125 éves az FTC – 9+1 kevésbé ismert történet a IX. kerületből

Az 1899. május 3-án alapított Ferencvárosi Torna Club hazánk egyik legsikeresebb és legnépszerűbb sportegyesülete, akik csapat- és egyéni sportágakban egyaránt számos kiváló sportembert és nemzetközi sikert adtak Magyarország számára. Ezek hiánytalan felsorolására természetesen nem vállalkozhattunk, de időrendben haladva felidézünk kilenc olyan mérföldkövet az FTC történetéből, amelyek nemcsak az egyesület, de a magyar sporttörténet szempontjából is meghatározóak; illetve a Fradi szurkolói táborának egyik ismert alakjáról is megemlékezünk.

A millenniumi ünnepségek környékén Budapesten egyre népszerűbbé vált a korabeli szaksajtóban foot-ball néven emlegetett játék, amely iránt az úttörőnek számító Budapest Torna Club (BTC) és a „szomszédból” 1897. október 31-ára áthívott Vienna Cricket and Football-Club nyilvános mérkőzését követően még tovább növekedett az érdeklődés, még úgy is, hogy a vendégek simán 2-0-ra megnyerték az összecsapást.

Néhány éven belül több klub megalakult, ebbe a sorba álltak be a IX. kerület lelkes sportbarátai is, akik 1899. április 15-én először elhatározták az egyesület létrehozását, május 3-án pedig meg is tartották alakuló közgyűlésüket, ahol az alapszabály meghatározása mellett döntöttek a mai napig meghatározó jelszavakról (erkölcs, erő, egyetértés) is. Az egyesület elnökének Dr. Springer Ferenc ügyvédet választották, és a vezetőség tagja lett az alapszabály létrehozásában kiemelt szerepet játszó Weisz István, valamint a prágai egyesületi mintát „hazahozó” Gabrovitz Kornél is. A jelenlévők komoly céljait jelezte, hogy ugyan a megalakulás idején az FTC-nek csak labdarúgó csapata volt, de azért került a klub nevébe a torna szó, mert a futball mellett egyéb sportágak művelését is tervezték.

Színválasztás: lila, piros, zöld?

A törzsszurkolók számára ma a lila színnek a gondolata is már egyfajta szentségtörésnek számít az Újpesttel való ősi rivalizálás okán. Mégis,  az alapítás környéki anekdoták egyike arra utal, hogy ez a lehetőség bizony  felmerülhetett a csapat színeinek kiválasztásakor.

A klubalapításban tevékeny részt vállaló egykori kerületi diák, Gabrovitz Kornél menyasszonyáról úgy tartották, hogy a IX. kerületben nincs nála szebb teremtés. A Mester utca környékén „footballozó” fiatalok őt kérték fel arra, hogy válasszon színeket az egyelőre név nélkül játszó csapatnak, a hölgy pedig a halványzöld-lila összetételt választotta. Készült is néhány ilyen ing ebben a kombinációban, de pár mosás után a lila elszíntelenedett, és a zöld mellett már csak a fehér látszódott.

Az alapításkor már nem volt kérdés: a klub első alapszabályába a zöld és fehér színek kerültek be, ennek indoklása pedig a korabeli feljegyzések szerint az volt, hogy a magyar zászló színei közül a pirosat már a BTC használta, ezért a fehér mellett csak a zöld jöhetett szóba.

Első az elsők között

A klub alapítását követően a labdarúgók ugyan több alkalommal is pályára léptek Soroksári úti pályájukon, de a futballszakosztályt hivatalosan 1900 decemberében hozták létre. Ebben az időszakban a csapat támadósorának balszárnyán sokaknak feltűnt egy rendkívül fiatal és gyorsléptű szélső, aki a labdával sem volt ügyetlen, bizonyos Borbás Gáspár. Az FTC vele a pályán kezdte meg szereplését a Magyar Labdarúgó Szövetség szervezésében lebonyolított bajnokságban, ahol az első mérkőzésen. 1901. április 21-én a MUE (Magyar Úszó Egyesület) volt az ellenfél. A fiatal együttes 5–3-as vereséget szenvedett, a klub történetének első hivatalos gólját pedig Borbás szerezte.

Borbás Gáspár nemcsak az FTC, hanem a magyar labdarúgó-válogatott első hivatalos góljának szerzője: egy 1903. április 5-i, Csehország ellen 2-1-re megnyert mérkőzés 16. percében talált a hálóba. Érdekesség, hogy a csehek ezt nem tartják hivatalos válogatott mérkőzésnek, náluk Budapest-Prága találkozóként van jegyezve.  Visszatérve Borbás elsőségeire: ő volt az első, aki 25 válogatott mérkőzést elért, sőt ő volt az első jogi doktorátussal rendelkező labdarúgó is.

„Az első félidő elején a magyar csapat intenzíven támad sokszor veszélybe sodorja a prágai kaput. Egy off side állásból lőtt goalt a bíró érvénytelenít, a prágai csapat egy-két támadása visszaveretik s a játék színhelyét a prágai kapu elé teszi a magyar csapat. Az első negyedóra után a prágai kapuhálójában a labda fennakadt. Károly rúgta a labdát bal felé s a résen álló Borbás menthetetlenül rendeltetési helyére juttatta.”  – Részlet a Budapest-Prága találkozóról szóló egyik beszámolóból (Sport-Világ, 1903. április 12. 125.)

(Az életéről bővebben olvasható dédunokája, Borbás Barna Első gól című kötetéből, amelyről mi is beszámoltunk, valamint a szerzővel a TheHistoryGeek-kel közös podcast műsorunkban is beszélgettünk.)

A távgyalogló polihisztor

A századforduló élsportolói között egyáltalán nem volt ritka, hogy valaki egyszerre több sportágban is jeleskedett, de amit az FTC hőskori történetének egyik meghatározó alakja, Manglitz Ferenc tett, az még a “polihisztorok” közül is kiemeli őt.

A későbbi nyolcszoros magyar bajnok labdarúgó játékostársai közül elsősorban testi erejével és keménységével tűnt ki, hátvédként riogatta az ellenfél támadóit. Amellett, hogy a futballcsapatban 1903 és 1913 között 221 mérkőzésen pályára lépett, Manglitz másik szerelme az atlétika volt. 1903-ban egymérföldes síkfutásban ezüstérmet nyert az országos bajnokságon, és az ugyanebben az évben megalakult Magyar Atlétikai Szövetség szervezésében rendezett 30 km-es gyaloglásban 1906-ban megszerezte az egyesület történetének első egyéni magyar bajnoki címét. A nyolc, labdarúgásban szerzett bajnoki cím mellett gyaloglásban a mesterhármas is összejött, ugyanis a rákövetkező két évben is ő lett a táv magyar bajnoka.

Az már csak a hab a tortán, hogy mielőtt a klub sportolója lett volna, 1901-ben az első FTC–MTK labdarúgó mérkőzésen ő volt a játékvezető.

Álnéven versenyző lelkész az olimpián

A labdarúgás mellett az első években az atlétika szakosztály szállította a Budapest IX. kerületi egyesület legnagyobb sikereit, amihez nagyban hozzájárult az is, hogy az 1911-ben átadott Üllői úti stadion gyakorlatilag a magyar atlétikai élet központja lett.

A teológiát tanuló, majd református segédlelkészként működő Kóczán Mór 1910-ben a BTC-t hagyta ott a ferencvárosi klubért. A magas- és távolugrásban is kiváló sportember Budapesten ismerkedett meg a gerely- és diszkoszhajítással, előbbiben pedig hamar látványos sikereket ért el. 1911-ben, már az FTC versenyzőjeként 60,64 m-es nem hivatalos világrekordot dobott (a világcsúcslistát a nemzetközi szövetség csak a következő évtől hagyta jóvá).

1912-ben, a stockholmi olimpia évében a gerelyhajítás hivatalos technikáját is módosították, így a Kóczán által használt és kedvelt „végén fogás” helyett már „középen fogással” kellett a távolba lökni az eszközt. Az átállás nem volt zökkenőmentes, de a korábbi csúcstartó így is 55,50 méteres eredményt el, amivel harmadik helyen végzett, és az FTC történetének első olimpiai érmese lett.

Egyházi felettesei nem igazán szívlelték, hogy „pőrére vetkőzve dárdát hajigál a vásári nép szórakoztatására”, ezért Stockholmba Kovács Miklós álnéven utazott, de sikerei láttán eltekintettek a büntetésétől.

A Trianonért „bosszút álló” ökölvívó

Az FTC sportolóinak következő olimpiai mérföldköve egy kispesti születésű bokszolóhoz, Kocsis Antalhoz köthető, aki 1925-ben lett a zöld-fehérek igazolt sportolója. Már az egyesület sportolójaként szerepelt a magyar válogatottban, szerzett egymás után három Budapest-bajnoki címet és lett Európa-bajnoki második.

Az 1928-as amszterdami olimpián a legkisebb súlycsoportban, légsúlyban versenyzett és írt végül történelmet: egy spanyol, egy német és az elődöntőben egy olasz versenyzőt legyőzve jutott el a fináléig, ahol egy francia ökölvívó várt rá. A döntőben a beszámolók szerint vetélytársa kezdett jobban, és fizikailag is erősebbnek tűnt a magyarnál, de Kocsis a második menettől kezdve átvette az irányítást, és ő diktálta a tempót. Az eredményhirdetésen nem lehetett kérdés: Kocsis Antalt ítélte meg a zsűri jobbnak, aki így a magyar ökölvívás és az FTC első olimpiai bajnoka lett.

A Nemzeti Sport főszerkesztőjének, Vadas Gyulának a helyszíni írása szerint Kocsis első gondolata a győzelem utána hazája volt, könnyáztatta szemmel ezt írta az elé rakott papírfecnire: „A trianoni békeszerződésért. Éljen Magyarország!”. 

Új néven, első bajnoki cím a jégen

A második világháborút követően a kommunista vezetés megkezdte a sportegyesületek sajátos megreformálását, aminek keretében az FTC nem kerülhette el a szakszervezeti irányítás alá való bekerülést, aminek nyilvánvaló okai közé sorolhatjuk, hogy a hatalom számára veszélyesnek tűnhetett egy alapvetően keresztény-polgári  rendelkező, németek lakta kerületből származó egyesület sikeressége. Ezért a klubot nevétől és színeitől is megfosztották, 1950 és 1956 között előbb ÉDOSZ SE-ként, majd Budapesti Kinizsiként piros-fehér színekben versenyeztek a IX. kerületi egyesület versenyzői. Ez az időszak az egyesület történetének talán legkevésbé sikeres időszaka, de mégis van egy szakosztály, ami ekkor tette meg az első lépéseit a rekordszámú bajnoki címig vezető úton.

Az FTC jégkorong szakosztálya 1928-ban alakult, a magyar bajnokság pedig 1937-ben indult el, ahol az első időszakban bronz-, majd a negyvenes években a bajnoki ezüstöket gyűjtögette az együttes, de a bajnoki cím nem akart összejönni.

A jeget 1951-ben sikerült a szó szoros értelmében megtörni: a Háray Béla játékos-edző által vezetett csapat 100%-os eredménnyel megszerezte első magyar bajnoki címét. A negyvenes évek végén kezdődött átszervezési folyamat a jégkorongcsapatot sem kerülhette el, aminek köszönhetően több kulcsjátékos távozott, és fiatalokkal kellett feltölteni a keretet. Ennek ellenére az 50-es években még további két további bajnoki elsőséget gyűjtött be, de az igazi felfutás csak ezután következett: az 1960-as években négy, míg 1971-1980 között zsinórban tíz alkalommal végeztek az FTC hokisai a magyar bajnoki tabella élén.

A magyar klubfutball legnagyobb sikere

Az Aranycsapat által fémjelzett 50-es évek a magyar labdarúgás azóta is legszebb éveinek számítanak, viszont ami nem jött össze ebben az időszakban a válogatottnak, az a 60-as évek közepén az akkor egyik leghosszabb bajnoki arany nélküli időszakát éppen lezáró FTC-nek sikerült: csúcsra érni nemzetközi szinten.

A mai Európa Liga (és a korábbi UEFA kupa) elődjének számító, de nem a szövetség által kiírt Vásárvárosok Kupájába nem bajnoki helyezés, hanem nevezés alapján lehetett indulni. Ez semmit sem vont le a sorozat presztízséből, hiszen a kontinens topcsapatai közül többen is indultak az 1964/65-ös szezonban, az FTC a döntőig vezető úton a Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Athletic Bilbao és a Manchester United ellen vívott meg sikeres párharcokat, és találkozott a fináléban Olaszország egyik legnépszerűbb csapatával, a trófeáért hazai pályán pályára lépő Juventusszal.

A döntő itthoni főpróbája nem sikerült túl jól a zöld-fehéreknek: 4–2-es vereséget szenvedtek az MTK-tól, és tovább nehezítette a csapat dolgát a júniusi torinói hőség és szokatlanul kései, este fél 10-es kezdés. A sokáig gól nélküli mérkőzés egyetlen találata a mérkőzés 74. percében született: Novák Dezső jobbról érkező beadását követően a torinói védők szorításában Albert Flórián nem fért a labdához, de a mögötte érkező dr. Fenyvesi Máté közvetlen közelről a kapuba fejelt. Ez a gól pedig győzelmet, és a magyar labdarúgás első és mindezidáig egyetlen nemzetközi kupagyőzelmét jelentette.

A VVK-győztes csapat meghatározó tagja, Albert Flórián két évvel később, 1967-ben megkapta az európai klubfutball legrangosabb egyéni díját, a France Football által alapított Aranylabdát. Csak néhány név a voksoláson a „Császár” mögött végzők listájáról: Sir Bobby Charlton, Eusébio, Gerd Müller, Franz Beckenbauer. Ebben az időben az elismerést nem a napjainkban megszokott rangos gálán adták át, hanem rendre “hazai pályán” egy mérkőzés előtt kapták meg a nyertesek. Albert azonban sérülés miatt nem lehetett ott a Népstadionban a Szovjetunió ellen játszott mérkőzésen, ezért a Gundel étteremben tartott banketten kapta meg a rangos díjat a France Football főszerkesztőjétől.

A kézis lányok első aranykorszaka

Napjainkban az FTC szakosztályai közül a labdarúgás mellett a női kézilabda számít az egyik legnépszerűbbnek. Az 1950-es években még ÉDOSZ néven, és a régi szabályok szerint nagypályán játszó női csapat 1960-ban csatlakozott be a már kispályán zajló női bajnokságba, ahol több biztató szezont követően 1966 lett az első aranyos év. A korábban maga is zöld-fehér színekben kézilabdázó Elek Gyula vezetőedző csapata magabiztos fölénnyel előzte meg a korábban sorozatban hat bajnoki címet szerző Budapesti Spartacus együttesét.

Innentől kezdve 15 éven keresztül minden évben bajnoki dobogón végzett az együttes, és nemzetközi színtéren is villogott: 1971-ben a szovjet kirakatcsapat, a Szpartak Kijev ellen egy BEK-ezüst jött össze, 1978-ban és 1979-ben pedig egy-egy KEK (Kupagyőztesek Európa Kupája)-arannyal és -ezüsttel bővült a dicsőséglista.

A teke Puskása  

Az ókori és középkori gyökerekkel rendelkező sportág itthon korábban és manapság sem tartozik a legnépszerűbb látványsportágak közé, de az FTC történetének áttekintése hiányos lenne Csányi Béla életművének említése nélkül.

A 2023-ban elhunyt egykori sportolót és edzőt minden túlzás nélkül nevezhetjük a sportág korszakos legendájának, hiszen az eredményei alapján minden idők legsikeresebb tekézőjének számít. Csányi aktív játékos pályafutása alatt, amelyből húszat zöld-fehérben töltött, 39 bajnoki címet, 9 világbajnoki címet, 7 világkupát/BL-t és 10 német bajnok címet nyert, valamint 17 alkalommal választották meg Magyarország legjobb férfi tekézőjének.

2000-ben bekerült a Nemzeti Sport által összeállított „XX. század 50 legnagyszerűbb sportolója” közé, többek között Puskás Ferenccel, Albert Flóriánnal és Papp Lászlóval egyetemben.

Kalap, a lelátók lelke

Az FTC-ről világszerte ismert, hogy fanatikus szurkolótábor támogatja a hazai és sokszor az idegenbeli mérkőzéseken is, legyen szó labdarúgásról, kézilabdáról vagy akár jégkorongról. A leghűségesebb drukkerek között talán ma is kevesen mondhatják el magukról, hogy még az ősi rivális Újpest szimpatizánsai is szeretik, de Zöllei János, vagy ahogy mindenki ismerte, Kalap, ilyen volt.

A szegény munkáscsaládból származó Kalap gyermekkorában kis híján tragikus kimenetelű villamos balesetet szenvedett, de így sem adta fel az álmát, hogy bokszoló legyen. A ring szorítói helyett azonban az Üllői út lett az otthona, és pofonok helyett rágógumit, szotyolát és fruttit árult.

„Olykor a lelátón is akadnak showmanok. Zöllei Jánosa „Kalap” névre hallgató cukorkaárus kiérdemelné a szurkolókirály méltán elnevezést. Óriási érzéke van ahhoz, hol lehet jó sportprogramot kifogni. El is megy oda és sajátságos módon tudja tűzbe-lázba hozni a közönséget. Egy népstadionbeli magyar—angol mérkőzés előtt hatalmas nemzetiszínű zászlót lengetve körbefutotta a salakos futópályát, találta ki a ma már országszerte meghonosodott bíztatást: Ki a jobb? Mire a kórus: Magyarok!” (Sportvezető, 1983. október 1. 10.)

Az 1970-es évektől kezdve nem volt sem Fradi-meccs, sem Népstadion-beli kettősrangadó Kalap nélkül, Kaposváron külön pavilonja is állt. A teljes képhez hozzátartozik, hogy ugyanebben az időszakban „Zombori” fedőnéven jelentett a III/III-as ügynökként jelentett a politikai rendőrségnek.

Sujtó Attila

Források és szakirodalom

Sportmúzeum – Százéves a magyar foci – Ahol a bölcső ringott (https://web.archive.org/web/20110721113309/http://sportmuzeum.hu/kiallitasok/szazeves_a_magyar_foci/foci_02.html#, letöltés: 2024. május 3.)

Az FTC története – A kezdetek (https://www.fradi.hu/klub/tortenet/a-kezdetek, letöltés: 2024. május 3.)

1899. május 3. A Fradi alapítása (https://www.ftcbaratikor.hu/2009/05/03/1899-majus-3/#more-5883, letöltés: 2024. május 3.)

Borbás Gáspár, egy remek futballista (https://aranycsapatalapitvany.hu/emlekezesek/paul-cezane-skill-show/, letöltés: 2024. május 3.)

Manglitz Ferenc (https://www.tempofradi.hu/manglitz-ferenc-2, letöltés: 2024. május 3.)

A Fradi mai szakosztályai: Atlétika (1.rész: 1900-1919) (https://www.ftcbaratikor.hu/2009/12/06/a-fradi-mai-szakosztalyai-atletika-1-resz-1900-1920/, letöltés: 2024. május 3.)

Gödi hírességek – Kóczán Mór (https://god.hu/elet-a-varosban/hiressegek/koczan-mor/, letöltés: 2024. május 3.)

A Fradi szakosztályai. Atlétika (https://www.ftcbaratikor.hu/2018/11/20/a-fradi-szakosztalyai-atletika/#more-36638, letöltés: 2024. május 3.)

Kocsis Antal olimpiai bajnok (https://www.tempofradi.hu/kocsis-antal-olimpiai-bajnok, letöltés: 2024. május 3.)

Trianonért állt bosszút a boksz első magyar olimpiai bajnoka (https://index.hu/sport/alapvonal/2020/02/15/kocsis_antal_okolvivas_elso_olimpiai_bajnok_1928/, letöltés: 2024. május 3.)

110 éve született az első olimpiai ökölvívó bajnokunk, Kocsis Antal (https://olimpia.hu/hirek/110-eve-szuletett-az-elso-okolvivo-olimpiai-bajnokunk-kocsis-antal, letöltés: 2024. május 3.)

Kocsis Antal adatlapja a MOB oldalán (http://archiv.olimpia.hu/champdata/details/id/23397/, letöltés: 2024. május 3.)

Az FTC története – Az 1950-es évek (https://www.fradi.hu/klub/tortenet/az-ftc-tortenete-az-1950-es-evek, letöltés: 2024. május 3.)

Az FTC jégkorong szakosztályának története (https://www.fradi.hu/jegkorong/ferfi-jegkorong/tortenelem, letöltés: 2024. május 3.)

A Fradi mai szakosztályai: Jégkorong (https://www.ftcbaratikor.hu/2010/12/28/a-fradi-mai-szakosztalyai-jegkorong/, letöltés: 2024. május 3.)

50 éves a magyar klubfutball legnagyobb sikere (https://index.hu/sport/2015/06/23/ftc_juventus_vvk_1965/, letöltés: 2024. május 3.)

1965.VI.23. VVK Döntő, Juventus – Ferencváros 0:1 (https://www.tempofradi.hu/1965vi23-vvk-donto-juventus-ferencvaros-0-1, letöltés: 2024. május 3.)

Az FTC labdarugócsapatának története röviden (https://www.fradi.hu/labdarugas/ferfi-labdarugas/tortenet, letöltés: 2024. május 3.)

A Ferencváros VVK-menetelése (https://www.youtube.com/watch?v=wCW7zAzJlZE, letöltés: 2024. május 3.)

55 éve nyerte meg az aranylabdát a Császár (https://www.fradi.hu/labdarugas/elso-csapat/hirek/55-eve-nyerte-meg-az-aranylabdat-a-csaszar, letöltés: 2024. május 3.)

Az FTC kézilabda szakosztályának története (https://www.fradi.hu/kezilabda/noi-kezilabda/tortenelem, letöltés: 2024. május 3.)

Magyar bajnokság NB1 – nők (https://www.kezitortenelem.hu/index.php?id=3&nem=no, letöltés: 2024. május 3.)

Múltidéző: Hihetetlen sztorik a BEK-menetelésről (https://www.fradi.hu/kezilabda/noi-kezilabda/hirek/multidezo-hihetetlen-sztorik-a-bek-menetelesrol, letöltés: 2024. május 3.)

Gyászolunk: Elhunyt Csányi Béla (https://www.fradi.hu/teke/teke-szakosztaly/hirek/gyaszolunk-elhunyt-csanyi-bela, letöltés: 2024. május 3.)

Fradi szurkolók a múltból: Zöllei János, alias Kalap (https://www.tempofradi.hu/fradi-szurkolok-a-multbol-zollei-janos-alias-kalap, letöltés: 2024. május 3.)

A frutti, a frutti, a rágógumi: Mi lett Kalappal, a legendás fruttiárussal? (https://www.ujsagmuzeum.hu/kalap/, letöltés: 2024. május 3.)

Kalap, a legendás fruttiárus kettős élete (https://fft-archivum.nemzetisport.hu/friss/kalap-a-legendas-fruttiarus-kettos-elete-fourfourtwo-hu-98344/, letöltés: 2024. május 3.)

Sport-Világ, 1903

Sportvezető, 1983

Tolnai Világlapja, 1928.

Nagy Béla: Fradisták. Portréalbum 1. Bp. 1979.

Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 36. Fradisták futballmezben 1. 1900–1926. Bp. 2000

Ezt olvastad?

A magyar liberalizmus gyökerei

„Az élet mai nehézségeit, a társadalmi intézmények működésének nyilvánvaló zavarait vagy erőtlenségét mind gyakrabban magyarázzák azzal, hogy a liberalizmus korszerűtlenné

X