1848–49-re emlékezve – Séta a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen
A történelemórák szereplői gyakran mint nehezen megjegyezhető nevek, vagy éppen mint megfoghatatlan, mitizált alakok jelennek meg a köztudatban. Ráadásul sok esetben életüknek csak egy kiválasztott, valamilyen fontos esemény kapcsán felértékelődött szegmense kerül reflektorfénybe. Pedig ők is hús-vér emberek voltak, tevékenységük nem csak nagy tettekből állt. A „nagy személyiségek” emberi mivolta nyughelyeik láttán tudatosulhat, síremlékeik egyúttal a kulturális emlékezetben betöltött szerepükre is utalnak. Ezen kettősség megismeréséhez, megértéséhez a Fiumei Úti Sírkert (korábbi nevén Kerepesi vagy Kerepesi Úti Temető) több szempontból is alkalmas helyszín, különösen a magyar közösség emlékezetében kiemelkedő 1848–1849-es forradalom és szabadságharc vonatkozásában.
A méltó kommemorációt szolgálja a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI), amely három nemzeti emlékhely fenntartását, illetve gondozását látja el. A Radnainé dr. Fogarasi Katalin által vezetett intézethez tartozik a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhely, a Salgótarjáni utcai zsidó temető, valamint a rákoskeresztúri Újköztemető Nemzeti Gyászparkja és az ott található látogatóközpont. Valamennyi helyszínen ingyenes, képzett idegenvezetők által vezetett séták várják az érdeklődőket.
Az alábbiakban a forradalom és szabadságharc alakjaihoz számos ponton kötődő Fiumei úti Sírkertet mutatom be, amelyet az országgyűlés 2014. január 12-én nyilvánított nemzeti emlékhellyé. Remélhetőleg az áttekintés nyomán még több látogató, köztük sok fiatal keresi majd fel ezt a nemzeti emlékezet szempontjából kiemelkedő teret, hiszen „a 21. századi globalizált világ egyetemes és hazai vonatkozásban is legfontosabb kihívása az emlékezetkultúra területén a fiatal generációk megszólítása, aktív szerepvállalásra késztetése, amelyre szintén nagy hangsúlyt fektetünk.”
A sírkert megnyitását 1847-ben határozta el a pesti városvezetés. Ekkor még kifejezetten köztemetőnek szánták, a 19. század végére azonban a legfontosabb kegyeleti helyszínné vált. 1885-ben született döntés dísztemetővé nyilvánításáról, ettől kezdve hivatalosan is nemzeti panteonként funkcionált. Történelméből adódóan a sírkertben számos, az 1848–49-es szabadságharchoz kötődő emlékhely is található, így az ünnephez kapcsolódó rendhagyó történelemórák, megemlékezések szervezésére nyújt kiváló lehetőséget.
A korszak politikai vezetői közül a Fiumei Úti Sírkertben található többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma is.
Batthyány Lajos újratemetésének története egyszerre utal a megtorlás természetére és szemlélteti a politikai légkör, kiegyezést követő enyhülését. Az első felelős magyar kormány vezetőjét 1849-ben családja titokban temette el a Ferences Templom kriptájában. 1870-ben már nagyszámú gyászmenet kíséretében, hivatalos ünnepélyes szertartás keretében helyezték át nyughelyét a Kerepesi Temetőbe. 1872-ben impozáns mauzóleum építésével tisztelegtek a mártír miniszterelnök emléke előtt. A családi kriptában nyugszik Batthyány felesége, gyermekei és unokája is.
Deák Ferenc személye mind társadalmi, mind hivatalos politikai támogatást tudhatott magáénak. Ennek megfelelően temetése 1876-ban társadalmi eseménynek számított, mauzóleuma a kiegyezést és az egységet kifejező politikus nagyságának állít emléket.
Kossuth Lajos grandiózus síremléke a Kossuth-kultusz építészeti megnyilvánulása, egyúttal az 1848–1849-es szabadságharc emlékműve. Maga a temetés politikailag kényes körülmények között zajlott, hiszen Ferenc József uralkodása alatt Kossuth nem kaphatott állami temetést. A helyzetet Budapest vezetőinek fellépése oldotta meg – Kossuthot a főváros halottjaként temették el. A nagyszabású szertartás tömegeket mozgatott meg, a gyászmenetet kísérő emberek elárasztották az utcákat.
A Kossuth-mauzóleum éles kontrasztban áll Görgei Artúr síremlékével, a jobb oldali árkádsor kupolája alatt található, egyszerű vaskereszttel. A szabadságharc további katonáinak nyughelye is fellelhető a Fiumei Úti Sírkertben. Vetter Antal (Görgei elődje a honvédsereg élén) sírját egy alvó oroszlán szobra jelöli. Nem messze tőle, a Kossuth-mauzóleum mellett kialakított parcellában a Budavár ostrománál harcoló honvédek sírjai kaptak helyet, amelyek többszöri áthelyezés után, az egykori Németvölgyi temetőből kerültek a Fiumei Úti Sírkertbe. Ugyanebben a parcellában megtalálható az ellenfelek, azaz a császári hadseregben harcoló tisztek jelképes síremléke is.1 Az emlékművön olvasható többek között Alois Allnoch ezredes neve – az ő személyéhez kapcsolódik a Lánchíd felrobbantásának kísérlete. Allnoch a sikertelen manőver során veszítette életét.
A sírkertnek ez a része kifejezetten ’48-as emlékhely: itt található annak a kilenc vértanúnak az emlékműve, akiket 1849-ben, illetve a Makk-féle összeesküvés kapcsán végeztek ki,2 csakúgy mint Mieczyslaw Woronieczky herceg, a lengyel légió alezredesének síremléke. Itt nyugszik továbbá Kossuth legöregebb katonája, az „utolsó honvéd”, Lebó István is.
A honvédsírok közelében található Maderspach Károlyné, Buchwald Franciska síremléke, akit Haynau nyilvánosan megvesszőztetett. Férje, a ruszkabányai vasmű tulajdonosa hadianyaggal látta el Bem hadseregét, a felesége megszégyenítéséről tudósító hír hallatán öngyilkos lett. Buchwald Franciska közelében nyugszik Csizmarovics Mária, aki huszárként harcolt a szabadságharcban, és hadnagyi rangban fejezte be a hadjáratokat. Innen tovább sétálva a Deák-mauzóleum felé vezető úton három aradi vértanú özvegyének, Lázár Vilmosné Revitzky Máriának, Schweidel Józsefné Domicella Bilinskának és Damjanich Jánosné Csernovics Emíliánnak sírja található.
A korszak írói, költői közül itt kapott nyughelyet többek közt Vörösmarty Mihály, akinek 1855-ös temetése néma tüntetés volt a fennálló hatalom ellen. Arany János és Jókai Mór a kiegyezés után, elismert személyiségként hunytak el, ezt az állapotot tükrözi művészi síremlékük is. Az 1848-as költőkhöz kapcsolható sírok közül különleges a Petőfi-család nyughelye. Petőfi Sándor holtteste nem került elő, így értelemszerűen nem volt sír sem, ahol tisztelői leróhatták volna kegyeletüket. 1908-ban a Petőfi-társaság ezért úgy döntött, a költő családtagjainak közös sírba helyezésével alakít ki kegyeleti helyszínt. Petőfi szüleinek, testvérének, fiának és özvegyének közös sírboltba helyezése azt eredményezte, hogy a családtagok személyét teljesen felülírja Petőfi kultusza. A sírhoz zarándoklók egy olyan személy előtt rótták le kegyeletüket, aki nem található ebben a sírboltban, míg az itt eltemetett családtagok emléke háttérbe szorul.
A temető bejáratánál, a baloldali falsírboltok között található Forinyák Géza nyughelye. A fiatal joghallgató története fontos mementója a szabadságharc emlékezetének. 1860. március 15-én társaival együtt szervezett megemlékezést, aminek rendőri beavatkozás vetett véget. Szuronnyal és lövésekkel próbálták megakadályozni a ’48-as honvédsírok megkoszorúzására készülő menetet. Forinyák Gézát halálos lövés érte, sírját az egyetemi hallgatók koszorúzzák évről évre.
Az 1848–49-hez kapcsolódó síremlékeket nem csupán a hagyományos, koszorúzással egybekötött megemlékezés keretei között érdemes felkeresni. A Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen lehetőség van vezetett sétát kérni. Ez több tekintetben is hasonlít az egyre szélesebb körben népszerűvé váló városi sétákhoz. A síremlékek felkeresésére felfűzött séta a térbeli élmény, tapasztalat segítségével hozza közelebb a résztvevőkhöz a történelem eseményeit. A séták útvonalai kiválasztott tematika mentén épülnek fel (1848–49-es séta is szerepel a kínálatban), a síremlékek felkeresését az életutak, egyéni történetek bemutatásával kötik össze. A politikai, gazdasági, illetve társadalmi folyamatok így a személyes tapasztalat történetén keresztül ismerhetőek meg. A sétákban a diákok nem feltétlenül csak passzív befogadóként vehetnek részt, útközben megoldandó feladatokkal vonhatóak be a programba, előre összeállított feladatsorok, a sétát követően kitölthető ismétlő tesztek is kérhetőek a vezetéshez. Ebben az ismeretátadási formában a sétálásnak mint tevékenységnek is jelentős szerep jut. Ez a mozgásforma ismert pozitív élettani hatásai mellett a koncentrációt és a kreatív gondolkodást is segíti, egyfajta felfedezés-élménnyel párosul. Jelen esetben minderre gazdag növény- és állatvilággal rendelkező természeti környezetben, egy 56 hektáros parkban van lehetőség.
A Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhely bejáratánál található Információs Ponton ingyenesen elvehető térképek segítenek egy készülő program, vagy rendhagyó óra összeállításában, emellett a sétavezetés igénybevételének lehetőségeiről is található itt információs anyag. Ugyanitt a sírkertet bemutató magazin is vásárolható.
A Nemzeti Örökség Intézetének programjairól, sétáiról az intézet honlapján olvasható bővebb információ. Az aktualitásokért pedig érdemes az Intézet Facebook-oldalát is felkeresni.
Bálint Angelika
1 A császári hadsereg tisztjeinek sírhelyét a Németvölgyi temetőből az egykori Hadapródiskola kertjébe helyezték át.
2 Makk József 1852-ben Székelyföldön szervezett az osztrák uralom ellen irányuló mozgalmat. Az összeesküvés lebuktatása után többeket bebörtönöztek, vezetőiket – Török Jánost, Gálffy Mihályt és Horváth Károlyt – 1854-ben kivégezték.
Ezt olvastad?
További cikkek
Tematikus ismétlő feladatlapok az emelt szintű történelem érettségi felkészítéshez
Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés többféleképpen történhet, de az új ismeretek tanításához képest mindenképpen eltérő módszertani eszközöket igényel. A korábbi érettségi vizsgafeladatokhoz könnyen hozzáférhetünk, illetve nagy számban állnak […]
Se veled, se nélküled? – Miről mondunk le azzal, ha az iskolai okoseszközök korlátozása megvalósul?
Az okoseszközök az életünk részévé váltak. Meggyőződéses tömegközlekedőként magam is szeretem az e-bookolvasómat, a telefonomat, de azért nem mondtam le a hagyományos olvasmányaimról sem: könyv és nyomtatott sajtótermék mindig van […]
Világkörüli útra indul a Kodály-módszer: Két nemzetközi konferencia a kádári Magyarországon
Hatvan évvel ezelőtt két Magyarországon megrendezett nemzetközi konferencia hozott széleskörű elismerést a magyar zeneoktatás számára és indította világkörüli diadalútjára a Kodály-módszert. 1964 nyarán Budapesten tartotta találkozóját az UNESCO két zenei […]
Előző cikk
Örökség, identitás, újítás – interjú Sonkoly Gáborral
A nyitottság és a hálózatokban való gondolkodás már kisgyerekként a történelemhez vezette, a kulturális örökség fogalmainak és jelenségének kutatójaként ma is ezen érdekek mentén foglalkozik hallgatóival. Sonkoly Gábort, az […]