„az volna a jó, ha a magyar szempontot is alaposan ismernék” – Interjú Wittlinger Gabriellával a Határtalan történelemről

Oktatásunk egyik fő célja, hogy a diákok alaposan megismerjék a magyar kultúrát, a hagyományokat és a történelmet. Milyen lehetőségeik vannak azonban azoknak a magyar gyereknek, akik külföldön élnek és tanulnak, és nem kapnak akkora rálátást a magyar történelemre? Interjúnkban Wittlinger Gabriella bebizonyítja, hogy a történelem és az oktatás nem ismer határokat. Határtalan történelem nevű foglalkozásaival mindent megtesz azért, hogy a külföldön élő magyar gyerekek is tájékozottak legyenek történelmükkel kapcsolatban.

Újkor.hu: Hol és mit tanultál? Milyen tapasztalatokkal és miért érkeztél Belgiumba?

Wittlinger Gabriella: A Szegedi Tudományegyetemen végeztem történelem és tanár szakon, még a régi, ötéves képzésben. Miután befejeztem az egyetemet nem iskolában kezdtem el tanítani, hanem más területen helyezkedtem el. Pár évvel később a férjem munkája miatt külföldre költöztünk, először Londonba, aztán Belgiumba.

Mikor és miért fogalmazódott meg benned, hogy elindíts egy ilyen egyedülálló projektet, mint a Határtalan történelem?

Hiányzott a történelem, de más személyes okom is volt. A fiam Brüsszelben született, és ahogy nőtt, egyre inkább hiányérzetem lett. Az óvodában beszélgettek a belga nemzeti ünnepekről, szokásokról, de március 15-e (nyilván) sima óvoda nap volt. Voltak és vannak is magyar nyelvű gyermekfoglalkozások Brüsszelben, de olyan nem, amelyik kifejezetten a történelmet, a nemzeti ünnepeket helyezte volna a középpontba, ráadásul úgy, ahogy én szerettem volna: egyszerre játékos és tartalmas formában. Kerestem a lehetőséget, hogy pótoljam ezt a hiányt, és végül 2017-ben elindítottam az első rendszeres foglalkozásomat. Először csak a barátok gyerekei jöttek, aztán egyre többen. Idén 3 új csoport indul a jelentkezők nagy száma miatt. Ez számomra visszaigazolás, hogy ez a jó út, és van erre igény. 

A honlapod és Facebook oldalad nagyon alapos, felkészült tanárt tükröznek. A gyerekek klasszikus tanárként tekintenek rád?

Köszönöm, törekszem rá, hogy ez a valóságban is így legyen. Nem, szerintem nem vagyok egy klasszikus tanártípus, és a gyerekek sem így tekintenek rám. Az órák helyszíne sem a megszokott tanterem, hanem valamelyik család otthona vagy múzeum, park, ez pedig sokkal kötetlenebb hangulatot eredményez. Nekem fontos, hogy felszabadult légkör legyen az órán, ezért nem tartunk be minden formalitást. Vezetője vagyok a foglalkozásoknak, de ugyanakkor partner is.

Miben különbözik a történelem oktatása Belgiumban az itthonitól?

Meglehetősen összetett a kép Belgiumban, és főként Brüsszelben. Van francia nyelvű belga iskola, holland belga iskola és az Európai Iskola sok nyelvi szekciója. Ezek tagolódnak még –  a fenntartást illetően – államira, egyházira, alapítványira. Aztán pedagógiai elvek szerint is lehet alternatív vagy aktív pedagógiát követő stb. Ami általánosságban elmondható, hogy történelemből tantervi szinten kompetenciák vannak megadva és témakörök. Magyarországhoz hasonlóan 5. osztályban kezdenek el történelmet tanulni a gyerekek, bár egy-egy téma már korábban is előjön. Témakörök szerint tanulnak, mint például az őskor, a holokauszt, földművelő társadalmak, akár ebben a sorrendben. Ötödikben például jól megférnek egymás mellett az ókori társadalmak és az első világháború, a történelem tanítása tehát nem kronologikus. Sok forráselemzést vesznek, és a csoportos vagy egyéni osztály projektek is gyakoriak.

Mekkora hangsúlyt fektetnek az európai, különös tekintettel a magyar / köztes-európai történelemre Belgiumban? Egyáltalán mennyire foglalkoztatja a helyieket a múlt ismerete?

A magyar történelemből ismerik 1956-ot és a kalandozások időszakát. A felnőttek körében nagyon ismert és kedvelt történelmi személy Belgiumban Habsburg Mária, II. Lajos felesége, akit egyébként Marie de Hongrie-nak, azaz Magyarországi Máriának hívnak. A magyar történelemben ugye kisebb szerepe volt, de férje halála után helytartóként Brüsszelben székelt, és sokat tett a régióért (és egyébként egy nagyon izgalmas személyiség volt). Külön hangsúly nincs a magyar történelmen, illetve a köztes-európain, de Brüsszel sajátos helyzete miatt szerintem több figyelmet kapnak ezek a részek, mint úgy általában Belgiumban. Arra gondolok, hogy az EU fővárosaként az iskolai osztályok nagyon színesek, és a gyerekek sok országból jöttek. A történelemóra keretében gyakran maguk választhatnak témát a kiselőadásukhoz, és ez lehet a saját nemzeti történelmükből is. Így könnyen előfordul, hogy a belga gyerekek a magyar honfoglalásról tanulnak.

Van történelemből kimeneti vizsga? Népszerű tárgynak számít?

Belgiumban is érettségi tantárgy. Mennyire kedvelik? Ezt nem tudom pontosan megítélni, de gyanítom, hogy nem ez a legnépszerűbb tantárgy.

Brüsszelben lehet csatlakozni hozzád. Hogyan képzeljünk el egy legelső csoportos órát? 

Sok esetben a gyerekek korábbról már ismerik egymást, esetleg barátok, vagy már jártak együtt valamilyen különórára. A szülőkkel a jelentkezés után van egy ismerkedő beszélgetés a gyerekekről, de az első órán érdemes felmérni néhány dolgot. Mennyire beszélik, értik a magyart, az írási-olvasási szintjük hol áll, mit tudnak már, mi érdekli őket? Ezért kitaláltam egy olyan indító játékos feladatsort, ahol a csapatépítés mellett ezek is kiderülhetnek. A tényleges tanulás ezt követi.

Általában hány gyermek vesz részt egy csoportos órán? Mennyi ideig tart egy foglalkozás? Milyen rendszerességgel járnak a gyerekek az órákra?

Az ideális csoport létszáma 4-5 fő. Az órák kéthetente vannak, de igazodnak az egyéni igényekhez. Ha valaki például magyar iskolai vizsgára készül, akkor érdemes gyakrabban tartani. Az órák időtartama a létszámtól függően 60, illetve 90 perc. Három fővel elég a 60 perc, de többel már nem.

Magyarul beszéltek a Határtalan történelem foglalkozásokon. Milyen nyelvi képességeik vannak? Értik a fogalmakat,  a terminológiát? Hogyan lehet differenciálni, ha sokféle szinten állnak? 

Igen, magyar nyelven vannak az órák, ezért szükséges egy minimális magyar nyelvismeret. A fogalmak megbeszélése, a konceptualizáció fontos része az óráknak, mert ezeket általában nem ismerik. Az első órákon ezért nem is olvasunk szövegeket. Olvasni egyébként a későbbiekben is csak limitáltan lehet, és nem túl hosszú szövegeket, mivel az itteni diákok magyar nyelvű szövegértése gyakran elmarad az otthoni iskolában tanuló társaikétól. Ez persze teljesen normális, hiszen egész nap egy másik nyelven tanulnak az iskolában, és az sem ritka, hogy otthon még egy harmadik nyelvet is használnak / hallanak. Ezt mind figyelembe kell venni, és könnyen olvasható szövegeket kell adni olyan szavakkal, kifejezésekkel, amelyek előzőleg már előfordultak. Egy csoporton belül is nagyon ingadozó lehet a nyelvtudás szintje. Erre oda kell figyelni a feladatok kiosztásánál. Én készítem a feladatlapokat az órákra, amiket a gyerekek tudásszintjéhez igazítok.

Milyen módszerekkel kelted fel a gyerekek érdeklődését? Hogyan motiválhatóak, ha önkéntesen vesznek részt az órákon?

Szerintem a történelem izgalmas és szép, és ha a gyerekek nyelvére is le tudjuk fordítani, be tudjuk őket vonni, akkor rendben lesz minden. Fontos, hogy tájékozott legyek és felkészült. Emellett pedig sok játékot viszek. Volt olyan csoport, ahol középkori piacot / főzőnapot rendeztünk, és elkészítettünk egy korabeli receptet (bár mai ízléssel rémes íze lett…), megkóstoltuk az alapanyagokat, „bevásároltunk” egy jobbágy családnak és a királynak. Idén az egyik csoportommal (5. osztályosok) filmet készítettünk a tatárjárásról. Ez utóbbi egyébként az ő ötletük volt, és sokat dolgoztak vele. Maguk vágták és illesztettek alá a zenét is a szabadidejükben.

Mi alapján tervezed meg a foglalkozásokat? Mennyire tudsz igazodni a gyerekek kíváncsiságához, a szülők igényeihez?

Ennek a fajta oktatásnak, ahogy a Határtalan töri működik, az egyik legnagyobb előnye, hogy személyre szabott és rugalmas tud lenni. Az órák felépítésénél követem a magyar tanrendet. Használok magyar tankönyveket és atlaszt is, de sok mindent teszek pluszban hozzá. Saját feladatlapokat készítek, belga történelmi atlaszból, valamint angol nyelvű tankönyvekből is dolgozom.

Csak magyar, vagy egyetemes történelmet is tanultok?

Az eredeti ötletem az volt, hogy a magyar történelmet mozaikszerűen hozzáillesztem a meglévő egyetemestörténelem-tudásukhoz. Ám már az első pillanatban látszott, hogy ez nem lesz működőképes a belga történelemtanítás sajátossága miatt, mivel ők nem időrendben haladva tanítanak. Az óráimon a fókusz a magyar történelmen és a magyar szemponton van. Viszont a kapcsolatokat, hasonlóságokat vagy éppen az eltéréseket kiemelem, és mindig elhelyezzük az eseményeket a nemzetközi térben. Fontos több szempontból megvizsgálni egy-egy eseményt. Kedvenc példám, hogy amikor az egyik csoporttal beszéltünk a honfoglalásról, a bolgár támadás is szóba került. A következő órán egy kislány nagyon határozottan közölte velem: „Gabi, tudod az nem is úgy van, ahogy te mondtad. Mert nekem az osztályban a legjobb barátnőm bolgár, és én megkérdeztem őt, és azt mondta, hogy mi nem vagyunk ellenségek.” Újra átbeszéltük az anyagot, hogy minden a helyére kerüljön, de ez nekem is egy jó lecke volt. 

Nem használtok tankönyvet. Van a gyerekeknek hiányérzetük ezzel kapcsolatban? Hogy tudod őket abban segíteni, hogy elkülönítsék a Határtalan történelem óráit az iskolai tanóráktól?

Az hogy nem használunk tankönyvet inkább nekem lehetne furcsa, ugyanis a diákok az iskolában sem tankönyv szerint haladnak a középiskola előtt. A tanár ad ki lapokat és feladatokat az adott témakörökre. Nem tudom, hogy el kell-e különíteni a Határtalan töris órákat… Sőt, inkább azt gondolom,  hogy nem kell. Szerintem az volna a jó, ha a magyar szempontot is alaposan ismernék, a belgát is, majd ezeket egymás mellé tudnák helyezni. A multikulturális gyerekeknek éppen az az egyik sajátos plusszuk, hogy könnyebben helyezkednek bele az eltérő szempontokba. Ezt érdemes tudással feltöltve fejleszteni.

Az óráknak célja, hogy az esetleg hazaköltözők be tudjanak kapcsolódni a hazai közoktatásba? Követed a hazai trendeket? 

Ha valaki azzal keres meg, hogy hazaköltöznének vagy vizsgázni kell a gyerekének, akkor inkább az egyéni órákat javaslom. Főleg ha rövid az időnk, és több éves lemaradást kell behozni. Ilyenkor sokkal célravezetőbb, ha csak a felkészülésre koncentrálunk, és azokat a feladatgyűjteményeket, tankönyveket használjuk, amiket az adott iskola követel. De nem csak emiatt követem a magyar trendeket, érdekel is. Nehezen jutok el a távolság miatt a konferenciákra, de utána szoktam olvasni, hogy mi történik. Bár ha lennének online konferenciák, vagy több közvetítés, felvétel lenne elérhető, akkor az nagy segítség lenne. Emellett a nemzetközit is igyekszem követni, és szerencsére sok nagyon jó oktatási témájú kurzus is elérhető online .

Magyarországon dolgozó pedagógusok egy része érdeklődik az online világ adta lehetőségek iránt, megpróbálja ezeket az óráiba beépíteni. Belgiumban mennyire nyitottak a pedagógusok a digitális oktatásra? A foglalkozásaidon használtok számítástechnikai eszközöket, különböző alkalmazásokat?  

Abszolút nyitottak erre a tanárok. Több tantárgynál is használnak online eszközöket és a diákok is. 4., illetve 5. osztálytól kezdve például a kiselőadásokat már PPT-ben kell elkészíteniük a tanulóknak, és nem papíron. Laptopot szoktam vinni órára, mert képet, filmrészletet ezen jobb megnézni. Az alkalmazások közül a leggyakrabban a Kahoot-ot és WordWall-t használom, illetve térképkészítő programokkal kísérletezem mostanában. De ezek a fajta feladatkészítők inkább a skype-os órákon kapnak kiemelt szerepet. A csoportoknál meg szoktam kérdezni a szülőket is, és volt már, hogy azt kérték, inkább ne legyenek online feladatok. A diákok viszont általában szeretik ezeket.

Fontosnak tartod, hogy a nemzeti ünnepeinkkel is foglalkozzatok. Hogyan építed fel, szervezed meg az ezekhez kapcsolódó foglalkozásokat? Tudnál egy konkrét példát említeni ehhez kapcsolódóan?

Igen, kiemelten szeretem ezeket a foglalkozásokat. Ez volt az egyik oka a Határtalan töri elindulásának is. Amit fontosnak gondolok, hogy élvezzék a gyerekek és a felnőttek is. Olyan kell legyen, ami valóban közelebb hozza a nemzeti ünnepeket, hogy tényleg értsék és érezzék, hogy miért van rajtunk a kokárda, vagy mi az a lyukas zászló. 2017-ben egy sétát szerveztem március 15-e kapcsán. Ezen mint egy idegenvezető vittem el a résztvevőket olyan helyekre, amelyek kapcsolódtak a magyar forradalomhoz, és közben meséltem a gyerekeknek a forradalomról, a szülőknek a korszakról és a városról. A szabadságharc leverését követően Brüsszel több magyar emigránst is befogadott hosszabb-rövidebb időre, Kossuth Lajos édesanyja, Kossuth Lászlóné itt is van eltemetve. Egyébként Metternich is itt várta ki a bécsi helyzet rendeződését. A ház, ahol egykor lakott, egy utcányira volt a magyar emigráció központjának számító Jósika báró házától. Annak ellenére, hogy pár hónappal elkerülték egymást, gondolom furcsa érzés lehetett a magyar bárónak, ha éppen arra sétált. Van tehát mesélnivaló. A résztvevők kezdeményezésére elszavaltuk a Nemzeti dal-t a gyerekeknek. A következő évben más útvonalon mentünk, és rémesen hideg volt. 20 főre terveztem a foglalkozást, 50-en jöttek el. Október 23-a kapcsán találtam már ki társasjátékot, volt foglalkozás, ahol egy Belgiumban élő 1956­-os magyar mesélte el az élményeit. Idén pedig online elérhető anyag is lesz már.

Mivel ezek nem iskolai keretek között zajló tanórák, érdemjegyeket a gyerekek nem kapnak. Mégis, hogy értékeled az ő munkájukat, illetve milyen gyakorisággal? Hogyan tudsz nekik visszajelzéseket adni?

Az órán kapnak visszajelzést a gyerekek. Brüsszelben megvan a személyes kapcsolat a szülőkkel és folyamatos a szóbeli tájékoztatás. Skype-on félévente van értékelés, amikor egy-egy anyagrészt lezártunk.

A megszokott magyar házi feladat rendszere létezik Belgiumban? Te hogy ösztönzöd a gyerekeket arra, hogy otthon is olvassanak a magyar történelem után, nézzenek történelmi dokumentumfilmeket? Az eddigi tapasztalataid alapján, a szülők mennyire segítőkészek abban, hogy otthon is foglalkozzanak a magyar történelemmel?

A belga francia nyelvű iskolákról tudok inkább nyilatkozni ezen a téren, ott van házi feladat. Van, ahol elsőtől kezdve vannak plusz gyakorlások, és van, ahol csak azokat a feladatokat adják fel, amelyikekkel a tanuló nem végzett az órán, vagy javítania kell. A Határtalan törinél viszont nincs házi feladat. Azt szoktam csak kérni a szülőktől, hogy beszéljenek a témáról otthon. Az is jó, ha csak elmeséltetik a csemetéjükkel, hogy miről hallott az órán. Az még jobb, ha ők is tudnak róla mesélni. Azok a szülők, akiknek fontos annyira a magyar történelem, hogy különórára is elhozzák a gyerekeiket, általában nagyon támogatóak és partnerek ebben. Foglalkoznak otthon is evvel, és általában van is ismeretük a témáról. Szívesen veszik a segítséget abban, hogy mit olvassanak a gyerekeik vagy ők a gyerekeiknek. Ezért leggyakrabban könyveket szoktam ajánlani és programokat. Ezeket az ajánlásokat a Facebook oldalamra vagy a blogomra is ki szoktam tenni. Idén az egyik 7.-es csoportom például csinált együtt egy mozidélutánt, és az ajánlásom nyomán megnézték a A tanú című filmet. Nagyon élvezték. Ehhez pedig nyilván kellett a szülők szervezése és segítsége is.

Skype-on is tartasz órákat. Hogy tudod ezen keresztül megvalósítani a foglalkozást, átadni a tudást?

A skype-os óra egy egészen más műfaj. Nem lehet ugyanúgy felkészülni az órára, mint a személyesen tartottak esetében. Az óravázlat lehet ugyanaz, de egészen más eszközöket kell használni. Az online feladatkészítőknek itt sokkal nagyobb szerepük van, mint a hagyományos feladatlapoknak.

Milyen szülői visszajelzéseket kaptál eddig? Mi a legemlékezetesebb sikered / kudarcod a gyerekekkel?

Az egyik anyuka mesélte nemrég, hogy számára milyen hihetetlen, hogy az ő lánya milyen töretlen lelkesedéssel jár az órára, vasárnaponként. Legemlékezetesebb sikerem a gyerekekkel? Hogy élvezik az órákat és akarnak járni. Érdekli őket a magyar történelem, és ebben nekem is részem van. 

Az ott élő, de nem magyar ismerőseid hogy viszonyulnak a Határtalan történelemhez?

Sokszor, amikor mondom, hogy magyar történelmet tanítok, akkor elkezdik mondani, hogy ők mit ismernek belőle. Nemrég egy német apuka mesélte, aki már jó ideje él Belgiumban, hogy az ő általános iskolája Augsburg közelében volt. Minden évben mentek ki a csata helyszínére, és elmesélték nekik azt, hogy milyen nagy dolog volt a győzelem, mert a magyarok híres és kiemelkedő harcosok voltak. Egyébként érdekes ebből a szemszögből látni a történelmünket. Olyan is többször volt már, hogy akinek meséltem, hogy mit csinálok, mondta, hogy ez milyen jó, és ő is ismer magyar családot itt, majd mesél nekik rólam.

Milyen terveid vannak a jövőt tekintve?

Ami az idei tanévet illeti, a nemzeti ünnepek kapcsán elkészítettem egy online anyagot, amelyben videóinterjúra is lesz lehetőség 1956-os magyarokkal. Erre hamarosan lehet jelentkezni. A nem Belgiumban élő magyar szülőknek is szeretnék segíteni, akik otthon foglalkoznának a magyar történelemmel. Azt látom, hogy bátortalanul nyúlnak hozzá, bizonytalanok, hogy hogyan és mit is kéne mondani. Nekik indulni fog egy programom a következő tanévben. Emellett több közös szülő-gyermek foglalkozást is tervezek tartani.

Rapos Vivien

Ezt olvastad?

Afrika 19. századi történetének alakulása az európai történelemmel és fejlődéssel áll szoros összefüggésben. Elfogadottá vált az a nézet, miszerint az