Petőfi Sándor, akit szerettek az istenek

Berényi Anna a legfrissebb Petőfi Sándor életrajz szerzője 1969-ben született Békéscsabán, iskolai végzettségét tekintve közgazdász. Az első könyve 2005-ben jelent meg Feleséged vagyok, nem a cseléded címmel. 2021-ben jelent meg nagysikerű Richter című életrajzi regénye a híres gyógyszerészről, a modern magyar gyógyszeripar megteremtőjéről, Richter Gedeonról. A kötet a Scolar Kiadó gondozásában látta meg a napvilágot, és az év egyik magyar könyvsikere lett. Hasonló stílusban jelent meg 2022 második felében a Petőfi Sándorról szóló kötet, amely a költő-forradalmár születésének 200. évfordulója alkalmából látott napvilágot. A szerző a valóság és a fikció ötvözésével olvasmányos stílusban festi meg a költőóriás rövid, de annál izgalmasabb és tartalmasabb életét.

Berényi Anna: Petőfi – Petőfi Sándor regényes életrajza, Scolar Kiadó, Budapest 2022. 412 oldal.

A regény Kiskunfélegyházáról indul, amelyet Petőfi szülővárosának tekint, annak ellenére, hogy Kiskőrösön születtet, de még egyéves sem volt, amikor már elköltöztek onnan a kunsági mezővárosba. A könyv nyitójelenetében, 1838-ban a dunai árvíz elviszi Petőfi és családjának szabadszállási házát, és ezzel a költő boldog gyerekkorát is magával ragadja. Erről így ír Kerényi Ferenc Petőfi-monográfiájában: “A Duna jeges áradása 1838. március 17-én érte el Szabadszállást, és 18-án — a védekezés ellenére — betört a városba. Három áldozatot követelt, hatszázharminchét személy szenvedett kisebb-nagyobb kárt, háromszáztizenkilenc ház dőlt össze — köztük Petrovicséké is.  A család a nyolcadik legnagyobb kárt szenvedte el, a veszteséget 440 forintra becsülték, de (mint módos redemptus) Petrovics csak 33 forint segélyben részesült.”

Ezt követően a könyv az 1825-ös évhez tér vissza, és itt megismerjük Petőfi gyerekkorát, szüleit, és hogy egy döntően szlovák felmenőkkel rendelkező gyermek hogyan válik nyelvileg és lelkileg is magyarrá. Arany János, Petőfi barátja így ír a szülők magyartudásáról: “Atyja felföldi kiejtéssel, de jól beszélt magyarul, anyja nem mindig ejtette tisztán a magyar szót, de folyvást beszélte.” Végigkövethetjük a Petrovics család anyagi helyzetét, egy realisztikus ábrázolásból megismerjük, hogy miként  nézett ki egy (jelen esetben Petrovics István, Petőfi apjának tulajdonában álló) mészárszék.

A regény első felében hosszabb időszakokat ismerhetünk meg Petőfi életéből, majd 1839-től már kisebb időszakokra összpontosít a szerző, míg a regény vége felé a hónapos időszakokat felváltja heti, illetve a napi bontás. Együtt botladozhatjuk át Petőfivel az iskolás éveket. Együtt lehetünk vele bohém vándorszínészek, lelkes szerelmesek és politizáló forradalmárok.

A kötet sok Petőfi-verset tartalmaz, amely még inkább segíti a költő személyiségének, lelkivilágának és annak változásának megismerését. A szövegen látszik a szerzőnő alapos és elmélyedt ismerete, tudása a költő életéről, személyiségről és munkáságáról. Amellett, hogy részletekbe menően megismerkedhetünk a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának életével, megismerjük a 19. század közepének magyarországi mindennapjait is. Jó példa erre, amikor Petőfi vándorszínésznek áll, és a szerző bemutatja, hogy a korban hogyan éltek ennek a mesterségnek az űzi, illetve hogyan léteztek a társulatok.

Ajánlom a könyvet mindazoknak, akik szívesen olvasnak híres, régen élt emberek életéről, továbbá azoknak  is, akiket érdekel a reformkori Magyarország története, és szívesen barangolnának ott. 

2022 végén a POKET Zsebkönyvek sorozatában megjelent Petőfi és Arany levelezése, a két kötetet együtt olvasva egy igen hiteles Petőfi-képet kaphatunk.

Leveles László

Ezt olvastad?

„Az Úr 1314-ik esztendejében jóformán maroknyi éhező skót hazafi rohamra indult Bannockburn mezején, költői megszállottsággal harcoltak, bátor szívű skótokként küzdöttek