzéséhez fontos segítség lehet.
Kiss Gabriella
Ezt olvastad?
További cikkek
A Kanadai Magyarságtudományi Társaság 2024-es konferenciája
A Kanadai Magyarságtudományi Társaság (Hungarian Studies Association of Canada) a legnagyobb magyarokat tömörítő humán és társadalomtudományi tudományos szervezet az országban. Minden évben rendeznek konferenciát a kanadai Humán Kongresszus keretei között. […]
Görgey-kör Délután: A napóleoni háborúk hadművészete
Nyílik már az iskola kapuja… Az új tanévvel az új évad is elkezdődött a Görgey-kör Délután programsorozatban. A Görgey-kör és az NKE HHK Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék közös szervezésében […]
Helyszíni beszámoló a brigetiói katonai fürdő régészeti feltárásáról
2024. augusztus 14-én a Komáromban, brigetiói legiotábor ásatásán lezajlott a 2001 óta minden évben megrendezett nyíltnap, amely során a látogatók szakmai vezetés mellett megtekinthetik az adott ásatási szezonban feltárt lelőhelyeket […]
Előző cikk
A Mekcsei család szerencséjének megalapozója ─ Mekcsei György
A forrásokban az 1470-es években feltűnő Mekcsei György királyi titkár és tanácsos különleges alakja a Jagelló-udvarnak, mintegy negyven esztendőn keresztül nyomon követhető működése során ugyanis egy alig ismert baranyai családból […]