Hétköznapok az Angol Parkban (1911-1945)

Alábbi cikkünkben egy képzeletbeli térbeli sétára hívjuk az olvasót a nemrég bezárt Vidám Park területén, arra téve kísérletet, hogy röviden bemutassuk az Angol Park történetét.

A fénykép őrzőhelye: Országos Széchényi Könyvtár, Színháztörténeti Tár

A Városliget – története során – fokozatosan alakult át szórakoztató parkká. A mutatványosok többször vándoroltak a ligeten belül, a közelmúltig Vidámparknak nevezett terület közelébe az 1885. évi Országos kiállítás után települtek le. A városliget legfontosabb dátuma kétségtelenül az 1896-os év, a millenniumi ünnepségek időpontja. Az impozáns bemutató pavilonok mellett Ős-Budavára elnevezéssel külön szórakoztató negyedet építettek fel. Hétvégenként akár 60 000 embert is szórakoztattak az ittlévő mulatók, kávéházak, kardnyelők, tűzköpők, táncosnők. A mulató-negyed még így sem volt nyereséges, ezért 1907-ben bezárták. Miután az Ős-Budavárát bezárták és épületeit lebontották, az igazgató Friedmann Adolf kénytelen volt továbbállni. A Hermina út túlsó oldalán új üzletbe fogott, a telkek tulajdonosaival három évig, 1910. november 20-ig tartó bérleti szerződést kötött. Az engedélyek beszerzése után – Lajta Béla közreműködésével – felépíttette favázas nyári varieté, kabarészínház, kávéház, zenepavilon és vendéglő épületeit. A mulatónegyed az Új-Ős-Budavára-Amerikai Park nevet kapta. A vállalkozás azonban nem vált be, már az első idényben veszteséggel zárt. A bérleti szerződés lejárta után Friedmann az Amerikai Parkot nem működtette tovább, azt átvették tőle a Meinhardt testvérek. Meinhardt is tapasztalt szórakoztató-vállalkozó volt, ő működtette a mutatványostelepen elhelyezkedő barlangvasutat, és ekkor jól jövedelmező üzlete fejlesztésébe fogott. Az ügyvivő, Meinhardt Court Frigyes rögtön engedélyt kért a Székesfővárosi Tanácstól új, szórakoztató játékok létesítésére. Ezek voltak a Tobogan és a Csodakerék, amelyek működését a kérvényhez mellékelt játékleírásból ismerjük. A Tobogant később Amerikai magasvasútként írják le az iratok, látványa megmaradt a korabeli képeslapokon is.

A fénykép őrzőhelye: Országos Széchényi Könyvtár, Színháztörténeti Tár

Ezt 1923-ban átalakítva alakult ki a ma is álló hullámvasút. Amint az Angol Park megnyitott, óriási tömegek igyekeztek kipróbálni az újdonságokat. Az egyik újság később így emlékezett:

„Amikor megnyílt, ezrek tolongtak a mutatványos bódék között, és a legnagyobb attrakcióhoz a hullámvasúthoz, csak testi épség megrongálásával lehetett közeledni. Meinhardtékat jobban irigyelték, mint a Rotschildékat. Omlott a sok pénz, bomlott a közönség az Angol Parkért.”

Így aztán rögtön fejlesztésekbe kezdtek: 1911 tavaszán épült meg az Elvarázsolt Kastély és a Szudán falu épülete, valamint a volt Amerikai Parkban lévő épületek átalakítása is megtörtént már az első szezonban. A tűzoltóság vizsgálatának ellenére az Angol Parkot rövid idővel nyitása után máris szerencsétlenség érte: 1911 májusában vagy júniusában leégett a Varieté. A sajnálatos tragédia után Meinhardt folytatta: a leégett „nyári mulató újbóli felépítésére – mozgó fénykép előadásokkal -, egyúttal labda dobáló (le a cilinderrel) és karika dobáló fabódék” építésére kért engedélyt.

A nyitás utáni első évben már egész oldalas reklám hirdette az új fővárosi szórakoztató parkot:

„Bizonyos, hogy a Park egyik legnagyobb vonzóereje: az Amerikai magasvasút továbbra is élvezetet fog szerezni, a csodakeréknél továbbra is kacagni fog kicsi és nagy, az elvarázsolt kastélyban nagyszerűen mulatnak, a barlang vasút miniatűr kocsiparkjával a tréfás utazás kitűnő alkalmatossága. Kedves új sportnemet honosított meg továbbá az Angol Park a görkorcsolyának bevezetésével a skating ring nagy csarnokában. És itt van a legkedélyesebb mulatóhely: az Alpesi Falu, ahol pompás bajor sört mérnek és tiroli zenekar, tánc és ének mellett lehet szórakozni. Külön fejezetet érdemelne a japán Kert, amely a maga exotikus bizarságával a Kelet hangulatába varázsolja az embert. Az apró szórakozásoknak egész serege várja ott kedvderítően a látogatót. A parknak ugyancsak elsőrangú erőssége a Varieté színpad, amely úgy építkezéseinél, mint művészi előadásainál fogva a legelsők közé tartozik. A felsorolásból nem maradhat ki a Ródlipálya sem, valamint a szuelani Egyiptomi néger falu, ahol mulatni és tanulni lehet. A parkban mindennap a honvéd vagy bosnyák zenekar játszik Bachó, illetőleg Gedenk karmesterek vezetésével.”

Reklámplakát

Miután az üzlet beindult, folytatódtak a fejlesztések, így földszintes táncterem, portásfülke és újabb mulató épült, majd a következő, az 1913-as szezon nyitása előtt területüket kerítéssel vették körül. A kerítés okozta a térbeli elkülönülést a szomszédos mutatványos teleptől, és amint elkészült, a kapun csak belépő megváltása után lehetett bemenni, sőt a Park területén belül is minden egyes játék használatáért külön fizetni kellett. Így az Angol Park fokozatosan az urak és a módosabb középosztály szórakozóhelye lett, a mutatványos-telep pedig a szegényeké. Tegyük hozzá azonnal, hogy ezt a különbséget maga a Fővárosi Tanács okozta, mivel ők határoztak a kapudíjról, hogy védjék a saját mutatványos-telepükön lévő bérlők érdekeit. Sorra nyitottak az új játékok, a halászó malom, a forgó henger, a kígyóvasút (kisvasút), és a mozgólépcső. Az első világháború kezdetét az Angol Park tűzijátékkal üdvözölte. A nagy háború idején az Angol Park felvette a Nemzeti Park nevet, de egyes területeit a Hadi Park névvel is említik.

Angol Park, Nemzeti Park

A háborús helyzethez idomult néhány új játék felállítása is, mint például egy tengeralattjáró vízmedence építése, vagy a hadiaréna faépületének engedélyezése. Sőt, a frontra indulók megtekinthették a hadikutyacsapat bemutatóját is. A világháború idején a Park igyekezett az egyre fásultabb közönséget kabarékkal szórakoztatni. 1917-ben a Gólem nyaral című párjelenet volt a sláger a két akkori sztár, Lakatos és Tarnay előadásában. Ebben az időszakban pangott az üzlet, a vezetőség ezért megpróbált egy-egy nagyobb esemény rendezésével maradni talpon. Ilyen volt az 1918 augusztusában tartott újságíró nap, amikor az összes játék bevonásával szinte az egész akkori művészvilág felvonult. Latabár Árpád a Csodakeréknél, a többi színész a Hullámvasútnál és az elvarázsolt Kastélynál tartott bemutatót.

A világégés és a zavaros 1919-es esztendő után ismét elkezdődtek a fejlesztések. 1920. április 6-án kaptak építési engedélyt a „bejáró kapu, körhinta, barlang vasút és kerti kávéház” építésére. A faszerkezetű épületeket Dragon Ervin építész tervezte. A park bővítése folyamatos, szinte minden évre jutott valami új beruházás. A következő nagyobb építkezés a Hullámvasút és a hozzá kapcsolódó Mesecsónak átadása volt 1923 nyarán. Aki szédült a hullámvasúton kipróbálhatta magát, mint focista, a Ki tud tizenegyest rúgni nevű játékban. A hálóőr Winkelman János, a KTE korábbi kapusa, aki az 1925-ös idényben itt dolgozott. Akinek sikerült berúgnia a labdát, nyereménynyalókát szopogatva sétálhatott tovább a következő játék felé. 1926-ban eljött az új főbejárat építésének az ideje, amelynek terveit Jakab Dezső és Sós Aladár építészek készítették.

Az új főkapu képe

A városligeti mutatványosok életében fontos dátum az 1927-es, amikor sokuknak költözniük kellett a Széchenyi fürdő bővítése miatt. Az Angol Parkban ekkor készült el a Dodgem, a Liliputi Színház, de működött a Whip a Kanyargó őse, és mindezek mellett az újdonság a Küld a pokolba az anyósodat játék volt. Boxlabdába kellett ütni, ami lökést adott a vaspályán mozgó tátott szájú, kilógó nyelvű viaszbábúnak. Ha elég erős volt a lökés, az anyósfigura becsúszott a lángot lövellő sárkány torkába.

A fénykép őrzőhelye: Országos Széchényi Könyvtár, Színháztörténeti Tár

Korábban is volt egy Alpesi Falu a Park területén, a megörökölt épületek egyikében, de az új épületben, amelyet 1928-ban adtak át több mint 1600-an fértek el. A bajor sörözőket idéző csarnok minden este neves fellépőkkel vonzotta a nagyérdeműt. A színpadon fergeteges műsor szórakoztatta a közönséget: akrobaták, kötéltáncosok, átváltozó művészek, légtornászok, zenebohócok, és különféle táncosok (balett, tangó, kán-kán, csárdás) léptek fel.

Az Alpesi Falu hirdetése

Szintén 1928-ban került sor a sokáig igen népszerű vízi csúszda átadására is, valamint a Hydrodromban villamos meghajtású vízi csónakokat hajthattak az emberek. Minden este zenekarok játszottak rögtön a főbejárattal szemben, a zenepavilonban is, aminek külön érdekessége volt, hogy a színpadot víznyomással lehetett magasabbra emelni. A 20-as, 30-as években már egyre több autó robogott az utakon, ezért 1929 nyarától az autósok számára benzinkutat helyeztek üzembe a Park előtt. Botrány is előfordult az Angol Parkban: 1933 nyarán egy rendőr, aki civilben használta a labdadobáló játékot, összeveszett a bódé üzemeltetőjével. Tiszteletlenség miatt bilincsbe verette és az ottani őrszobán megverette a bódést, miközben az ajtó előtt gyülekezett a mérges tömeg. Az eset végén kardlapozással kergették szét a kiabáló tömeget.

A mellékelt 1933-as helyszínrajzon láthatjuk az Angol Parkot népszerűsége csúcsán

Habár a Pesti Futár újságírója 1935-ös cikkében temeti az Angol Parkot: „a legtöbb üzem mind régi és ötlettelen. Unalmas”, azért néhány játék népszerűségét elismeri. Ekkor új attrakció a „szögbeverés”, sikeres a dodgem, a szellemvasút és – mint mindig – a hullámvasút. Este pedig az Alpesi Falu és az éjféli csodarevű vonzza az embereket. Rendezték a Park előtti autóbusz közlekedést és 1936-ban építették a látványos repülő hintát. A fejlődés folyamatos volt a harmincas években. Megyery Ella városismertetőjében így dicséri a szórakozóhelyet:

„Nagy területű, jó levegőjű, virágos-fás szórakozókert, amelyért a külföldiek általában igen lelkesednek, mert ilyen fajtájú mulató parkjuk vagy egyáltalán nincs, vagy jóval szerényebb örömöket kínál. A berlini Luna Parkhoz hasonlítható még leginkább, bár sok tekintetben ezt is felülmúlja, s évről évre meglepi a közönséget valami új tréfával, új attrakcióval. Nagyon sivár és savanyú lélek legyen már az, akit az itt egymást kergető naiv élmények nem tudnak felhangolni – hullámvasúttól a vízi siklóig, boszorkányos autópályától a százféle mutatványosbódé trükkjéig, kedves és üdítő kis bolondságig.”

A szórakozni vágyó lakosság nagy örömére az 1938-as évben is több új játékot állítottak forgalomba. Ekkor debütált az óriási sikolyokat kiváltó „Inga” nevű szerkezet, amely a műszaki véleményezés kikötése alapján „egy-egy egyenként 4 személy befogadására szolgáló kosárból” állt. 1939-ben került sor az első játék, a Csodakerék bontására és átalakítására is. Az épületbe a Fecske elnevezésű körhinta került, valamint ugyanekkor készült el a Halálkatlan nevű motoros mutatvány is, amelyben a fából ácsolt kör alakú építményben kellett körbe-körbe motorozni. Egészen Magyarország hadba lépéséig a fejlődés töretlen. Minden évre jutott új szenzáció, az Alpesi Faluban pedig folyt a bor és a pezsgő. Az újabb világháború aztán megpecsételte az Angol Park (1942-től Hungária Park) sorsát is.

Hungária Park plakát

A bombázások során találatot kapott az Elvarázsolt Kastély, a Sikló, a Hullámvasút és több kis épület is: Az Alpesi Faluba katonákat szállásoltak be, míg később sajnos teljesen leégett. Meinhardt Court Frigyes az orosz front elől Németországba menekült. Végrendeletének beszolgáltatása és kihirdetése alkalmával felesége elmondta, hogy a „megszálló orosz katonai hatóság örökhagyónak mind ingóságait, mind pedig ingatlanvagyonát lefoglalta.”

Az Angol Park életében 5 éves átmeneti időszak következett az 1950. évi államosításig, de ez már egy következő történet…

Perczel Olivér

Ezt olvastad?

A Dunába lőtt apáca – Salkaházi Sára

Szabadelvű, önálló, modern nő volt, aki végül szociális munkát végző apácaként találta meg hivatását. Salkaházi Sára megtapasztalta a kisebbségi lét

X