Tematikus ismétlő feladatlapok az emelt szintű történelem érettségi felkészítéshez

Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés többféleképpen történhet, de az új ismeretek tanításához képest mindenképpen eltérő módszertani eszközöket igényel. A korábbi érettségi vizsgafeladatokhoz könnyen hozzáférhetünk, illetve nagy számban állnak rendelkezésre – nyomtatott és online formában is – érettségi típusú feladatok. Az érettségi gyakorló feladatok megoldása véleményem szerint szükséges, ugyanakkor nem elégséges feltétele a sikeres felkészülésnek. Az ismétlésnek ugyanis fontos célja a megtanult ismeretek rendszerbe illesztése, integrációja. Ennek a rendszernek a kialakítása időben és térben is kiterjedt folyamatok, jelenségek megértését és egy fogalmi háló meglétét feltételezi. A diákok ideális esetben a középiskolai tanulmányaik végére ehhez elegendő ismeretet halmoznak fel, és már rendelkeznek a magasabb szintű gondolkodási műveletekhez szükséges képességekkel. Az ismétlés másik fontos célja pedig az érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése, megerősítése olyan feladatokon keresztül, amelyek kifejezetten az egyes kompetenciákra fókuszálnak, bizonyos feladattípusokat (például forráselemzés, esszéírás, szóbeli felelet felépítése) elemekre bontva gyakoroltatnak. Az ilyen típusú, rendszerező-fejlesztő ismétlést segítik elő a Katolikus Digitális Tananyagtár (kattan.hu) tartalomtárában, a történelem tanári dokumentumok között (a 12. évfolyamnál) található ismétlő érettségi feladatok.

A feladatlapokat a 2020 és 2024 között megvalósított kutatótanári programom keretében készítettem el. Ezt megelőzően kutatásokat végeztem az ismétlés elméleti hátterére vonatkozóan, és két kérdőíves felmérés keretében igyekeztem megismerni az érettségire történő felkészítés hazai gyakorlatának fő jellemzőit. A kérdőíves kutatásban 99 történelemtanár szakos egyetemi hallgató és 58 történelem szakos, középiskolában tanító kolléga vett részt. A hallgatókat az érettségire történő felkészülés során szerezett középiskolai tapasztalataikról, a tanárokat pedig a felkészítés gyakorlatáról kérdeztem. Előzetes kutatásaim eredményeit egy korábbi tanulmányomban foglaltam össze. (Rendszerező, szintetizáló ismétlés – felkészítés a történelem érettségi vizsgára. Elmélet és gyakorlat. Történelemtanítás, online történelemdidaktikai folyóirat. XIV/1-2. (2023))

Az előzetes kutatás eredményeit figyelembe véve készítettem el a kattan.hu felületen található feladatlapokat.

Részlet egy 2023-as, emelt szintű történelem érettségi feladatlapból (Kép forrása: oktatas.hu)

Javaslatok a feladatlapok feldolgozásához

A feladatlapok a középiskolai tanulmányok lezárásaként tematikus rendben, vagyis hosszmetszeti témákra tagolva ismételtetik át a tananyagot, ezzel támogatva a hosszabb távú, illetve a magyar és egyetemes történelem közötti összefüggések felismerését. Egy-egy feladatlap feldolgozásához minimum két tanóra (ideális esetben duplaóra) szükséges, de az időkeret szükség és lehetőség esetén bővíthető. A 30 feladatlap feldolgozását tehát legalább 60 órára célszerű tervezni.

A feladatlapok kifejezetten az emelt szintű érettségire történő felkészülést szolgálják. Minden feladatlap elején megtalálhatóak az érettségi vizsgakövetelményeknek az adott kérdéskörhöz tartozó témái, továbbá a témákhoz tartozó kerettantervi lexika – vagyis mindaz, ami az érettségin az adatok szintjén kérdezhető. (Alább olvasható egy áttekintés, ami megmutatja, melyik érettségi téma mely feladatlap(ok)on jelenik meg.)

Az áttekintő-fejlesztő feladatok egyik célja a tananyag rendszerezése, egy-egy kérdéskör mentén, hosszabb időtávon, illetve esetenként az egyetemes és a magyar történelem együttes áttekintésével – vagyis más formában, mint ahogyan az előző években az új tananyag elsajátításakor a diákok jellemzően megszokhatták. A másik cél az érettségin elvárt kompetenciák gyakoroltatása, lépésekre bontva.

A feladatlapok szabadon letölthetők és szerkeszthetők a tanárok által.

Az ismétlés során a diáknak akár évekkel korábban tanult ismereteket kell előhívnia, ami sokszor nem könnyű feladat. Ezt segítik a feladatlapok elején található lexikai elemek, a feladatok egy része ezek rendszerezésére és ezáltal rögzítésére ösztönöz. Az atlasz használata sok esetben szintén jól támogatja az adatok gyűjtését. A feladatok másik része az összefüggések felismertetésére, a kompetenciák gyakoroltatására irányul, ebben a leginkább hatékony segítséget a diákok közös munkája, vagy a rávezető tanári kérdések, magyarázatok jelenthetik.

A fentiekből következően a feladatlapok feldolgozása ideális esetben tanórán történik, a tanulói tevékenységre és kooperációra épül. Az egyéni munka alkalmazása mellett főként a nehezebb vagy nyíltabb végű feladatokat érdemes először párokban vagy 3-4 fős csoportokban feldolgoztatni, majd közösen megbeszélni. Ezt egészítheti ki a tanári magyarázat, amelynek mennyisége a csoport előzetes ismereteitől, igényeitől függhet.

A feladatlapokhoz megoldókulcsok is tartoznak, amelyek a tanári felkészüléshez adnak segítséget. A válaszok mindig dőlttel szedve olvashatóak. A nyílt végű kérdések esetében a válaszok csak példáknak tekintendőek.

Farkas Katalin

A feladatlapok címei

VALLÁSOK
A KERESZTÉNY EGYHÁZ AZ ÓKORBAN ÉS A KÖZÉPKORBAN
REFORMÁCIÓ ÉS KATOLIKUS MEGÚJULÁS EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON (magyar és egyetemes történelem)
MŰVÉSZETEK ÉS MŰVELŐDÉS AZ ÓKORTÓL A 17. SZÁZADIG
TÁRSADALOM A KÖZÉPKORI EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON (magyar és egyetemes történelem)
A KÖZÉPKOR ÉS A KORA ÚJKOR GAZDASÁGA
POLITIKAI BERENDEZKEDÉSEK, BIRODALMAK AZ ÓKORBAN ÉS A KORA KÖZÉPKORBAN
MODERN PARLAMENTÁRIS RENDSZEREK (18-19. SZ.)
FRANCIAORSZÁG ÉS EURÓPA (1789-1815)
MAGYAR TÖRTÉNELEM A KEZDETEKTŐL A KÖZÉPKOR VÉGÉIG 1. (őstörténet és áttekintés)
MAGYAR TÖRTÉNELEM A KEZDETEKTŐL A KÖZÉPKOR VÉGÉIG 2. (Az Árpád-kor)
MAGYAR TÖRTÉNELEM A KEZDETEKTŐL A KÖZÉPKOR VÉGÉIG 3. (külpolitika, uralkodói jövedelmek)
TÖRÖKELLENES KÜZDELMEK
MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN 1. (áttekintés 1526-1790 és török kor)
MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN 2. (1703-1790)
ERDÉLY A 16-20. SZÁZADBAN
POLITIKAI ESZMÉK, IDEOLÓGIÁK A 18-20. SZÁZADBAN
A VILÁGGAZDASÁG VÁLTOZÁSAI A 18. SZÁZAD MÁSODIK FELÉTŐL NAPJAINKIG
NEMZETKÖZI KONFLIKTUSOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN (magyar és egyetemes történelem)
NEMZETKÖZI KONFLIKTUSOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN (magyar és egyetemes történelem)
NÉMETORSZÁG 1871–1990 (politikatörténet)
OROSZORSZÁG / A SZOVJETUNIÓ (1917-1991)
A GYARMATI VILÁG ÉS A TÁVOL-KELET
A ZSIDÓSÁG HELYZETE ÉS SORSA A 19. SZÁZAD VÉGÉTŐL 1945-IG EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON; IZRAEL ÁLLAM SZÜLETÉSE (magyar és egyetemes történelem)
MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN 3. (a reformkortól 1918-ig)
POLITIKAI RENDSZEREK MAGYARORSZÁGON 1. 1918-1945
POLITIKAI RENDSZEREK MAGYARORSZÁGON 2. 1945-TŐL NAPJAINKIG
NÉPESSÉG, NEMZETISÉGEK, NEMZETISÉGI KÉRDÉS MAGYARORSZÁGON A 18-20. SZÁZADBAN
TÁRSADALOM ÉS ÉLETMÓD A 19-20. SZÁZADBAN (magyar és egyetemes történelem)
MAGYARORSZÁG GAZDASÁGA A 19-20. SZÁZADBAN

Megfelelés a részletes érettségi vizsgakövetelményeknek

Az érettségi vizsgakövetelményekben szereplő téma címe és az adott témához kapcsolódó ismétlő feladatlap sorszáma.

Témák	Vizsgaszintek
	Középszint	Emelt szint
1.1 Politika	Az athéni államszervezet és működése a demokrácia virágkorában 7.	Köztársaságból egyeduralom: a római köztársaság működése, Caesar és Augustus 7.
		A sztyeppei állam: a Hun Birodalom és hódításainak iránya 7.
1.2 Ókori civilizációk öröksége	A görög és a római építészet 1.,	A pénz megjelenése, formái és szerepe az ókori gazdaságban 4.
		Ókori írások, a görög filozófia, a római jog alapelvei 4.
1.3 Vallások	A zsidó monoteizmus 1.	Politeizmus az ókori Keleten 1.
	A kereszténység kialakulása, tanai, elterjedése 1.

Témák	Vizsgaszintek
Témák	Középszint	Emelt szint
2.1 Az iszlám világ	Mohamed tanításai és a Korán; az arab hódítás és feltartóztatása Európában 1., 7.
2.2 Gazdaság, társadalom, állam	Az uradalom, a földbirtokosok és jobbágyok kötelességei és jogai 5., 6.	Az uralkodói hatalom és korlátai (hűbériség, rendiség, rendi monarchia) 5.
2.2 Gazdaság, társadalom, állam	A középkori város és lakói, a város kiváltságai, a céhek, a helyi és távolsági kereskedelem 5., 6.
2.3 Egyház és kultúra Európában és Magyarországon	Az egyházi hierarchia, az egyházi intézményrendszer, a szerzetesség Európában és az Árpád-kori Magyarországon 2.	Egyházi és lovagi kultúra, a középkori egyetemek Európában és Magyarországon 4.
2.3 Egyház és kultúra Európában és Magyarországon	Román, gótikus és reneszánsz építészet – európai és magyar példák 4.	Az egyházszakadás, a nyugati és a keleti kereszténység fő jellemzői 2.
2.4 Magyar őstörténet és honfoglalás	A honfoglalás okai és menete, a kalandozások/támadó hadjáratok 10.	Az eredet kérdései (nyelvészet, régészet, néprajz, genetika), a magyar törzsszövetség az Etelközben 10.
2.5 A keresztény államalapítás és az Árpád-kor	Géza és I. (Szent) István államszervező tevékenysége, a földbirtokrendszer és a vármegyeszervezet 10., 11.	A magyar állam megszilárdulása: I. (Szent) László és Könyves Kálmán törvényei 10., 11.
	Az Aranybulla legfontosabb rendelkezései	A kül- és belpolitika új irányai: III. Béla uralkodása 10., 11.
	IV. Béla uralkodása: tatárjárás és újjáépítés
2.6 A vegyesházi királyok kora	A királyi hatalom újbóli megszilárdítása Anjou I. Károly idején, a visegrádi királytalálkozó 10., 11.	I. (Nagy) Lajos külpolitikája és az 1351-es törvények 5., 12.
	Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás törökellenes harcai 13.
	Hunyadi Mátyás: a központosított királyi hatalom, jövedelmek és kiadások, birodalomépítő tervek 10., 12.

Témák	Vizsgaszintek
	Középszint	Emelt szint
3.1 A földrajzi felfedezések és következményeik	A portugál és spanyol felfedezések; a korai kapitalizmus (árforradalom, manufaktúrák, bankok és tőzsde, a jobbágyrendszer átalakulása) 6. 23.	A gyarmatosítás a 16–17. században, a világkereskedelem kialakulása 6. 23.
		Magyarország gazdasága az európai munkamegosztásban (16-17. század) 6.
3.2 A reformáció és a katolikus megújulás Európában és Magyarországon	A reformáció, a protestáns egyházak megszerveződése és a protestantizmus elterjedése Európában és Magyarországon 3.
	Az ellenreformáció, a katolikus megújulás és a barokk Európában és Magyarországon 3.
3.3 Törökellenes és rendi küzdelmek	A mohácsi csata és közvetlen előzményei, a kettős királyválasztás 13.	Rendi és abszolutista törekvések, konfliktusok a 17. században: a Bocskai- szabadságharc, Bethlen Gábor bekapcsolódása a harmincéves háborúba, Zrínyi Miklós pályafutása 13. 14.
	Az ország három részre szakadása; a várháborúk (1541-1568) 13.
3.4 Erdély	Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete 16.	Az Erdélyi Fejedelemség államszervezete 16.
3.5 Magyarország a Habsburg Birodalomban	A Rákóczi-szabadságharc okai, céljai, fordulópontjai és a szatmári béke 15.	A török kiűzése 13.
	Magyarország újranépesülése és újranépesítése 28.	Magyarország a Habsburg Birodalomban (Pragmatica Sanctio, kormányzat) 15.
3.6 A felvilágosodás	A brit alkotmányos monarchia és az amerikai köztársaság működése 8.	A jakobinus diktatúra 9.
	A felvilágosodás államelméletei; az Emberi és polgári jogok nyilatkozata 9., 17.	Napóleoni háborúk és a bécsi kongresszus 9.
	Mária Terézia és II. József reformjai 15.	Az európai világkép változása (alapvető kérdések, tudományos gondolkodás, társadalomkép, vallás) 17.

Témák	Vizsgaszintek
Témák	Középszint	Emelt szint
4.1 Politikai eszmék	Új eszmék: liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus 17.
4.2 Az ipari forradalom első hulláma	Az ipari forradalom első hulláma: textilipar, közlekedés, gyáripar 18.
4.3 A reformkor	A reformkor fő kérdései (a magyar nyelv ügye, a jobbágykérdés, a polgári alkotmányosság kérdése), Széchenyi és Kossuth programja és vitája 24.	A rendi országgyűlés és a megyerendszer a reformkorban 24.
4.4 A forradalom és szabadságharc	A pesti forradalom és az áprilisi törvények 24.	A nemzetiségek és a kisebbségek részvételének (németek, szlávok, és zsidók) bemutatása a szabadságharcban és az azt követő megtorlás során 28.
4.4 A forradalom és szabadságharc	A szabadságharc főbb eseményei: harc a dinasztiával és a nemzetiségekkel, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat, a szabadságharc leverése 24.
4.5 Az ipari forradalom második hulláma a világban és Magyarországon	Az ipari forradalom második hulláma: kutatás és fejlesztés, közlekedés, vegyipar, gépipar, elektronika – a világban és Magyarországon 18. 30.	A második ipari forradalom gazdasági és társadalmi háttere: tőkekoncentráció, népességrobbanás, urbanizáció, környezeti hatások – a világban és Magyarországon 18. 29. 30.
	Gazdasági kiegyezés és állami gazdaságpolitika a dualista Magyarországon 30.	Pest-Buda / Budapest fejlődése a reformkortól az első világháborúig 29.
4.6 A szocializmus	A szocializmus eszméje (marxizmus) 17.	A munkásmozgalom irányzatai: szociáldemokrácia, kommunizmus, keresztényszocializmus 17.
4.7 Polgári állam, nagyhatalmi törekvések	A polgári nemzetállam jellemzői, alkotmányosság és jogegyenlőség Németország, az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország példáján 21.	A gyarmatosítás okai és céljai, nagyhatalmi érdekek és konfliktusok az imperializmus korában 23.
4.8 A dualizmus kora	A kiegyezés okai, a közös ügyek, a magyar államszervezet 25.	Politikai eszmék és pártrendszer (kormánypárt, közjogi ellenzék, agrármozgalmak, világnézeti pártok) a dualizmus kori Magyarországon 25.
4.9 A nemzetiségi kérdés Magyarországon	Etnikai viszonyok, zsidó emancipáció, cigányok / romák Magyarországon a dualizmus korában 24. 28.	Magyar nemzetiségi politika, a nemzetiségek autonómiatörekvései és irredenta mozgalmai a dualizmus korában. 24. 28. A zsidóság és a németség szerepe a polgárosodásban 24. 28.

Témák	Vizsgaszintek
Témák	Középszint	Emelt szint
5.1 Az első világháború	A háború jellemzői, hadviselő felek,– Magyarország részvétele a háborúban 19. 21. 25. 26.	A világháború kirobbanása, a nyugati front, tengeri hadviselés 19. 21.
5.2 Politikai változások a háború után	A forradalmi átalakítás kísérlete, Tanácsköztársaság, ellenforradalom Magyarországon 1918–1920-ban 26.	Bolsevik hatalomátvétel Oroszországban 17. 22.
5.3. A Párizs környéki békék	A trianoni békediktátum születése, tartalma és következményei 19. 28. 30.	A Párizs környéki békék, Közép-Európa átalakítása 19. 21.
5.4 Állam, ideológia és gazdaság	A nemzetiszocialista Németország 17. 21. 24.	A fasiszta állam és ideológia 17.
5.4 Állam, ideológia és gazdaság	A kommunista Szovjetunió 17. 18. 22.	A világgazdasági válság, kezelése az USA-ban 18.
5.5 Politika és gazdaság Magyarországon	Politikai és gazdasági konszolidáció Magyarországon az 1920-as években 26. 30.	A világgazdasági válság hatása, kezelése, és következményei Magyarországon az 1930-as években 26. 30.
5.6 Társadalom és életmód Magyarországon	Oktatás és kultúrpolitika Magyarországon 29.	A társadalom és az életmód átalakulása Magyarországon 29.
5.7 A második világháború	A második világháború kitörése, a hadviselő felek, a világháború jellemzői (háborús bűnök, polgári célpontok és lakosság elleni erőszak, hátország, ellenállás) 19. 21. 22. 23.	A második világháború: frontok, a fordulópontok, a háború lezárása 19. 21. 22. 23.
5.8 Magyarország a második világháborúban	A területi revízió lépései és az ország hadba sodródásának folyamata 19.	Magyarország háborús részvétele 1944. márciusig 19.
5.9 A holokauszt Európában és Magyarországon	A zsidóság jogfosztásának folyamata és a holokauszt Európában és Magyarországon 24.
5.10 Magyarország pusztulása	Német megszállás, nyilas diktatúra – a hadszíntérré vált ország, deportálások a Szovjetunióba 19.	A határon túli magyarság tragédiái 1944-46 28.

Témák	Vizsgaszintek
Témák	Középszint	Emelt szint
6.1 A hidegháború kora	A szovjet-amerikai szembenállás, a két Németország létrejötte, a két világrend jellemzői 18. 20. 21. 22.	India függetlenné válása, kommunista fordulat Kínában, Izrael megalapítása 23. 24.
6.1 A hidegháború kora		A szembenállás és enyhülés hullámai, hidegháborús konfliktusok: Korea, Szuez, Kuba, Vietnám, Afganisztán 20.
6.2 A kétpólusú világ felbomlása	Németország újraegyesítése, a Szovjetunió felbomlása, a kommunista diktatúrák bukása Közép-Európában 20. 21. 22.	Jugoszlávia felbomlása, a délszláv háború 20.
6.3 A kommunista diktatúra kiépítése és működése	A Rákosi-diktatúra: a pártállam, a terror, egyházüldözés, koncepciós perek, államosítás és kollektivizálás, erőltetett iparosítás, propaganda és mindennapok a diktatúra idején 27. 29. 30.	A szovjetizálás Magyarországon: a kommunisták térnyerése, a korlátozott többpártrendszer, az egypárti diktatúra kiépítése 27.
6.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc	A forradalom okai és céljai a kormánypolitika változásai, a szabadságharc és leverése, a megtorlás 27.	A forradalom nemzetközi háttere 20.
6.5 A kádári diktatúra	A pártállam, a téeszesítés, a tervgazdaság, a kultúrpolitika, az elnyomás változó formái 27. 29. 30.	A pártállam válsága, az ellenzék megszerveződése és irányzatai 1988-ig 27. 30.
6.6 A rendszerváltoztatás Magyarországon	A rendszerváltoztatás (1989. január – 1991. június) 27.
6.6 A rendszerváltoztatás Magyarországon	A piacgazdaságra való áttérés, gazdasági szerkezetváltás, privatizáció, a külföldi tőke szerepe, a külkereskedelem átalakulása 30.

Témák	Vizsgaszintek
Témák	Középszint	Emelt szint
7.1 Nemzetközi együttműködés, globális világ	Az Európai Unió főbb szervei és működésük 20.	Az európai integráció főbb állomásai és kérdései: mélyítés és bővítés, nemzetek Európája vagy föderatív Európa 18. 20.
	Demográfiai változások, a népmozgások irányai a világban és Magyarországon 1945-től napjainkig 28.	A világgazdaság átalakulása az ezredfordulón: hagyományos és új centrumok, a globális gazdaság. 18. A globalizáció kulturális hatásai az ezredfordulón 29.
		Magyarország a nyugati integrációban (NATO, EU) és a közép-európai együttműködés 20.
7.2. Politikai intézmények	Az Alaptörvény, a hatalmi ágak és intézményeik, az önkormányzatok és a választási rendszer 27.
7.3. Nemzet	A határon túli magyarok helyzete napjainkban (demográfia, asszimiláció, autonómia, oktatás) 28.	A politikai rendszerek változásai és hatásaik a magyar kisebbségekre és a magyarországi nemzetiségekre a 20. században 28.
7.3. Nemzet	A magyarországi nemzetiségek és a cigányság helyzete napjainkban (demográfia, kisebbségi jogok, oktatás) 28.

Ezt olvastad?

Romaellenes tömeggyilkosságok a frontvonal árnyékában – Nagyszalonta és Doboz, 1944. október

Az 1944-1945-ös időszak kulcsfontosságú Magyarország történetében. Habár a magyar csapatok 1941. június végétől részt vettek a Szovjetunió elleni háborúban, Közép-Európa

Tematikus ismétlő feladatlapok az emelt szintű történelem érettségi felkészítéshez

Ezt olvastad?

További cikkek

Súlyemelés edzésmódszerek a 19. század végén 20. század elején

„Csudáknak éve” – Kézzel foghatóvá tenni a történelmet

Se veled, se nélküled? – Miről mondunk le azzal, ha az iskolai okoseszközök korlátozása megvalósul?

Következő cikk

Nándorfehérvár 1521. évi ostroma és elvesztése – könyvbemutató a Bálnában

Előző cikk

Wagner örököse: Richard Strauss

A szerkesztőség e-mail címe:	info@ujkor.hu
Főszerkesztő:	Szőts Zoltán Oszkár
Főszerkesztő-helyettes:	Szőts-Rajkó Kinga
Kiadja:	Újkor Alapítvány, Budapest, III. kerület
Az Újkor.hu – A velünk élő történelem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által bejegyzett sajtótermék.