Zsakó László (1957-2024) emlékére
2024. május 15-én elhunyt Zsakó László magyar programtervező matematikus, informatikus, egyetemi oktató, versenyszervező, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság korábbi alelnöke.
Zsakó László 1957. április 19-én született Székesfehérváron. Az akkori képzési rendnek megfelelően előbb 1979-ben programozó matematikusi főiskolai diplomát szerzett (ma BA-nak mondanánk), majd az ötéves képzés végén, 1981-ben programtervező matematikus diplomát kapott (ez a mai mesterképzésnek felel meg). Ez a diploma feleltethető meg a mai informatikus diplomának. Informatikából 1996-ban megszerezte a PhD fokozatot, majd 2007-ben habilitált matematikából a Debreceni Egyetemen, 2008-ban pedig informatikából az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). 1978-ban kezdett dolgozni az ELTE-n, először az akkori Numerikus és Gépi Matematikai Tanszéken programtervező matematikusként, majd tanársegédként, adjunktusként, 1998-tól pedig docensként. 1996-ban lett az Informatikai Szakmódszertani Csoport vezetője, a 2006-os átalakulás óta pedig a Média- és Oktatásinformatikai Tanszék vezetője volt. 2017 óta vezette a Kar Informatika Doktori Iskolája Szakmódszertani Programját.
![zsakó](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2024/05/elte-ik-zsako-laszlo-thumb.jpg)
Sokoldalú szakember volt, és a tudományos közéletben is aktívan részt vett. Munkássága a hazai és a nemzetközi informatikatörténethez jelentős mértékben hozzájárult. Több szakterületen is maradandót alkotott: foglalkozott algoritmusokkal, adatszerkezetekkel, azok tanításával; az informatika alkalmazásának módszertanával, informatika-didaktikával, informatikametodikával, az oktatási programozási nyelvek programozási módszertanával; és kiemelkedő volt a tehetséggondozásban vállalt szerepe. Nem csak egyetemi oktatóként (feladatai a tanárszakosokhoz, az informatikusok bevezető programozás tárgyaihoz, valamint az Informatika Doktori Iskolához kötődtek) és kutatóként működött (mintegy 200 szakcikk és konferencia-előadás szerzője volt, az 1980-as évek óta foglalkozott a személyi számítógépek közoktatásban történő alkalmazási lehetőségeinek kutatásával), de 68 szak- és tankönyv is fűződik a nevéhez, és részt vett a Nemzeti alaptanterv (NAT) és kerettantervek több változatának kidolgozásában.
Képes Gábor, az NJSZT ügyvezetője emlékező soraiban is kiemeli Zsakó tanár úr jelentőségét, akinek köszönhetően taníthatott az ELTE-n informatikatörténetet:
“Halála felmérhetetlen veszteség, hiszen Zsakó tanár úr egy intézmény volt. Intézmény volt az ELTE Informatikai Karán, ahol tanszékvezetőként egy fantasztikus közösséget kovácsolt össze. Intézmény volt a Neumann Társaságban, ahol 40 éven át szolgálta a versenyszervezés, a tehetséggondozás ügyét. Intézmény volt a magyar közoktatásban is, hiszen országszerte tartotta a kapcsolatot Magyarország informatikatanáraival – sok-sok esetben korábbi tanítványaival – akik az NJSZT iskolai és megyei versenyeit, szakköreit szervezték, akik az informatikatanári konferenciák résztvevői voltak. És intézmény volt nemzetközi szinten is, hiszen az informatikai diákolimpiai felkészítők is megismerték a nevét – és a minőségérzékét, teherbírását.”
1985-től szervezte a közép- és általános iskolás diákok informatikai versenyeit: a Nemes Tihamért, a Logot, az Olimpiai Válogatóversenyt, az Informatika Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt (OKTV), az Izsák Imre Gyula komplex természettudományi versenyt, és a Neumann János Nemzetközi Programtermék Versenyt.
2002-ben elindította a Neumann János Tehetséggondozó programot, amely az informatikában tehetséges diákok számára szervezett regionális és országos szakköröket, 2016-tól erre szerveződött az ELTE Informatikai Kar (IK) Neumann tehetséggondozó köre. 2008-tól nem csak középiskolások, hanem egyetemisták számára is szervezett tehetséggondozó programozási versenyt, amelyre pedig nemzetközi egyetemista versenyek épülnek (IOI – International Olympiad in Informatics, CEOI – Central European Olympiad in Informatics), melyekben szintén aktív részt vállalt: 2018-ig 36 olimpián volt csapatvezető, 5 diákolimpiát szervezett Magyarországon, és a szervezőbizottság elnökeként tevékenykedett.
Rangos szakmai bizottságok tagjaként dolgozott a minőségi informatikatanári képzés és szakmai programok megszervezéséért, több hazai és nemzetközi konferencia programbizottságának vagy szervezőbizottságának elnöke, illetve tagja volt. Az ELTE Pedagógusképzési Tanácsának, a Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanácsának, e mellett pedig az MTA Köztestületének tagja volt. A Közép-Európai Informatikai Diákolimpiák szervezőbizottságának elnökeként működött. 1992-től vett részt az informatikatanárok országos konferenciáinak szervezésében (INFO ÉRA, INFO SAVARIA), melyeken évente 6-700 tanár vesz részt. Kezdetektől fogva programbizottsági elnöke volt az „Informatikaoktatás szabályozása és módszertana a közoktatásban” továbbképzéshez kapcsolódó INFODIDACT nemzetközi szakmódszertani konferenciának. 2013-tól a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) alelnöke volt.
Érdemeit számos díjjal, kitüntetéssel ismerték el: megkapta az NJSZT Tarján Díját (1987); a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét (2002); a nemzetközi diákolimpiai bizottság kitüntetését az informatikai diákolimpiai mozgalomban végzett 20 éves tevékenységért (2009); az ELTE Természettudományi Kar, illetve az ELTE Informatikai Kar kiváló oktatójának választották (2006); továbbá 19-szer miniszterelnöki elismerő oklevélet kapott a tehetséggondozásban végzett munkájáért.
A minuszos.hu – Élet és Informatika blog alapítója, Girnt József így írt Zsakó Lászlóról:
“Zsakó elévülhetetlen érdemeket szerzett a hazai informatika (számítástechnika) tanárképzés elindításában, és folyamatos továbbfejlesztésében. Az általa vezetett csoport, majd Tanszék rakta le a hazai számítástechnika tanárképzés alapjait. Irányításával alakult ki és kezdetektől fogva részt vett az ELTE-n az informatika tanári szak megteremtésében. […] Zsakó óriási energiával, fáradhatatlanul és végtelen szerénységgel építette fel az informatikai tanárképzés és tehetséggondozás hatalmas, összetett rendszerét, amelynek hatása országos szintű. Munkássága volt talán a legjelentősebb tényező abban, hogy az ELTE az informatikai tanárképzés legjelentősebb intézményévé vált.”
Nyugodjon békében!
Apjok Vivien,
Újkor.hu
Források:
Elhunyt Zsakó László – minuszos.hu
Elhunyt Zsakó László – njszt.hu – Informatikatörténeti Fórum
Képes Gábor: Zsakó tanár úr halálára – njszt.hu
Zsakó László (1957-2024) – elte.hu
A borítókép forrása: elte.hu és Wikimedia Commons
Ezt olvastad?
További cikkek
Bartucz Lajos – egy meghatározó antropológus életútja
Bartucz Lajos foglalkozott rassztörténettel, a gyermekek testi fejlődését, illetve a katonák termetét vizsgálta. Rengeteg leletanyag összegyűjtését köszönhetjük neki, amelyeken keresztül a magyarság antropológiai összetételét kutatta és publikálta. Megjelent négy könyve, […]
Schmidt Éva, az obi-ugor népek őrangyala
Schmidt Éva neve talán kevés embernek cseng ismerősen, annak ellenére, hogy kiváló nyelvész és folklorista volt. Sajnálatos módon viszonylag rövid életet élt, azonban munkásságával maradandót alkotott, és neki köszönhetően az […]
„Olvassanak el mindent, hallgassanak meg minden véleményt, amit csak lehet!” – Interjú Vonyó József történésszel. 2. rész
Két héttel ezelőtt közöltük Vonyó Józseffel készített interjúnk első részét, amelyben főként az oktatás és a pályaválasztás motivációja, körülményei kerültek a középpontba. Most folytatjuk a kutatómunkával, politikai szerepvállalással, településtörténet-írással kapcsolatos […]
Előző cikk
A művészettörténet mint középiskolai tantárgy hanyatlástörténete és az érdeklődők bizonytalan lehetőségei
2023 december 20-án az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya Művészettörténeti Tudományos Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben tiltakozott a művészettörténet mint középiskolai tantárgy megszüntetése ellen: a hírre a sajtó a hevesen, […]