A mai bevetés célpontja: Szeged – az elBeszélő vendége Oláh András Pál
1944-ben, 80 éve kezdődött a Magyarország elleni Szövetséges bombázó hadjárat. Ezek a támadások Szeged városát sem kímélték, 1944 június 2-a és szeptember 3-a között hat alkalommal támadták a várost, komoly károkat okoztak az infrastruktúrában és körülbelül 150 emberéletet követeltek. A közelgő évforduló és a témában készülő könyve kapcsán beszélgetett Lengyel Ádám Oláh András Pállal.
Oláh András már korábban is volt az elBeszélő vendége, akkor általánosságban a Magyarország feletti légi háborúról beszélgettünk – nem meglepő módon az a beszélgetés is április 13-án jelent meg, a Győr elleni egyik legnagyobb légitámadás évfordulóján. Ezúttal Szegedre és a készülő könyvre fókuszáltunk. Éppen ezért a beszélgetés ezt a két témát járja körül: az első harmadában a könyvre, a kutatás lehetőségeire és nehézségeire koncentrál, a középső rész a Szeged elleni támadásokkal foglalkozik, míg a beszélgetés végén szóba kerültek olyan érdekességek, mint a kísérleti fegyverek az emlékezetpolitika és a navigáció kérdése.
A beszélgetés során Oláh András kiemelte, hogy bár Szeged szabad királyi város az 1940-es években az ország második legnagyobb városa volt, mégsem foglalkoztak vele olyan mértékben, mint más városok – főként Győr és Budapest bombázásával. A várost vasúti csomópont szerepe miatt támadták a Szövetségesek, a célpontok között a rendezőpályaudvar, a személy- és teherpályaudvar, illetve a vasúti híd szerepelt. A város légvédelme alkalmatlan volt a feladatra, mivel nem rendelkezett elégséges légvédelmi eszközzel, amelyekkel a bombázókban kellő károkat tehettek volna, s bár Szeged már rendelkezett reptérrel, vadászvédelemmel nem.
A támadások során a vasúti híd teljesen megsemmisült, később a romjait is elbontották, azonban a légicsapások során a város más részei – például a szülészeti klinika és Alsóváros is komoly károkat szenvedett. Ez nem terrorbombázás következtében, hanem első sorban a bombavetés és a navigáció sajátosságai és korlátozott lehetőségei következtében történtek. Érdekességként Oláh András kiemelte, hogy Szeged ellen is tesztelték a korai irányított lőszerek egyik fajtáját, az AZON-bombát. A név az „azimuth only”, magyarul csak oldalirányban kitérni képes rövidítése, a korszakban igen modern megoldásnak számított, ám végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s ezt Szeged példája is ékesen bizonyítja.
A teljes beszélgetés további érdekességekkel megtekinthető az alábbi linken:
Ezt olvastad?
További cikkek
Széchenyi Istvánról finnül a 20. század elején
Sok Széchenyi-életrajz, értelmezés, cikk, tanulmány született már Széchenyi Istvánról, a „legnagyobb magyarról”. Széchenyi megjelenik a tankönyvek lapjain, rendszerint saját alfejezetet vagy fejezetet szentelnek neki a tankönyvírók. Visszatérő jelleggel idézik őt. […]
Az olasz király Esztergomban – Egy villámlátogatás kulisszatitkai
A két világháború közötti Magyarországot nemzetközi téren erőteljes elszigeteltség jellemezte, így az államfői látogatások is ritkaságnak számítottak. 1937 májusában azonban először az osztrák államelnök, majd III. Viktor Emánuel tett hivatalos […]
Fegyvertár, „Asszonyvár” és trónörökösi rezidencia – Adalékok a bécsi Hofburg Amáliavárának közép- és kora-újkori történetéhez
Hogyha látogatást teszünk Bécsbe, s a 18. század, azon belül is inkább a mária-tereziánus korszak építészet-, illetve művészettörténeti emlékeinek nyomaiba szeretnénk eredni, Schönbrunnt követően vagy azt megelőzően utunknak kétséget kizáróan […]
Előző cikk
Tavaszi szakmai fórum az SZTE-n
2024. április 8-án és 10-én került megrendezésre Szegeden – a Báthory István Középiskolai Történelmi Tanulmányi Verseny kísérőrendezvényeként — a „Tavaszi Szakmai Fórum” elnevezésű ikerkonferencia az SZTE főépületében. Az SZTE BTK […]