„A falevelek lehullottak…” – Egy hetedikes osztály és az az első világháború esete
Jelen írásomban saját jó gyakorlatom példáján arra próbálok választ adni, hogy egy hetedikes osztály diákjainak miként tudunk a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összehangolásával motiváló, hasznos, a tanulást valóban támogató folyamatokat kialakítani: hogyan tudtam társintézmény bevonásával még hatékonyabbá tenni tanulóim történelmi gondolkodásának fejlesztését, valamint kreatív feladatok segítségével aktív részvételre ösztönözni őket a saját tanítási-tanulási folyamatukban az első világháború témakörének tanítása kapcsán.
II. Vilmos császár híres kijelentése nyomán „A falevelek lehullottak…” címet adtam a témának, mely feldolgozása során a hetedikeseim az első világháború történetét ismerték meg. Ahogy ezelőtt már számos alkalommal, most is részt vettünk az érdeklődő tanulókkal a Heves Megyei Levéltár levéltárpedagógiai foglalkozásán, mert fontosnak tartom azt, hogy -amikor csak lehetőségünk adódik-, „kilépjünk a tankönyvből”. Ilyenkor meg tudom nekik mutatni, hogy a az azokban található tananyagok valódi emberek életéről, hétköznapjairól szólnak; életmódjukról, gondolataikról, érzéseikről pedig a foglalkozások segítségével még pontosabb képet kapnak. A tervezett látogatás előtt egyeztettem a levéltáros kollégával, figyelembe vettük a tanulók életkorát és tudásszintjét. A korabeli lakóhelyünket bemutató források megtekintése és közös elemzése -arra is kaptak lehetőséget, hogy közelről, fehér kesztyűben tanulmányozzák ezeket az iratokat- a diákok történelmi gondolkodásának fejlődését szolgálta. (Egy korábbi látogatásunkról a levéltár is beszámolt a honlapján, a cikk itt olvasható.)
Tanulóim ismeretében az élményszerű témafeldolgozás volt az elsődleges célom, ezért motiváló és kreatív, ugyanakkor idő- és munkaigényes feladatokat kínáltam nekik. Differenciált, személyre szóló kihívások közül választhattak, tehát minden tanuló megtalálta az érdeklődésének, tehetségének megfelelőt: a megvalósítás során elmélyült a választott témában, és ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagodott, ezeket elkészült munkájánk bemutatása során társaival megosztotta.
A tanórai (az elméleti tudás megszerzése és a tananyag feldolgozása az OFI Újgenerációs tankönyve alapján), valamint a tanórán kívüli tevékenységek (látogatás a levéltárban; a vállalt feladatok kidolgozása egyénileg, párban, kisebb csoportokban) párhuzamosan zajlottak. A feladatok elkészítésére három-négy hét állt rendelkezésükre.
Alkotó-, illetve elemző-bemutató jellegű feladatokat kaptak, így
- térkép készült Európa országairól és a frontokról – a készítők szóban ismertették a fontosabb eseményeket
- lövészárok-makettek születtek tetszőleges anyagból és technikával; a feladat készítői „Élet a lövészárokban” címmel szóban is bemutatták a katonák mindennapjait
- fegyverbemutatót láthattunk a feladat kiírásának megfelelő eredeti megoldásokkal (blueprint, pirográfia) és remek előadásokkal
- videós ppt készült „Nők a hátországban” címmel, ahol a készítők-főszereplők a korabeli jelmezek, kiegészítők, kellékek meglétére is törekedtek
- „Konyhafőnök VIP”-videók készültek egy-egy korabeli étel elkészítéséről
- saját rajzok segítségével animációs filmet készítettek a szarajevói merényletről
- a levéltárpedagógiai foglakozáson szerzett ismereteiket pedig egy interaktív kép segítségével megosztották a társaikkal.
A tanulók tevékenységeinek és produktumainak elbírálása széles spektrumon mozgott: a pedagógus mellett ugyanis diáktársaik is értékelték az elkészített munkákat, ezen felül pedig saját maguknak, továbbá szüleiknek is volt lehetőségük bekapcsolódni az értékelésbe. A témafeldolgozás során a folyamatos tanár-diák konzultáció is segítette a tanulók reális önértékelésének fejlődését.
Az értékelés szempontjai az alábbiak voltak:
- Megfelelt-e a feladat kiírásának az elkészített munka?
- Megvalósult-e a szakmai konzultáció a pedagógussal a minél színvonalasabb produktum elkészítése érdekében?
- A páros/csoportos munkák esetében mennyire és hogyan valósult meg a munkamegosztás, együttműködés?
- Kreativitás
- A kivitelezés igényessége
- A határidő betartása
- A vállalt feladat bemutatása (előadásmód).
A feladatok elkészítése során elvárás a folyamatos konzultáció, azonban előfordulhat, hogy az egyeztetés hiánya miatt olykor be-becsúszik egy-egy tartalmi és /vagy formai hiba a beadott munkákba.
A megvalósítás során a szülőktől támogatást és rengeteg pozitív megerősítést kaptunk, illetve az osztályban tanító kollégák is elismeréssel illették a tanulók munkáit.
Ízelítő a tanulók munkáiból:
Térkép
Lövészárokmakettek (hetedikes osztály munkái)
Fegyverbemutató 1. (blueprint – fent – hetedikes osztály munkái)
Fegyverbemutató 2. (pirográfia – lent – hetedikes osztály munkái)
Fegyverbemutató (3D-ben nyomtatott tank – hetedikes diák munkája)
Nők a hátországban – részletek a videós ppt-ből (hetedikes diákok munkái)
Animációs film monitorfotói a szarajevói merényletről (hetedikes osztály munkái)
A levéltári foglalkozásról készített interaktív kép itt található.
Az iskola honlapján röviden bemutattuk a projektet, mert fontos számunkra, hogy az érdeklődők bármikor tudjanak tájékozódni az iskolában folyó munkáról. Itt a teljes ppt és animációs filmek is megtekinthetők.
Az elkészült munkákból kiállítást szerveztünk az aulában.
Hunyadi-Buzás Éva
Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskola
Ezt olvastad?
További cikkek
Tematikus ismétlő feladatlapok az emelt szintű történelem érettségi felkészítéshez
Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés többféleképpen történhet, de az új ismeretek tanításához képest mindenképpen eltérő módszertani eszközöket igényel. A korábbi érettségi vizsgafeladatokhoz könnyen hozzáférhetünk, illetve nagy számban állnak […]
Se veled, se nélküled? – Miről mondunk le azzal, ha az iskolai okoseszközök korlátozása megvalósul?
Az okoseszközök az életünk részévé váltak. Meggyőződéses tömegközlekedőként magam is szeretem az e-bookolvasómat, a telefonomat, de azért nem mondtam le a hagyományos olvasmányaimról sem: könyv és nyomtatott sajtótermék mindig van […]
Világkörüli útra indul a Kodály-módszer: Két nemzetközi konferencia a kádári Magyarországon
Hatvan évvel ezelőtt két Magyarországon megrendezett nemzetközi konferencia hozott széleskörű elismerést a magyar zeneoktatás számára és indította világkörüli diadalútjára a Kodály-módszert. 1964 nyarán Budapesten tartotta találkozóját az UNESCO két zenei […]
Előző cikk
Collectanea Vaticana Hungariae-kötetek bemutatója a római Német Történeti Intézetben
2022. október 17-én került sor a római Német Történeti Intézetben (Deutsches Historisches Institut in Rom, DHI) a vendéglátó intézmény és az ELKH–PPKE–PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport szervezésében a Collectanea […]