A művészettörténet mint középiskolai tantárgy hanyatlástörténete és az érdeklődők bizonytalan lehetőségei
2023 december 20-án az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya Művészettörténeti Tudományos Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben tiltakozott a művészettörténet mint középiskolai tantárgy megszüntetése ellen: a hírre a sajtó a hevesen, a szakma kritikusan, a társadalom szinte nem is reagált. Azt még nem lehet eldönteni, hogy mit jelez mindez, az viszont bizonyos, hogy a művészettörténet és műemlékvédelem siralmas hazai állapotának utolsó mentsvárai a felsőoktatás nyilvános műhelyei.
2023 decemberét a magyar művészettörténet egyetemi szintű oktatásában feltehetően turbulens időszakként jellemzik majd a mindenkori oktatók a jövő művészettörténészeinek szemináriumain. A múlt év végén ugyanis alig pár hét alatt véglegessé vált, hogy 2024. január 1-től a tantárgy középiskolai oktatása felszámolásra kerül, érettségit tenni belőle nem lehet. Decemberben a tudományterület számára három különösen tragikus, a magyar társadalom számára azonban figyelemmel alig követett esemény történik:
- December 20-án az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya Művészettörténeti Tudományos Bizottsága nyilatkozatot ad ki, amelyben tiltakozik a művészettörténet tárgy megszüntetése ellen és elmarasztalja a NAT-ban meghatározott strukturális változtatásokat, amelyek szerint a vizuális kultúra tárgyba olvasztja be a végtelenül leegyszerűsített művészettörténeti ismereteket.
- December 22-én Benics Márk (444.hu) észreveszi az MTA-közleményét és hírt ad az eseményről, majd azt a legfontosabb sajtóorgánumok átveszik, szintén közlik
- December 30-án Raszler György, a ELTE Apáczai Csere János Gimnázium tanárának vezetésével egy kisebb tömeg – alig 100 fő – demonstrációt tart a Szépművészeti Múzeum előtt, annak reményében, hogy a nagy sikernek örvendő Renoir-kiállítás látogatói az ügyük mellé állnak. A helyszínen Raszler mellett György Péter esztéta is beszédet mond. A látogatók kis százaléka méltatja figyelemre az eseményt, ezt követően az eseménysor elaprózódik, az ügy elapad.
Persze nem a 2023. december 22-ei esemény volt az első alkalom, amikor a hír a nyilvánosságban megjelent. Tatai Erzsébet 2022 februárjában már publikált erről elemzést. Nagyobb reakciót a cikk nem váltott ki egészen két évvel későbbig, amikor Nagy Gergely, a Qubit újságírója vette azt észre. Az ügy lappangott annak ellenére, hogy a 2018-as, majd a később 2020-as Nemzeti Alaptanterv művészettörténetre vonatkozó terveit Dr. Kárpáti Andrea, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora azt komolyan bírálta mint az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának tagja. Ezen felül egyedül 2023 november 10-én szólalt fel a PDSZ két tagja a Klub Rádió Café Péntek című műsorában, akik azonban tehetetlenséget sugallva nyilatkoztak a dologról.
A hírek hallatán a jobb napokat is látott magyar értelmiség egy-egy oszlopa felszólalt, nagyobb volumenű kiállás azonban nem történt a művészettörténet ügye mellett. A Facebookon Nyári Krisztiánból tört ki egy gondolatmenet, a sajtó megkeresésére L. Ritók Nóra pedagógus (Igazgyöngy Alapítvány) reagált, míg a szakmabeliek közül csak páran, például Révész Emese (ELTE) és Mélyi József (MKE) szólaltak fel, igaz, ők több ízben. A szakma és a széles nyilvánosság elégedetlenkedése tehát nem hogy nem tartott ki 2018-tól az utolsó pillanatokig, szinte alig létezett: a középiskolai művészettörténet oktatásáról szóló diskurzus kezdetére már senki nem emlékszik, hattyúdala erőtlen volt, a téma feltételezett közönsége meg se hallotta a civil kiállásért hallatott segélykiáltást. Felmerül a kérdés, hogy miért nem váltott ki nagyobb ellenállást egy olyan oktatási reformcsomag, amely a korábbi hasonló oktatáspolitikai intézkedésekhez hasonlóan tovább butítja az oktatás jelenlegi állapotát. Felmerül a kérdés, hogy a civil reakciók erőtlensége min múlt, hogy csupán fáradt társadalomról vagy valódi és tartós értékválságról beszélhetünk. Ahelyett, hogy ilyen megállapításokba bocsátkoznánk lássuk, milyen lehetőségei nyílnak a művészettörténet iránt érdeklődő fiataloknak azon túl, hogy múzeumba vagy archívumba járnak.
- Február 25-én az ELTE Művészettörténeti Intézete Facebook-posztban hívta fel arra a figyelmet, hogy az Intézet előadásai bárki számára ingyenesen látogathatóak.
- Február 28-án érte el a sajtót a hír, hogy a Magyar Képzőművészeti Egyetem meghirdette regisztrációhoz kötött, de ingyenes „Nyitott művtöri középiskolásoknak!” című előadássorozatával.
A jövő művészettörténész-generációi tehát semmi másra nem hagyatkozhatnak, mint éles szemükre és jó fülükre, hogy az esetleges hivatásukról szóló híreket lássák és hallják már gimnáziumi éveik alatt: Számíthatnak a felsőoktatás egyes műhelyeinek egyelőre létező vállalásaira, amely szervezetek intézményes keretek között próbálnak értük nyújtózkodni. Csak remélhetjük, hogy a hamarosan lezáruló egyetemi félév után sem lesz ez másképp.
Aggasztó mindeközben, hogy e szerény lehetőségek fölé emelkedve csendben zajlik a művészettörténeti közügyek „gleichschaltolása”: például Demeter Szilárd vezetésével fontos múzeumok kerülnek egyszemélyi irányítás alá. Ráadásul a dilettantizmus egyre nagyobb mértékben sújtja a műemlékvédelmi szakmát: az egyes pályázatok győztesei sokszor eddig nem látott mértékben csorbítanák hazánk műemlékeinek szakmai-etikai rekonstrukciós elveit. Ezt jól mutatja például a zsámbéki öregtemplom felújítására kiírt pályázat győztes programja vagy a nagyvázsonyi vár elhibázott felújítása.
Rácz K. Bence
Ezt olvastad?
További cikkek
Tematikus ismétlő feladatlapok az emelt szintű történelem érettségi felkészítéshez
Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés többféleképpen történhet, de az új ismeretek tanításához képest mindenképpen eltérő módszertani eszközöket igényel. A korábbi érettségi vizsgafeladatokhoz könnyen hozzáférhetünk, illetve nagy számban állnak […]
Se veled, se nélküled? – Miről mondunk le azzal, ha az iskolai okoseszközök korlátozása megvalósul?
Az okoseszközök az életünk részévé váltak. Meggyőződéses tömegközlekedőként magam is szeretem az e-bookolvasómat, a telefonomat, de azért nem mondtam le a hagyományos olvasmányaimról sem: könyv és nyomtatott sajtótermék mindig van […]
Világkörüli útra indul a Kodály-módszer: Két nemzetközi konferencia a kádári Magyarországon
Hatvan évvel ezelőtt két Magyarországon megrendezett nemzetközi konferencia hozott széleskörű elismerést a magyar zeneoktatás számára és indította világkörüli diadalútjára a Kodály-módszert. 1964 nyarán Budapesten tartotta találkozóját az UNESCO két zenei […]
Előző cikk
Középkorász seregszemle Debrecenben - II. Medievisztikai Vándorkonferencia
2024. március 23-án és 24-én a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetében mutatják be legfrissebb kutatási eredményeiket a középkorral foglalkozó hallgatók. A II. Medievisztikai Vándorkonferencia keretében plenáris előadások mellett több közelmúltban megjelent […]