Két dokumentumfilm a vikingekről a Viasat History kínálatában
Április hónapban többször is műsorra tűzi a Viasat History az alábbi, viking történelemmel kapcsolatos dokumentumfilmeket. Szerzőnk, Gyönki Viktória megtekintette őket és összefoglalta benyomásait.
Vikingek: Az igazi történet
Egy ilyen címmel büszkélkedő dokumentumfilm elé nagy várakozással ül le az egyszeri televíziónéző, hogy megtudhasson „mindent” a vikingekről. A film az első percekben kontextusba helyezi a nézőket: a viking kor az általánosan elfogadott nézetek szerint a Lindisfarne-i kolostor feldúlásától a 11. század közepéig tartott. Ez idő alatt a vikingek hajóikkal Európa számos pontján jelentek meg, és gyakorlatilag összegyűjtöttek minden ingó vagyontárgyat, ami csak mozdítható volt. Ám – ahogy arra az első képkockákon Cat Jarman, napjaink egyik legkiválóbb bioarcheológusa utal – a kép nem ilyen egyszerű. A dokumentumfilm kalandos felfedezésre invitálja a nézőket: szakértők és régészek segítségével új kép áll majd össze a viking korral kapcsolatban, új teóriákat és felfedezéseket mutatnak be.
(Forrás: port.hu)
A dokumentumfilm során folyamatosan egy narrátor vezeti fel az alapvető tudnivalókat, felidézve a korral kapcsolatos történelmi háttértudást. Nagyon pozitív, és szinte már alapvető elvárás, hogy a narrációk alatt korabeli öltözetbe bújt hagyományőrzők, vagy történelmi újrajátszók jelenítenek meg életképeket, legyen szó kedélyes tábortűz melletti társalgásról, vagy egy harci jelenetről.
A film nagy hangsúlyt fektet a régészetre, amely jóvoltából információkat szerezhetünk a vikingek mindennapjairól. A tudományág valóban nagyon fontos és izgalmas eredményekkel szolgálhat, az által hogy a modern technika vívmányait (georadar, drón) is fel tudja használni. Nem túlzás egyenesen technikai csodának nevezni a lidar távérzékelő rendszert, amelyet a régészek a norvég kormány jóvoltából használhatnak az ország domborzatának feltérképezésére.
(Forrás: port.hu)
Természetesen érheti pár kritikai megjegyzés is a film készítőit. Kicsit túlzóan sugallják azt, hogy a film a legújabb eredményeket mutatja be, holott a régészeti kutatások sajátossága, hogy egy-egy ásatás anyagának feldolgozása, kiértékelése éveket vehet igénybe – ilyen szempontból hangsúlyosabb is lehetett volna, hogy évtizedes kutatómunka eredményeit összegzi a film. A viking kori kereskedelem fontosságának ténye sem újkeletű felfedezés. Ugyanakkor egy ilyen dokumentumfilmnek valóban fontos szerepe abban, hogy árnyalja a vikingek kapcsán ismert, leginkább a kalandozó harcosokat bemutató, elnagyolt képet.
A film összességében érdekes, valóban korszerű eredményeket is bemutató alkotás, amely elősegítheti azt, hogy jobban megismerjük napjaink régészeti munkamódszereit, a kirajzolódó eredményeket, új teóriákat. A narráció jól egészíti ki a szakemberek mondanivalóját, és fontos, alapvető információkat közöl a nézőkkel. A több szálon futó kutatás bemutatása némi kalandosságot kölcsönöz a filmnek, de nem zavarja a megértést, követhetőséget.
Vikingek – Az elveszett királyság
A francia készítésű dokumentumfilm a norvég Gjellestad-i hajóstemetkezés feltárását mutatja be. A feltárás egészen friss, 2019-ben kezdődött, ám ahogy az mindjárt a film elején kiderül, a hajóstemetkezések feltárásának komoly előzményei vannak Norvégiában. Az ország féltett kincsei, a gokstadti, az osebergi és a tunei hajók a 19–20. század fordulóján kerültek elő. Talán mondani sem kell, hogy az elmúlt évtizedekben a régészeti technológiák gyökeresen megváltoztak, és ezeket a szakemberek alaposan ki is használják. A dokumentumfilm be is mutatja ezeket, és hasznukat a feltárás szempontjából: behatásmentes, nem invazív technológiák használata a föld alatt rejtőző tárgyak megtalálására, tárgyak helyzetének digitális rögzítése, földrajzi lokalizálása. Nagyon jól szerkesztett és felépített dokumentumfilmről beszélünk, hiszen a feltárással párhuzamosan a narráció, illetve a filmbevágások további kiegészítő információkat biztosítanak a nézők számára. Talán az egyik legizgalmasabb ezek közül egy olyan műhely bemutatása, ahol középkori módszerek felhasználásával viking hajókat készítenek. Természetesen nem maradhat el a korhű ruhákba öltözött történelmi újrajátszók szerepeltetése sem, akik leginkább a kor hangulatát, egy kis közösség életét jelenítik meg.
(Forrás: curiositystream.com)
A dokumentumfilm nyilván nem mutathatja be az ásatás minden mozzanatát, leginkább az izgalmas momentumok kerülnek kiemelésre. Fontos azonban, hogy a kutatók utaltak arra, hogy az előkerült anyagok feldolgozása, az információk kiértékelése sokkal több időt, éveket fog majd igénybe venni. A nézők képet kaphatnak az ásatás kapcsán felmerülő kérdésekről, amelyekre születhet válasz – mint például a hajó típusa. Ugyanakkor arról is szó esik, hogy milyen nehézségeket okoz az eltemetett személy kilétének megállapítása egy-egy ásatás során. Mivel a projekt még korántsem záródott le, várható, hogy újabb híreket lehet majd olvasni a feltárásról.
(Forrás: curiositystream.com)
A filmet leginkább egy ponton érheti kritika: nem egészen világos, hogy milyen elveszett királyságról is van szó. Habár az elhunyt személy nyilvánvalóan lehet egy helyi vezető, akár egy kisebb terület királya vagy királynője, kilétének ismeretlensége miatt merész dolog következtetni konkrét hatalmi státuszára vagy az általa uralt terület kiterjedésére. Cserébe azonban egy érdekes ismeretterjesztő filmet kapunk, amelyet pár év múlva akár érdemes folytatni is, ha új eredmények születnek a leletekkel kapcsolatban.
Addig is, ha olvasónk kedvet kapott, érdemes az alábbi oldalon elolvasni projekttel kapcsolatos friss híreket.
Ezen a linken pedig egy 2023. április 25-én esedékes előadást is meg lehet majd tekinteni a projektet vezető régészekkel.
Gyönki Viktória
Ezt olvastad?
További cikkek
Az Árpádok felemelkedése mozgóképen – beszélgetés a film készítőivel
Az Árpádok felemelkedése című dokumentumfilm készítői azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy Álmos és Árpád nyomába eredve bemutassák az ősök világát, hagyományait és azt, hogy miként is jutott […]
A japán rendező, aki forradalmasította Hollywoodot – Akira Kurosawa
Akira Kurosawa azon kevés filmrendezőkhöz tartozik, akit más rendezők sokkal jobban ismernek, mint a közönség. A japán filmrendező élete során nagyjából 30 filmet készített, és bár filmjei többsége sikeres volt, […]
Foky Ottó – A Tévémaci, Mirr-Murr és Misi Mókus alkotója
Vajon már hány magyar gyermek dobott el mindent a kezéből és rohant a tévé elé, amikor köpött a maci? És a Tévémaci csak az egyik zászlóshajó a számos zseniális karakter […]
Előző cikk
Martin Luther King és az afroamerikai polgárjogi folyamat
1968 gyászos év volt az Egyesült Államok történetében. Az amerikai vezetés elmerült a vietnami háborúban, és úgy tűnt, a Demokrata Párt, amely ekkoriban kezében tartotta a szövetségi kormányzatot, nem tud […]