gyarmat
Hajsza az aranyért. Cortés és az Azték Birodalom bukása
A 15. század végén új távlatok nyíltak meg a kalandvágyó európai emberek számára. Az új kontinens (Amerika) felfedezése (1492) ismét reményt adott arra, hogy megtalálhassák az arany „születési helyét” és
Ausztrál és új-zélandi katonák az első világháborús nyugati hadszíntéren
A két brit koronagyarmat, Ausztrália és Új-Zéland a 20. század elején nyerték el a domíniumi státust. A Nagy Háború kitörésekor még fiatal nemzetek voltak. 1914 nyarán Európa lángba borult, Nagy-Britannia
Versenyfutás Kanadáért: Québec ostroma
A spanyol gyarmatosítás csupán kis mértékben érintette Észak-Amerikát, így a terjeszkedési folyamathoz később csatlakozó Anglia, Franciaország és Hollandia ezen a területen tudtak terjeszkedni. A három hatalom közül a legrövidebb életűnek
Viktória királynőre emlékezve
Pontosan százhúsz évvel ezelőtt, 1901. január 22-én lezárult Nagy-Britanniában egy korszak, elhunyt Viktória királynő. Az 1837 óta tartó, hatvannégy évet felölelő uralkodásával minden elődjét túlszárnyalta, rekordját csak 2016-ban döntötte meg
A Mayflower-sztori: 400 éves az amerikai puritanizmus
1620. november 11-én szombat hajnalban a Mayflower nevű hányatott sorsú, egykori teherhajó, a közel három hónapnyi viszontagságos tengeri utazás után horgonyt vetett egy szélcsendes, biztonságosnak vélt öbölben a mai Massachusetts
„Minden idők legnagyobb francia személyisége”. Charles de Gaulle élete, tevékenysége és öröksége
Tekintettel arra, hogy Charles de Gaulle neve még hazánkban is ismerősen cseng a legtöbb ember számára, Franciaországban pedig igazi kultusza van – például többek között az itt szereplő hangzatos címet
Elfeledett svéd gyarmatosítás Nyugat-Afrikában: A Svéd Aranypart (1650–1663)
A 17. századi gyarmatosítások sorában az utókor számára talán kevésbé ismert a Svéd Királyság kolonizációs politikája. Az északi államban a gyarmatosítás igénye először a harmincéves háború (1618–1648) idején, II. Gusztáv
Miért éppen Kasmír? Az India és Pakisztán közötti konfliktus történeti háttere
Az utóbbi hónapok híradásai között egyre többször szerepel Kasmír neve, illetve a kasmíri konfliktus fogalma. A vita gyökerei a második világháborút követő évekig nyúlnak vissza, amikor a britek indiai gyarmatbirodalma
A brazil kultúra afrikai gyökerei
A modernkori rabszolgaság kutatása és beillesztése egy-egy gyarmatosító nemzet történelemoktatásába gyakran gerjeszt vitákat. Brazília – mint Portugália egykori legnagyobb gyarmata – számára a rabszolgakereskedelem megindulása és fokozódása több következménnyel járt
A német gyarmatosítás és a népirtások története – interjú Jürgen Zimmererrel
Jürgen Zimmerer 2005 óta az International Network of Genocide Scholars (a Népirtások Kutatóinak Nemzetközi Hálózata) elnöke, 2010 óta a Hamburgi Egyetemen az afrikai történelem professzora, a Hamburg posztkoloniális öröksége. Hamburg