irodalom
Joseph Heller, a háborúellenes tiltakozások irodalmának kulcsfigurája
Joseph Heller 1923-ban született Brooklynban, New Yorkban, és 1999-ben hunyt el szintén New Yorkban, bár már egy másik régióban. A háborúellenes tiltakozások irodalmának egy kiemelkedő alakja, még ha nem is
Petőfi Sándor, akit szerettek az istenek
Berényi Anna a legfrissebb Petőfi Sándor életrajz szerzője 1969-ben született Békéscsabán, iskolai végzettségét tekintve közgazdász. Az első könyve 2005-ben jelent meg Feleséged vagyok, nem a cseléded címmel. 2021-ben jelent meg
„…az én alapidentitásom az, hogy muzeológus vagyok.” – Beszélgetés Képes Gábor informatikatörténésszel
Neumann János 1903. december 28-án született, idén, az év utolsó napjaiban lesz születésének 120. évfordulója. A nevét viselő számítógép-tudományi társaság így az egész 2023-as évet ennek az évfordulónak, Neumann emlékének
„Egy kísértettörténetben mindig szenteste van” – A karácsonyi rémmesék hagyománya
Napjainkban elég nehéz elképzelni, hogy a karácsonyfa feldíszítése, az ajándékozás és a közös családi vacsora elfogyasztása után kísértethistóriák mesélésével töltsük szenteste éjszakáját; nem igaz? Azonban a viktoriánus Angliában mi sem
Dr. Seuss és a politikai tartalmú gyermekirodalom
Dr. Seuss az egyik legnagyobb hatású szerző a tengeren túli gyermekirodalomban. Könyvei igen népszerűek az angolszász országokban, de világszerte is. Azonban ritkán tekintenek írásaira úgy, hogy azok politikai, társadalmi üzeneteket
Az irodalom és a történelem határterületein – Interjú Agárdi Péterrel
Agárdi Péter József Attila-díjas irodalom- és művelődéstörténész, egyetemi tanár, könyvtáros, az 1970-es években indult magyar bölcsésztudós-nemzedék egyik emblematikus, sokoldalú képviselője. Több mint húsz szakkönyve jelent meg, főbb kutatási területei a
BeszÉLJ! – Hogyan tárjuk fel a családi múltat?
“Nagyanyó azt mondta, mindenkinek van története, és ez a mi történetünk.” – Ez a mondat összefoglalja, miről is szól Tóth Erzsébet Fanni és Vibók Ildi könyve, a BeszÉLJ! A hivatalos
A függetlenségnek nincs neme – Vita és Virginia
2018-ban a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon debütált Clanya Button rendezőnő Vita és Virginia – Szerelmünk története című filmje. A film alapjául Eileen Atkins drámája szolgált, amelyhez a forrásanyagot Vita Sackville-West és
Szembenézés a keserűséggel – Gustave Flaubert
Impassibilité: az írónak hidegen, tárgyilagosan kell bemutatnia hőseit, nem mérlegelheti tetteiket, főképp nem fejezheti ki érzelmeit egyikük iránt sem – hiszen a valóság is épp ilyen közönnyel ad teret életünknek.
„Hullatja levelét az idő vén fája” – Komjáthy István és a Mondák könyve mai szemmel
Komjáthy István Mondák könyve – Hun és magyar mondák című kötete elsőként 1955-ben látta meg a napvilágot. Az első kiadást tizenöt másik követte, legutóbb 2016-ban vehették kézbe az olvasók a