Középkori kronológia és történeti atlasz jelent meg a BTK kiadásában
A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet kiadásában megjelent A középkori Magyar Királyság történeti kronológiája, 997–1526 és a Magyarország történeti atlasza című sorozat első kötete, amely az 1526 és 1711 közötti korszakot dolgozza fel. A két kiadvány közös bemutatóját 2024. február 27-én 16 órakor tartják a Magyar Nemzeti Múzeumban. A rendezvény moderátora az Újkor.hu főszerkesztője, Szőts Zoltán Oszkár lesz.
A középkori Magyar Királyság történeti kronológiája, 997–1526 című kötetben kronologikus sorrendben találhatók meg a Magyar Királyság uralkodóinak magánéletéhez (például születés, házasság, gyermekek, halál), a dinasztiák kapcsolattörténetéhez (királytalálkozó, örökösödési szerződés), a politikatörténethez (országgyűlés, törvényhozás, városprivilégiumok), a külkapcsolatokhoz (követjárás, szövetség) és katonai eseményekhez (egy-egy hadjárat főbb mozzanatai, fegyverszünet, békekötés) kötődő adatok – olvasható a kutatóintézet honlapján.
A magyar történelemre vonatkozó dátumokhoz elsősorban forrás-, másodsorban szakirodalmi jegyzetek tartoznak. A tájékoztató szerint a forrásfeltárásnak köszönhetően a korábban megjelent kronológiák adatsorához képest jelentős bővítésre nyílt lehetőség, több esetben pedig az eddig megjelent hibás dátumokat is javították. A Történettudományi Intézet kiadásában megjelent kötet a szakmai közönségen – történészeken, régészeken, művészettörténészeken, numizmatikusokon – túl a legújabb kutatási eredményeket megismerni vágyók érdeklődésére is számot tarthat. Emellett a középiskolai és az egyetemi oktatásban is haszonnal forgathatják az oktatók, tanárok és diákok egyaránt.
Szintén a közelmúltban jelent meg a Magyarország történeti atlasza sorozat első kötete, amely az 1526 és 1711 közötti korszakot dolgozza fel. A nagyszabású kiadványban a térképek nem illusztrációs céllal készültek, hanem a tanulmányok szövegeinek egyenrangú társai, szerves részei. A kötetben több mint harminc rangos történész írása olvasható, két időrendi (1526–1606, 1606–1711) és azon belül négy tematikai egységre (Hadtörténet; Polgári-katonai-egyházi igazgatás; Gazdaság; Kultúra, oktatás, demográfia, etnikum, felekezet) bontva. Mellettük összesen 180, az adott témakör jelentőségéhez, jellegéhez igazodó méretű térképet vehetnek kézbe az érdeklődők.
Mint írták, a kötet különlegessége, hogy a magyarázó szövegek rövid terjedelme ellenére mégis olyan informatív hátteret nyújt, amely tényleges segítséget ad a különböző előképzettségű és érdeklődésű olvasók számára a meglehetősen komplex információanyagot közlő térképek értelmezéséhez. A legfontosabb évszámok és személynevek pontos közlése mellett az is fontos szempontot jelentett a kötet összeállításakor, hogy a térképre vetített adatok értelmezése során a legújabb kutatási eredményeket is bemutassák. Az előszó szerint az atlasz most megjelent kötetét rövidesen követik a sorozat további, a Magyarország középkori és a 18–19. századi történelmét bemutató darabjai.
A két kötet közös bemutatója 2024. február 27-én, kedden lesz 16 órától a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárában (1088 Budapest, Múzeum krt. 14–16.).
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Molnár Antal igazgató, Oborni Teréz tudományos főmunkatárs, főszerkesztő, Weisz Boglárka tudományos főmunkatárs, főszerkesztő, Pálffy Géza, tudományos tanácsadó, szerkesztő, Pálosfalvi Tamás tudományos főmunkatárs, szerkesztő és Szőts Zoltán Oszkár, az Újkor.hu főszerkesztője, moderátor lesznek.
A Facebook-esemény itt elérhető.
Forrás: MTI, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet
Ezt olvastad?
További cikkek
Podmaniczky Frigyes arcai és szerepei
A honismereti mozgalom zászlóshajójának számító Honismeret folyóirattal nagyon régóta, majdhogynem portálunk indulása óta együttműködünk. A Honismeretet kiadó Honismereti Szövetség tömöríti a helytörténettel, a történeti és néphagyományokkal, a néprajzzal, az irodalom […]
Egy ’56-os mártír emlékezete – 100 éve született Brusznyai Árpád
A száz éve született Brusznyai Árpádra emlékezett a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) az ’56-os mártírnak az Új köztemető 301-es parcellájában található sírjánál csütörtökön. A NÖRI MTI-hez […]
Az ügynökakták nyilvánosságáról történészszemmel
Léteznek-e ügynökakták? Mennyire hihetőek az állambiztonsági iratok információi? Mennyire nehezíti meg a moralizálás a történészek dolgát? E kérdésekkel vezetik be a szerkesztők az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) Kémhatás című […]
Előző cikk
A város, amire szemet vetett Hadrianus – Adrian Goldworthy regényéről
Adrian Goldworthy A Város című regénye a Római Birodalom fénykorába, Traianus császár (98-117) uralkodásának idejére kalauzolja el az olvasót. A könyv a Győzelem-város trilógia középső darabja. A trilógia első könyve, […]