Deák Ferenc
30 cikk, amit el kell olvasnod a szóbeli előtt – 2. rész
Ezzel a gyűjteménnyel a történelemből emelt szintű érettségire készülőknek szeretnénk segíteni. A szóbeli tematikához kapcsolódóan összeszedtük azokat a honlapunkon megjelent írásokat, amik átfogó képet vagy akár egy új nézőpontot tudnak
Az Osztrák–Magyar Monarchia a „boldog békeidőkben”
A kiegyezés és az általa létrejött Osztrák–Magyar Monarchia az egyik legkutatottabb téma, amely a közelmúltban a 150. évforduló kapcsán ismét köztudatba került. A közel fél évszázadnyi fennállás alatt a sajátos
Forradalom a Múzeumban
170 évvel ezelőtt a március 15-i forradalomban a Magyar Nemzeti Múzeum kiemelkedő jelentőségű szerepet kapott, most pedig a látogatók kerülnek a középpontba, az intézmény ugyanis egy nagyszabású, egész hétvégét betöltő
1848–49-re emlékezve – Séta a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen
A történelemórák szereplői gyakran mint nehezen megjegyezhető nevek, vagy éppen mint megfoghatatlan, mitizált alakok jelennek meg a köztudatban. Ráadásul sok esetben életüknek csak egy kiválasztott, valamilyen fontos esemény kapcsán felértékelődött
Eötvös József, Deák Ferenc és a koronás Wargha – interjú Deák Ágnessel
Történész, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézet Modernkori Magyar Történeti Tanszék egyetemi tanára, az Aetas című történettudományi folyóirat főszerkesztője. Kutatásai során főként az 1849 és 1867
Deák Ferenc halála és temetése
Táncsics Mihály lánya, Eszter és utóbbi férje, Csorba Géza közös naplójának 1876. január 28-án kelt bejegyzései között az alábbi sorok olvashatóak: „Este elmentem Pappékhoz. Papp egyebek közt elbeszélte, hogy olyasforma
Deák Ferenc húsvéti cikke egykor és ma
Deák Ferenc politikai pályája mindmáig megkerülhetetlen viszonyítási pont a magyar politikai és tudományos elit számára. Életműve a kiegyezés révén az ésszerű kompromisszumok jelképévé vált, különösen az elmúlt negyedévszázad során. Százötven
Legendák és mindennapok – interjú Katona Csabával
Ugyan munkahelyi feladatai miatt kevesebb ideje marad kutatásra, mégis a rendszeresen publikáló történészek közé tartozik, a 19. századi társadalom- és művelődéstörténet különösen közel áll hozzá. Katona Csabával, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referensével, a Történettudományi