Piedone Ópusztaszeren – A VI. Kárpát-medencei fiatal magyar történészek tábora
Évfordulókban gazdag év az idei: százhetven éve tört ki az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc, száz éve ért véget az első világháború, ötven éve vonult be a Magyar Honvédség Csehszlovákiába és öt éve, hogy a Belvedere Meridionale csapata először megszervezte a Kárpát-medencei fiatal magyar történészek táborát. A rendezvényre idén is sor került, 2018. augusztus 23-a és 26-a között immár hatodik alkalommal várta az érdeklődőket az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark.
A tábor résztvevőinek, az immár jól bejáratott rutin szerint idén is lehetőségük nyílt kutatásaik bemutatására. A jelentkezők nagy száma miatt a szervezők ezúttal nem hívtak meg nagyobb múltú kutatókat plenáris előadások tartására, sőt, először került sor párhuzamos szekcióra is a rendezvény története során. A tábor népszerűségét az abból is következik, hogy – ahogy Kiss Gábor Ferenc főszervező tavaly fogalmazott –, „a résztvevők nem pusztán passzív, befogadó résztvevői az eseménynek, hanem lehetőségük van, hogy saját tudományos érdeklődésüknek megfelelő témában előadást tartsanak”. Ez az érdeklődési kör meglehetősen tágnak bizonyult. Ha időben nézzük, akkor az ókortól napjainkig, ha térben, akkor a magyarországi településtörténettől az egyetemes történetig, ha a problémafelvetéseket, akkor a forráselemzésektől az átfogó eseménytörténetig terjedt.
Az előadásokon túl szerencsére az Emlékpark bejárására is jutott idő, s Kiss Gábor Ferenc kurátori tárlatvezetést is tartott a nemrég nyílt A Nagy Háború emlékezete – képekben és tárgyakban című kiállításon, ahol az érdeklődők a korabeli fegyvereket is kezükbe vehették.
A jó – már-már fesztiválra emlékeztető – hangulat, ahogy az eddigi években, idén is adott volt, amelyhez az is hozzájárult, hogy – szintén az eddigiekre emlékeztetően formális öltözékekben sem kellett feszengeni, és persze az is, hogy – a hagyományokat követve – ezúttal sem szenvedtünk hiányt borzasztóbbnál borzasztóbb szóviccekben. (Ezek – a címen felüli – idézésétől olvasóink jó közérzete érdekében eltekintek.) Reméljük, a következő évben még több kollégával találkozhatunk a helyszínen.
A táborban elhangzott előadások:
Augusztus 23. – I. szekció.
Levezető elnök: Kiss Gábor Ferenc
Turda Gábor: Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark bemutatása
Gulyás Adrienn: Egyedi sorsok, talányos életutak – Honvédnők az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcban
Körös Ákos: Kiszombor kapcsolati terei a házassági anyakönyvek alapján a 19. században
Dávid Benjámin: Az I. világháború demográfiai hatásai Gyoma és Endrőd településeken
Péterffy-Cserháti Katalin: „Az utolsó közgazdasági fegyver” alkalmazottainak szociálpolitikai helyzete a Nagy Háború után
Péterffy Gergely: Szabotőr vagy áldozat? Vasúti balesetek és következményeik a Rákosi-korszakban.
Pap Péter: Állami gazdaságok Magyarországon 1945–2004
Augusztus 24. – II. szekció.
Levezető elnök: Szőts Zoltán Oszkár
Szabó Sándor: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékezete Kunszentmártonban.
Gorcsa Oszkár: Az egzotikus Közép-Ázsia – György József világháborús emlékei
Makra Mónika: A GULAG – GUPVI Emlékév összegzése
Pálinkó Máté: „Büdös az a Szekfű!”, avagy egy elfeledett hódmezővásárhelyi Rákóczi-szobor története
Fóris Ákos: A szovjet zsidóság ábrázolása a magyar kiadványokban a második világháború idején
Tóth Dominik: Muhi, Várna, Buda – a szekérvár alkalmazásának lehetőségei
Augusztus 24. – III. szekció
Levezető elnök: Kiss Gábor Ferenc
Szokola László: A lengyel gyalogság a XVI. század első felében
Szabó Levente: A távíró története és applikációja a japán haditengerészetben
Kázmér László: Visszavonulás!? … Ki adhatta ki a parancsot a 10/II. tüzérosztály részére?
Oláh András Pál: A Budapest székesfőváros elleni amerikai légitámadások a II. világháborúban
Mezey Csaba Bence: „Winning the hearts and minds” – a maláj kommunista felkelés szakaszai, azonosításuk és megoldásuk (1948–60)
Lengyel Ádám: Lelőni a láthatatlant – AZ F-117 lopakodó repülőgép lelövése Szerbia fölött
Kiss Dávid: Magyar katonák selyemkupolák alatt – 100 éves a magyar katonai ejtőernyőzés
Augusztus 25. – IV. szekció
Levezető elnök: Oláh András Pál
Krizsán Bálint: A Nemzeti Ujság, 1845–1848
Molnár Dávid: Az egri társadalom önszerveződése 1918–1919 fordulóján
Rapali Vivien Regina: Műszaki ösztöndíjak a Műegyetemen a két világháború között
Dallman Kristóf Gergő: A pécsi Pius Gimnáziumban működő Pázmány Péter Önképzőkör dokumentumai
Hamerli Petra: Dino Grandi, Olaszország külügyminisztere (1929–1932)
Balogh Ádám: Egy matróz emlékirata: „Ő felsége Zrínyi hadihajóján tett első világkörutam 1893–94–95 évben”
Baracs Róbert István: Kongó választ. 1960–2018?
Augusztus 25. – V. szekció
Levezető elnök: Véber Zoltán
Ónadi Sándor: Adhemar, Le Puy püspöke az első keresztes hadjáratban
Halmágyi Miklós: „…boldog István törvénye szerint…” Szent István királyra való hivatkozás példái a középkori jogi és társadalmi gondolkodásban
Juhász Péter: Fiktív honfoglalás – valós függetlenség. Anonymus eszményei.
Bognár László: Propaganda és információáramlás Robert de Clari és Geoffroy de Villehardouin tengerrel kapcsolatos leírásaiban
Schvéd Brigitta Kinga: A 17. századi svéd gyarmatosítás egy rövid epizódja – A Svéd Afrika Társaság (Svenska Afrikakompaniet) és a nyugat-afrikai svéd gyarmatosítás
Ormos Bálint: Város és vidék a római történelemben. Kutatási terv és problémafelvetés
Veres Violetta: „A történész nyelve”
Ezt olvastad?
További cikkek
Helyszíni beszámoló a brigetiói katonai fürdő régészeti feltárásáról
2024. augusztus 14-én a Komáromban, brigetiói legiotábor ásatásán lezajlott a 2001 óta minden évben megrendezett nyíltnap, amely során a látogatók szakmai vezetés mellett megtekinthetik az adott ásatási szezonban feltárt lelőhelyeket […]
„Vallás és háborúk” – Hagyományteremtő műhelykonferencia a Bálnában
2024. május 9-én első alkalommal zajlott le a HM Hadtörténeti Intézet, valamint a PPKE-BTK Történelemtudományi Doktori Iskola és a PPKE “Felekezet és Identitás” kutatócsoportja által közösen szervezett “Ő tanította a […]
A célpont a mai napra: Szeged – Oláh András könyvének bemutatója
1944 nyarától a szövetséges légierő csapatainak bombázása Magyarországot is elérte. Többek között bombatámadás érte Budapest, Szolnok, Győr és Szeged városát is. Szeged második világháborús bombázásának 80. évfordulójára emlékezve jelent meg […]
Előző cikk
„A pártnak higgyetek!” – Csehszlovák dokumentumok 1956-ról
A sors furcsa fintoraként a csehszlovák események 50. évfordulójára jelent meg jelen tanulmánykötet, és a kedves olvasóban a címet olvasva rögtön felmerülhet két kérdés: Mi zajlott Csehszlovákiában az 1956-os események […]