Granasztói 85 – Portréfilm Granasztói Györgyről

Granasztói György (1938–2016) születésének 85. évfordulójára Molnár Adrienne és Hegedüs Márton készített dokumentumfilmet. Nem sok magyar történész életpályája ihlette meg eddig a filmkészítőket. Abban, hogy ez az alkotás mégis megszülethetett abban nagy szerepe van Granasztói György személyiségének, tudományos tevékenységének, politikai szerepvállalásának, kiemelkedő tudományszervezői és tehetséggondozói teljesítményének, valamint azoknak a személyeknek, akikre élete során hatással volt.

(Forrás: youtube.com)

Az 50 perces dokumentumfilmben megszólalnak családtagjai, barátai, pályatársai és tanítványai. Elbeszéléseikből, a bemutatott fényképekből és archív filmfelvételekből bontakoznak ki Granasztói György szakmai pályafutásának mérföldkövei és talán – ha mozaikosan is, de – megtudunk valamit Granasztóiról, az emberről is.

Már a film elején megtudjuk, hogy amilyen sokszínű volt később Granasztói György közéleti tevékenysége, olyan hamar megtalálta a magánéleti stabilitást biztosító feleséget, Györffy Kata személyében. Végzős francia–történelem szakos hallgatóként a tanítási gyakorlat keretében a francia tantárgyat tanította jövendőbelijének. Györffy Katalin művészettörténészként sokat tett a magyar műemlékvédelemért. Sallay Marienne így jellemezte: „a maga halk, csendes módján, igen határozott elképzeléseit kitartó munkával megvalósítani tudó, koncepciózus szakember.” A közös érdeklődési kör mellett úgy tűnik személyiségeik jól kiegészítették egymást, hiszen Granasztóit barátai leginkább a társaság középpontjának számító, beszédes, humoros figuraként jellemezték. Mindkét gyermekük (Olga és Péter) megszólal a portréfilmben.

(Forrás: youtube.com)

A győri éveket követően, ahol Granasztói francia–történelem szakos tanárként dolgozott, Budapestre költöztek, ahol a lakásuk nyüzsgő társasági életnek lett színtere. Számos, később jelentős művészi pályát befutó személy fordult meg köreikben pl.: Karátson Gábor festő, író, Szomjas György rendező, Ajtony Árpád író, Kodolányi Gyula költő, műfordító, irodalomtörténész. Granasztói György híres lemezgyűjteményéből, amelyben szép számmal fordultak elő jazz felvételek, olykor a rádió számára is kölcsönzött.

(Forrás: youtube.com)

A baráti közösség kezdettől fogva kritikával szemlélte a fennálló politikai rendszert és tagjai csatlakoztak az 1980-as években kibontakozó mozgalmakhoz. Többen tagjai lettek Antall József körének és szerepet vállaltak a Magyar Demokrata Fórumban. Történelemszemléletükre hatottak a nyugati szellemi irányzatok, így a francia Annales-iskola. Fontosnak tartották a nagy egyéniségek és a mentalitás kutatását. Granasztói György érdeklődésének középpontjában a középkori társadalom térhasználata állt, amelynek kutatásába integrálta a térinformatika legmodernebb vívmányait. A francia tudományos közeg is respektálta teljesítményét, amelynek ékes bizonyítéka, hogy önállóan vezethetett kutatási projektet és publikálhatott az Annales folyóiratban.

(Forrás: youtube.com)

Az 1990-es évek elejétől brüsszeli nagyköveti megbízatása, amelyben markáns elvárás volt a NATO-val való kapcsolatépítés, elvonta a történelemtudomány művelésétől, nagydoktori értekezésének megírása halasztódott. Visszatérve azonban újult erővel vetette bele magát a még 1988-ban megalapított Atelier Magyar–Francia Posztgraduális Műhely működtetésébe, amelyet később sikerült önálló intézménnyé szervezni. Megbízásából sógora, Györffy Miklós koordinálta a Collegium Budapest megvalósulását. Az általa 1998 és 2016 között vezetett Batthyány Lajos Alapítvány a középjobb közélet központjává, a politikai önképzés fontos fórumává vált. A Magyar Szemle hasábjain rendszeresen illették kritikával a kormány kultúrpolitikáját.

(Forrás: youtube.com)

A nyilatkozatokból egy szerény, mindenkivel bizonyos távolságot tartó, ugyanakkor nyitott és bölcs ember képe bontakozik ki, aki hárított minden hálálkodást. Egy olyan emberé, aki nem makacsul, hanem kellő optimizmussal és rugalmassággal tartott ki nehéz körülmények között is az általa vallott értékek mellett.

Szimpatikus az a kép is, ami Granasztói Györgyről, mint tanárról tárul elénk. Dezső Tamás említette, hogy nem odázta el nyugdíjba vonulását, hogy a státuszából álláslehetőséget biztosítson az általa tehetségesnek tartott fiatalok számára. Czoch Gábor szerint soha nem kért semmit, csak adott.

(Forrás: youtube.com)

A kisfilm végén felolvasásra kerülnek azok a gondolatok, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök mondott el nagyratartott, egykori tanácsosa, Granasztói György temetésén: „így csapódtam én Granasztói György, az örök tanár mellé, és ezért ragaszkodtam hozzá addig, ameddig tehettem. A tanároknak ez a fajtája nem ad órákat, nem tart előadásokat és nem vizsgáztat. A tanároknak az a fajtája, amelyhez Granasztói György tartozott, egyszerűen csak van, létezik, él és megengedi, hogy mi vele együtt létezhessünk.”

Bízom benne, hogy lesz még alkalom hasonló portréfilmek leforgatására, hiszen Granasztói György életútjából is számos érdekesség kiderült a korszak szellemi elitjének kapcsolati hálójáról és arról, hogy egyetlen személy mekkora hatással lehet a nemzetközi kulturális kapcsolatok kiépítésére, kutatási programok létesítésére és a civil szférában rejlő lehetőségek kiaknázására. A felnövekvő történészgeneráció számára motiváló bepillantást nyerni a „szakirodalom szerzőinek” élettörténetébe, különösen ha olyan bulvár adalékokat is megtudhat, hogy amíg a gyerekek fürödtek maximum hangerőn bömbölt a jazz, vagy hogy körmöstechnikával űzték mesterfokon a gombfocit.

*

A filmben megszólalnak: Czoch Gábor, Dezső Tamás, Diószegi László, Granasztói Olga, Granasztói Péter, Györffy Miklós, Jeszenszky Géza, Kodolányi Gyula, Martonyi János, Mészáros László, Schmittné Makray Katalin, Stefanovits Péter, Szávai János és Tar Pál.

Árvai Tünde

Granasztói György gyászhíre az ELTE honlapján

Ezt olvastad?

Száz éves a szakorvosi címek használata hazánkban

Száz éve annak, hogy Magyarországon a betegségek kezeléséhez kvalifikált szakorvosok segítségét kérhetjük. A Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium 1924. december 1-jén

X