irodalom
„Hullatja levelét az idő vén fája” – Komjáthy István és a Mondák könyve mai szemmel
Komjáthy István Mondák könyve – Hun és magyar mondák című kötete elsőként 1955-ben látta meg a napvilágot. Az első kiadást tizenöt másik követte, legutóbb 2016-ban vehették kézbe az olvasók a
Hitvita, história, szellemi örökség – A hitvita mint a szellemi hagyomány és a kulturális örökség szegmense
Idén jelent meg Bitskey István tanulmánykötete Hitvita, história, szellemi örökség címmel a Kulturális örökség könyvsorozatsorozat legújabb részeként, amely sorozat a magyarországi művelődéstörténetet egy-egy témakörét tárja az olvasó elé. A kötet
„A történelmi regények missziója, hogy népszerűsítsék a történelmet…” – interjú Fábián Jankával
Fábián Janka (született: Mezei Johanna) angol-francia-történelem szakos tanár. 2009 óta évente legalább egy kötettel örvendezteti meg a romantikus történelmi regény iránt érdeklődő olvasóközönséget, egyesek egyenesen a műfaj magyar nagyasszonyaként tartják
„A szépség költője” – John Keats élete
„Itt nyugszik az, kinek nevét vízre írták” – olvasható John Keats sírján, Róma protestáns temetőjében, a Cimitero Acattolicoban. Úgy tudjuk, hogy maga a haldokló költő fogalmazta meg sírfeliratát, ezt a
Glossza – a Bölcsészettudományi Kutatóközpont új podcast-sorozata
Elindult a Glossza, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) tudományos ismeretterjesztő podcast-sorozata. Az adásokban a BTK kutatói a történelem, a régészet, a filozófia, az irodalom, a művészettörténet, a zene és a néprajz
A publicista Féja Géza
83 évvel ezelőtt a magyar népi mozgalom tagjai néhány fiatal egyetemistával kiegészülve reformmozgalmat indítottak Magyarországon, kiindulópontnak a márciusi ifjak kilenc évtizeddel korábbi programját tekintették. Tanulmányunkban arra teszünk kísérletet, hogy a
A magyarországi szlovákok kutatása interdiszciplináris kontextusban
A Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete 2020. február 13-án és 14-én interdiszciplináris konferenciát szervezett Békéscsabán a kutatóintézet megalapításának 30. évfordulója alkalmából, illetve a kutatóintézet alapító igazgatójának, Gyivicsán Annának a tiszteletére. Az ünnepélyes megnyitó után
A „kétmázsás irodalomtörténet” elfeledett szerzője – Emlékezés Pintér Jenő (1881–1940) irodalomtörténészre
A magyar irodalomtörténet egyik „legszorgalmasabb munkása” volt, aki 1905 és 1910 között a jászberényi gimnáziumban tanított. Több mint nyolcvan éve jelent meg Pintér Jenő A magyar irodalom története című, először
A száz éve alakult MANSZ-ról tartottak konferenciát az Emlékpontban
Egy évszázaddal ezelőtt alakult meg a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ). Ennek történetéről rendezett tudományos tanácskozást a hódmezővásárhelyi Emlékpont. A konferenciát megnyitó Juhász Tünde kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője
Görgey és Irinyi – Emlékülés Debrecenben
Görgey Artúr alakja az egyik legellentmondásosabb a magyar történelemben. Sokáig árulónak tekintették az 1848/49-es szabadságharc feladása, a világosi fegyverletétel miatt. Újabban objektívan, az események láncolatában vizsgálják ezt a kérdést, s