29 lépés az antik műveltség világában – Az AGATHA sorozat

Klasszika-filológiáról és ókortudományról kevés szó esik portálunkon, pedig célunk az, hogy a szakma minden szegmenséről tudósítsunk. Mai cikkünkben egy nagymúltú műhely folyóirat és könyvsorozatait mutatjuk be.

Közel tíz éve, hogy Havas László professzor közreadott egy terjedelmes történeti kitekintéssel is kiegészített helyzetelemzést a debreceni klasszika-filológia helyzetéről a Debreceni Szemle hasábjain. Az eltelt években sok minden változott Debrecenben az ókortudományt illetően. Voltak szervezeti átalakulások, változott a tanszékvezető(k) személye, az osztatlan tanárképzéssel új tantervek jöttek létre, sőt 2016-ban Forisek Péter és Kerepeszki Róbert tollából napvilágot látott a tanszék(ek) történetének új feldolgozása is. Ez utóbbi áttekintésben, vélhetően abból a szerkesztési elvből következően, hogy az utóbbi évek bemutatása a tanszékvezetők személyére koncentrált, kevesebb hangsúlyt kapott az, amit Havas professzor úr többször is nyomatékkal említett a maga beszámolójában. Nevezetesen: a tanszék publikációs tevékenysége, különösen pedig a tanszékhez köthető könyvsorozatok.

A magyar ókortudomány egyik legrangosabb, nemzetközi szerkesztőbizottsággal rendelkező és széleskörű cserekapcsolatokat ápoló folyóirata, az Acta Classica Universitatis Debreceniensis (ACD) immár 53. kötetét publikálta. Az 1960-as években Borzsák István alapította, majd évtizedekig Havas László volt a főszerkesztője. Jelenleg Gesztelyi Tamás és Németh György professzorok gondozzák a folyóiratot, amelynek tartalomjegyzékei elérhetők a tanszék honlapján. Aligha lehet túlhangsúlyozni azt a tényt, hogy politikai – gazdasági – oktatási változások közepette ötvenhárom éve megszakítás nélkül, minden évben megjelent az ACD idegen nyelven, neves külföldi közreműködőkkel.

Kisebb múltra tekinthet vissza az a sorozat, amely az 1990-es évek közepén indult. Cicero öröksége címmel jelent meg 1995-ben az első kötete az AGATHA sorozatnak, amely idén a 29. kötetnél (Városok és területük az antikvitásban) tart. A kötetek bibliográfiai adatai szintén elérhetők a tanszék honlapján. A figyelmes böngészőnek az is nyomban feltűnik, hogy az Agatha sorozat „mellékhatásaként” egy al-sorozat három kötete is napvilágot látott. A Series Latina alcímet viselő sorozat darabjai egytől-egyig Havas László gondozásában jelentek meg, s egy római történetíró, Florus összes művének, illetve Szent István Intelmeinek latin szövegét adják közre kritikai apparátussal. Utóbbiból francia fordítással kétnyelvű kiadás is megjelent. Visszatérve az AGATHA köteteihez inspiráló változatosságot látunk: egyetemi segédkönyvek, szöveggyűjtemények, szövegkiadások, tanulmány- és konferenciakötetek egyaránt megjelentek.

Az első kategóriára a Bevezetés az ókortudományba címet viselő kötetek jelentik a példát, amelyekből öt jelent meg és egyetemi kurzusok kötelező olvasmányai mind a mai napig. Az első kötetben az ókortudomány fogalmáról, a szövegkritikáról, az epigráfiáról, régészetről stb. olvashatnak az érdeklődők. A kötetet két fejezetcíme jellemzi leginkább: ’A szöveg mint forrás’ és ’A tárgy mint forrás’. A harmadik kötet az antikvitás történetét és kronológiáját tekinti át. Míg az utóbbi tárgykörnek (Olajos Teréz, Havas László és Gesztelyi Tamás feldolgozásában) magyarul máig mellőzhetetlen összefoglalása a két írás, az előbbit a Németh György szerkesztésében megjelenő ókortörténeti tankönyvek kissé háttérbe szorították az egyetemi hallgatóság körében. Az irodalomtörténetet az antik auktorokon keresztül öleli fel a negyedik kötet, míg az ötödikben egészen modern téma az informatika is helyet kap (Forisek PéterKerepeszki Róbert). Az ötödik kötet másik tárgya az etruszkológia, amely hazai és külföldi szakemberek tanulmányain keresztül mutatja meg az etruszkok eredetét, tárgyi kultúráját, vallását.

Brigetiói gemmalelet – Ganymedes

Forráskiadások is színesítik a palettát, ezek egyik darabja Nadányi János, egy kora-újkori magyar szerző történeti munkája, amelyet kétnyelvű kiadásban vehet kezébe az AGATHA XI. kötetének olvasója. Ókeresztény latin írók címmel 2003-ban jelent meg egy olyan darab, amely akár egy másik nagy múltú sorozatba is tartozhatna. Öt keresztény szerző munkáit közli bevezetővel, magyarázó jegyzetekkel és rövid kritikai apparátussal. Ez a szerkezet az Auctores Latini című sorozat darabjaihoz hasonítja ezt a kötetet. Ebben a sorozatban az 1960-as évek óta jelennek meg az egyetemi latin oktatást segítendő szövegek, szövegkiadások, amelyek kiadói között debreceni neveket (Gesztelyi Tamás, Havas László, Tegyei Imre, Németh Béla, Szekeres Csilla) is találunk. A szöveges források mellett az AGATHA a tárgyi forrásokat sem mellőzte. Talán kitűnt ez már a Bevezetés az ókortudományba I. szerkezetéből is. A XXVII. kötet tárgya a brigetioi gemmaleletek, amelyeket Gesztelyi Tamás katalogizált, írt le. A kiadvány annál is fontosabb, mert az utóbbi évtizedek talán legintenzívebb és sok új eredményt felszínre hozó római koros régészeti feltárásához kapcsolódik, amelyet Borhy László akadémikus vezetésével folytattak (és folytatnak) a pannoniai Brigetióban.

Brigetiói gemmaleletek – Amor és Apollo ábrázolások

Az AGATHA sorozat az ókortól a kora-újkorig a latin-görög ill. latinos civilizáció megannyi kincsét tárja az olvasó elé, vagy ad eligazítást ebben a régen letűnt, de máig ható világban. Teszi mindezt műfaji korlátok nélkül: szöveggyűjtemény, konferencia kötet, kritikai szövegkiadás, gemma-katalógus egyaránt része lehetett. Ennél azonban talán sokkal fontosabb, hogy a kötetek többsége a magyar ókortudomány széles együttműködésében jött létre, számos szerző bevonásával. Így volt ez már az első kötetben, s így van a legutóbbiban is. Reméljük, hogy a sorozat a jövőben is újabb, a korábbiakhoz méltó darabokkal gyarapítja a hazai ókortudomány könyvtárát!

A kötetek mindegyike elérhető a tanszéken, azokat postaköltség ellenében szívesen eljuttatják az érdeklődőknek. Elérhetőségek a DE BTK Történelemi Intézet és a Tanszék honlapján.

Ezt olvastad?

A 2017-től érvényes történelem érettségi követelmények között a korábbinál nagyobb mértékben találhatunk társadalmi-, gazdasági-, állampolgári- vagy éppen jogi ismeretekhez kapcsolódó