kereskedelem
„Párizs gyomra” a középkortól napjainkig
Párizs gyomrának a francia főváros Vásárcsarnokát nevezik Émile Zola 1873-ban megjelent Le Ventre de Paris (Párizs gyomra) című regénye nyomán. A párizsi Vásárcsarnok története egészen 1135-ig nyúlik vissza, amikor is
Két dokumentumfilm a vikingekről a Viasat History kínálatában
Április hónapban többször is műsorra tűzi a Viasat History az alábbi, viking történelemmel kapcsolatos dokumentumfilmeket. Szerzőnk, Gyönki Viktória megtekintette őket és összefoglalta benyomásait. Vikingek: Az igazi történet Egy ilyen címmel
Az „Aranyszabadság” földje – a Lengyel Nemesi Köztársaság
A 18. század elejére szállóigévé vált a mondás: „Lengyelországot az anarchia tartja fenn.” A politikai közbeszéd e közhellyé vált fordulata reprezentálta több mint egy évszázadon keresztül az államrezon bármiféle közigazgatási,
Kibővülve, megújulva – Az impexek kora
Borvendég Zsuzsanna monográfiája, Az „impexek” kora először 2017-ben jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának kiadásában, és talán ennek híre okozta, hogy a kibővített, 2020-as második kiadás címéből már elhagyhatók
Versenyfutás Kanadáért: Québec ostroma
A spanyol gyarmatosítás csupán kis mértékben érintette Észak-Amerikát, így a terjeszkedési folyamathoz később csatlakozó Anglia, Franciaország és Hollandia ezen a területen tudtak terjeszkedni. A három hatalom közül a legrövidebb életűnek
Egy páratlan régészeti lelet: magyarországi réz Fugger pénzen India felé
1533-ban süllyedt el Afrikában a Bom Jesus, az Indiába tartó portugál hajó. A roncs kincseiről korábban a CNN és a National Geographic is írt. Azóta kiderült: a hajón több tonna,
Egy rabszolga-kereskedő Lajos király udvarában
A Magyar Királysághoz tartozó Dalmácia területén számos firenzei születésű kereste boldogulását, közéjük tartozott Taddeo di Jacopo da Firenze, aki 1377-ben 144 velencei dukátot kitevő kereskedelmi ügyletet bonyolított le Zárában, három
Elfeledett svéd gyarmatosítás Nyugat-Afrikában: A Svéd Aranypart (1650–1663)
A 17. századi gyarmatosítások sorában az utókor számára talán kevésbé ismert a Svéd Királyság kolonizációs politikája. Az északi államban a gyarmatosítás igénye először a harmincéves háború (1618–1648) idején, II. Gusztáv
Svéd telepesek a Delaware-folyó mentén: Az észak-amerikai Új-Svédország (1638–1655)
A 17. század első felében a Svéd Királyság európai expanziós törekvései mellett észak-amerikai, a század közepén pedig nyugat-afrikai gyarmatosítással kívánta növelni befolyását. II. Gusztáv Adolf svéd király (1611–1632) uralkodásának idején,
Régi idők státuszszimbóluma, a cukor
Bár a cukor napjainkban alapvető élelmiszernek számít, s évszázadok óta jelen van Európában, a mindennapi életben betöltött szerepe az idők során nagymértékben változott. Ebben legfőképpen elterjedése és egyre nagyobb mennyiségben